tag:blogger.com,1999:blog-11925400381109832152024-03-19T17:16:32.443+05:30මයියාසුළං රැල්ලේ දැවටිලා...මන්ද මාරුතයේ.....සොයා යන්නෙමී....ගලා එන මන්දාකිණී......
මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.comBlogger102125tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-29200640014280059932024-03-03T15:13:00.002+05:302024-03-12T12:58:43.823+05:30රාක්ක වලින් ඔබ්බට - වචන පේලී අතර <div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">පසුගිය දවසක විසිරි සිහින ලියන <a href="https://wisirisihina.blogspot.com/2024/02/blog-post.html" target="_blank">බ්ලොග් සහෝදරිය තමන් වෙසෙන එංගලන්තයේ පුස්තකාලෙකට ගිය විස්තරයක්</a> ලියලා තිබ්බා. මේ සටහන කියෙව්වම, මටත් ලඟ තියෙන පුස්තකාලෙකට යන්න ඕනේ කියන අදහස ඔළුවෙ පැලවුනා..</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">පොඩි කාලේ, මම ජීවත් උන ගම්පහ ප්රදේශයේ පුස්තකාලය තිබ්බේ අපේ ගේ ඉස්සරාම. පාර පැනලා යන එක විතරයි තිබ්බේ. ගම්පහ පුස්තකාලයේ ගොඩනැගිල්ලේ තට්ටු දෙකක් තිබ්බා. යට තට්ටුවේ තිබ්බේ පත්තර අංශය. උඩ තට්ටුවේ කියවන්න දෙන පොතුත්, පාඩම් කරන අයට අවශ්ය මේසත් දාලා තිබ්බා. පොඩි කාලෙදිම මම මෙතැනට සෙට් උනේ පත්තර කියවන්න. චිත්රකථා පත්තර වල ඉදන් ඉරිදා පත්තර, කාන්තා පත්තර, සඟරා ආදී හැමදෙයක්ම කියෙව්වෙ ඔතැනින්. 'බිරිද' වගේ කාන්තා පත්තර උනත් ඒ දවස් වල කියෙව්වෙ ඔතැනින්..කොට කලිසමක් ගහගෙන ඒ වගේ පත්තර කියවන කොට පොඩි ලැජ්ජාවක් වගේ ආවත්, ඇරියේ නෑ.. ටිකක් ලොකු වෙන කොට ලයිබ්රියට බැදිලා උඩ තට්ටුවට ගිහිල්ලා පොත් ගන්න පුරුදු උනා. ටික දවසක් යන කොට කියවන්න කියලා පොතක් ඉතිරිවෙන්නෙ නැති ගානටම කියෙව්වා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">කොහොම හරි ඒලෙවල් කරන කාලෙදිම වගේ මේ පුස්තකාල කෙරුවාව පොඩ්ඩ පොඩ්ඩ අතහැරිලා නැතිවෙලාම වගේ ගියා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9PmSH1o7A-zCfFIVd7ItmsniA4zTqBpwgzRXLoJwm_eNlhwnGP2Ql5IbKkWiCP_JwclMGlSqRmEiYhupJbjksAgh4nTEgYg6sGCwCxif9VHXalNOC_AQiSMyLOkwfg0OOjLV11FnmtaS5VftMEK8SdZTzwe1g5zD36Gt5BrUCslZNWgShxfjDE45U-gA/s1883/bi1.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="852" data-original-width="1883" height="186" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9PmSH1o7A-zCfFIVd7ItmsniA4zTqBpwgzRXLoJwm_eNlhwnGP2Ql5IbKkWiCP_JwclMGlSqRmEiYhupJbjksAgh4nTEgYg6sGCwCxif9VHXalNOC_AQiSMyLOkwfg0OOjLV11FnmtaS5VftMEK8SdZTzwe1g5zD36Gt5BrUCslZNWgShxfjDE45U-gA/w410-h186/bi1.png" width="410" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">ගම්පහ පුස්ත්කාල බිල්ඩිම තමයි වම් අත පැත්තෙන් තියෙන්නෙ...පොඩ්ඩක් ගස් වලට වැහිලා...දකුණු අත පැත්තේ තියෙන්නේ ගම්පහ නගර සභා බිල්ඩිම </span></td></tr></tbody></table><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ආයේ වතාවක් මගේ ඕනෑ කමට කියලා පුස්තකාලෙකට සෙට් උනේ මම කොලඹ ජීවත් වෙන්න ගත්තට පස්සෙ. 2016 කාලෙදි විතර මම බ්රිටිශ් කවුන්සිල් ලයිබ්රියට බැදුණා. මේක ලයිබ්රියක් විතරක් නෙවෙ. ලයිබ්රිය හා බැදිච්චි සංස්කෘතියක් වගේම ඒ ආශ්රිතව කෙරෙන විවිධ වැඩසටහන් තියෙන තැනක්. ඒ වගේම ඔන්ලයින් ඉදගෙන පොත් තෝරන්න, පොත් වෙන්කරලා තබා ගන්න පුලුවන්, තරමක් තාක්ශණය භාවිතා වෙන තැනක්. මේකේ තියෙන්නේ ඉංග්රීසී බාසාවෙන් ලියැවෙච්චි පොත් විතරයි. ඒ උනාට ඒ පොත් වල ලොකු විවිධත්වයක් තියෙනවා. නවකථා, ජිවීත කථා, දේශපාලන, කලා ආදී විවිධ මාතෘකා රාශියක් යටතේ පොත් වර්ග කර කියැවීමට අවස්ථාව ලබා දී තිබෙනවා. කොහොම හරි කොරෝනා වසංගතය පටන් ගත් විට මේ ලයිබ්රිය තමන්ගේ සාමාජිකයන් හට විවිධ සීමාවන් පැනවූවා. රට ලොක් ඩවුන් වීමත් සමග බ්රිටිශ් කවුන්සිලයත් සමග මගේ තිබ්බ සම්බන්ධකමුත් කෙමෙන් කෙමෙන් අඩුවෙලා ගියා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මේ වගේ පොදු පුස්තකාල ඇරුණම මගේ වෘතීය ජීවීතයට සම්බන්ධ උන ඉංජිනේරූ ආයතනයේ පුස්තකාලය, මොරටුව කැම්පස් එකේ පුස්තකාලත්, ඕස්ට්රේලියාවේ ග්රිෆිත් සරසවියේ පුස්තකාලයත් , මා වරින් වර පරිහරණය කරලා තියෙනවා..</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">විසිරි සිහින බ්ලොග් එක කියෙව්වට පස්සෙ මම දැන් ජීවත් වන ප්රදේශයේ තියෙන පුස්තකාල මොනවාදැයි කියලා සෙවීමේ ආශාවක් මට ඇතිඋනා. ඊයේ සෙනසුරාදා නිවාඩු දවසේ මම අන්තර්ජාලේ මේ ගැන පොඩ්ඩක් සෙවීමට කාළය වැය කලා. බලන් ගියාම මම ජීවත් වෙන ප්රදේශයේ ලගම ලයිබ්රියක් තියෙනවා. මම ඉතින් ලක ලෑස්ති වෙලා ලයිබ්රියට ගියේ සාමාජිකත්වය ගන්න හිතා ගෙන. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMu6lmdfRjE6lwkUbhvJaUAR91V2T86OYmuFW-Jyff3P1umyZyTOtbWyfr6OeBzERG9OaowNm22xEUibpiZ-QjPVyO50S0Bqafxy-Gz9QdA1zaxkx_iDA48FTppm3E9Y4wyMGfVrLNJyrJe-5BROtDkd95_mSueIXv_wnMJthaOjbdtxO63yUS9jgfiuA/s962/bishop1.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="color: red;"><img border="0" data-original-height="653" data-original-width="962" height="271" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMu6lmdfRjE6lwkUbhvJaUAR91V2T86OYmuFW-Jyff3P1umyZyTOtbWyfr6OeBzERG9OaowNm22xEUibpiZ-QjPVyO50S0Bqafxy-Gz9QdA1zaxkx_iDA48FTppm3E9Y4wyMGfVrLNJyrJe-5BROtDkd95_mSueIXv_wnMJthaOjbdtxO63yUS9jgfiuA/w400-h271/bishop1.png" width="400" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">අයර්ලන්තයේ බිශොප්ටවුන් පුස්ථකාලය </span></td></tr></tbody></table><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">අයර්ලන්තයේ මං ජීවත් වෙන ප්රාන්තයට අයිති, පුස්තකාල කීපයක් තැනින් තැන පිහිටලා තියෙනවා..ඒ එක තැනකින් සාමාජිකත්වය ගත්තම අනෙක් පුස්තකාලවලටත් එම සාමාජිකත්වය වලංගු වෙනවා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">සාමාජිකත්වය සම්බන්ධයෙන් තියෙන හොදම දේ නම් මේ පුස්තකාල සාමාජිකත්වය සම්පූර්ණයෙන්ම නොමිලේ ලැබීමයි. 'යෝ ටැක්ස් මනී ඇට් වර්ක්' කියන්නෙ ඉතින් මේන්න මේ වගේ වැඩ වලට තමයි. සාමාජිකත්වය ලබා ගන්න ඕනේ උනේ මගේ පදිංචිය තහවුරු කරන මොකක් හරි ලියැවිල්ලක් විතරයි. මගේ ඩ්රයිවින් ලයිසන් එක ඒ වැඩේට හොදටම ප්රමාණවත් උනා. කවුන්ටරයේ හිටපු මහත්මියට මගේ අවශ්යතාවය කිව්වට පස්සේ පොඩි ෆෝර්ම් එකක් පුරවන්න දීලා වැඩි වෙලාවක් ගන්නෙ නැතුවම මට සාමාජික කාඩ්පත ලබා දුන්නා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXfxL_t3ejSu4LyCJw2093RLHo9ImvxJcsw3NUxXpRQx0IF2loyFyOC1o1N9QjffzM804ElkxoPDZh5xHZS02Omh58vze8XM7V6MbCPo4GSXGF55nSU3m0u2pOjr9Ir-VB5jooYcKXDQFi6GLLiDkDaPSTt2BmphGcEhmxEzSYo7nyEgSbF8ZKRxCcAL4/s1080/bl2.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="810" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXfxL_t3ejSu4LyCJw2093RLHo9ImvxJcsw3NUxXpRQx0IF2loyFyOC1o1N9QjffzM804ElkxoPDZh5xHZS02Omh58vze8XM7V6MbCPo4GSXGF55nSU3m0u2pOjr9Ir-VB5jooYcKXDQFi6GLLiDkDaPSTt2BmphGcEhmxEzSYo7nyEgSbF8ZKRxCcAL4/s320/bl2.jpeg" width="240" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">මගේ ලයිබ්රි මෙම්බර්ශිප් කාඩ් එක..මේක පිටිපස්සේ මගෙ නම ගහලා බාර් කෝඩ් එකක් තියෙනවා. </span></td></tr></tbody></table><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මේ ලයිබ්රියේ භාවිතා වන තාක්ෂණය ගත්තොත් , ඒක ලංකාවේ බ්රිටිශ් කවුන්සිල් ලයිබ්රියේ තිබ්බ එක වගේම තමයි. පොතක් ලයිබ්රියෙන් අරගත්තට පස්සෙ ඒක එලියට ගෙනියන්න කලින් ස්වංක්රීය ස්කෑන් යන්ත්රය පාවිච්චි කරලා ස්කෑන් කරගන්න ඕනේ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM1CCCu4aYpjp_kE1a9vd3EErdeGIKyDp8TU9IF4Hkye3Cfuf8NT91DAe3CxkD-NMp-Cbcfu8mXNI1_m0YyMEYjfEm-jQQ__JKmjcGLS1sj1mImOn1aP57VryCr5pCd3y5CpSgt2QWviYIgWz4IxN_AwTwDMi9HvOnEcTyfdnJbSSrN3vvWVL2DZVbrb0/s1080/bL1.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="810" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM1CCCu4aYpjp_kE1a9vd3EErdeGIKyDp8TU9IF4Hkye3Cfuf8NT91DAe3CxkD-NMp-Cbcfu8mXNI1_m0YyMEYjfEm-jQQ__JKmjcGLS1sj1mImOn1aP57VryCr5pCd3y5CpSgt2QWviYIgWz4IxN_AwTwDMi9HvOnEcTyfdnJbSSrN3vvWVL2DZVbrb0/w300-h400/bL1.jpeg" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">පොත් එලියට ගෙනි යන්න කලින් මේ යන්ත්රයෙන් ස්කෑන් කර ගන්න ඕනේ.</span></td></tr></tbody></table><div><br /></div>ඊට අමතරව කාට හරි කම්පියුටරයක් පාවිච්චි කරන්න හෝ අන්තර්ජාලයට පිවිසෙන්න ඕනේ නම් හරි ඒ සදහා අවස්ථාවක්ද මෙහි ලබා දී තිබෙනවා. ඒ වගේම ප්රින්ටර් පහසුකම ද තියෙනවා. තව ත්රී ඩී ප්රින්ටර් පහසුකමත් තියෙනවා.මම හිතං උන්නේ මේක ලොකු සීන් එකක් කියලා. බලන් ගියාම එතැන තිබ්බේ පොඩි මෙශින් එකක්.. ඒ ගැන තව ටිකක් හොයලා බලන්න කියලා හිතා ගත්තා. <div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJOPVxcUEm1iF2S5pnbn2hiN1EvqP3wtcQE_RraXLUGnBZDa2lNKJL7boBfI45mq3tGgNd027lFVQ0J88LXYIQz-oS0X2AKhGj-8c9KIuQ_ASWeVMKr3uvlHBy33cP1Lf5Ew7hW3mVzyfNWf3rBNtoLv8F0dSMK59zdRSPCNKbtAP63NrSwHJHbXxPC-4/s1080/BL6.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="color: red;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="810" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJOPVxcUEm1iF2S5pnbn2hiN1EvqP3wtcQE_RraXLUGnBZDa2lNKJL7boBfI45mq3tGgNd027lFVQ0J88LXYIQz-oS0X2AKhGj-8c9KIuQ_ASWeVMKr3uvlHBy33cP1Lf5Ew7hW3mVzyfNWf3rBNtoLv8F0dSMK59zdRSPCNKbtAP63NrSwHJHbXxPC-4/s320/BL6.jpeg" width="240" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">අන්තර්ජාල සහ කොම්පියුටර් පහසුකම සලසා තිබෙන අයුරු </span></td></tr></tbody></table><br /><div><br /><div>ලංකාවේ බ්රිටිශ් කවුන්සිල් ලයිබ්රි එක වගේම ලමයින් සදහා වෙනම අංශයක් මේකේත් තිබ්බා. දෙමාව්පියන්ගේ සාමාජික කාඩ් පතෙන්ම ලමයින්ටත් පොත් ගන්න පුලුවන්.</div><div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxznd6e9ka8aWbf6niw86kMBzfqaHiHJ7RUPJDVv0v_03QB3qSRUaMe0WQ3MBPTPCTOea-JS6hTNwb0kv8F6f5uA9VrjeUgrQD_AUuhUP3qCqRwbG6skLVYlcDyn6jwKwYo3LrO4JMV5njWiSlrKt87IRDlFX4EHgUXE97rMwRaFFMlQGOQf30HxLLuvM/s1080/bL4.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="810" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxznd6e9ka8aWbf6niw86kMBzfqaHiHJ7RUPJDVv0v_03QB3qSRUaMe0WQ3MBPTPCTOea-JS6hTNwb0kv8F6f5uA9VrjeUgrQD_AUuhUP3qCqRwbG6skLVYlcDyn6jwKwYo3LrO4JMV5njWiSlrKt87IRDlFX4EHgUXE97rMwRaFFMlQGOQf30HxLLuvM/s320/bL4.jpeg" width="240" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">පුස්තකාලයට ඇතුලු වෙන තැන..බෑග් චෙක් කරන්න, කවුරුත් නෑ...නිදහසේ ඇතුලට එන්න පුලුවන්...ඉස්සරහෙන්ම පේන්න තියෙන්නේ ලමයින්ට වෙන් කරපු සෙක්ශන් එක.</span></td></tr></tbody></table><br /><div><br /></div><div><br /></div><div>හැබැයි බ්රිටිශ් කවුන්සිල් ලයිබ්රි එකේ තරම පොත් හා සඟරා වල ලොකු විවිධත්වයක් නම් මේ ලයිබ්රි එකේ තිබ්බෙ නෑ. ඔක්කොම පොත් වගේ නවකථා තමයි තිබ්බේ. නොන් ෆික්ශන් කියන කැටගරියට වැටෙන පොත් තිබ්බෙම නැති තරම්... </div><div><br /></div><div>තව මට නුහුරු දෙයක් තමයි ඔඩියෝ බුක්ස්. අපි ඉතින් පොත් කියවනවා මිසක් පොත් අහන්න යන්නේ නෑනෙ. හැබැයි රාක්ක පහක හයක වගේ ඔඩියො බුක්ස් කියලා, දෘඩ ප්ලාස්ටික් කවර ඇතුලේ දාලා තිබ්බ සීඩී තැටි වගේ දාලා තිබ්බා. නාකි වයසක් උන්දැලා දෙතුන් දෙනෙකුත් එතැනින් ඒවා අරගන්නවා දැක්කම මට මගේ නොදැනීම ගැන පොඩි ලැජ්ජාවක් වගේ එකකුත් ආවා. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcywIIR7-tS2HMA-ezFUqlij2QRFBwSmvGqgvyR2J2EHgfsPwAdF328GkVlOzL_l2fTIAwtY1QyqjERnJeZEyxWyG-p3lzfMg7BcD-O8tL7omVGOQ880Rjb5fqluM46fyatvdC-eM2Dm8tScjcMMeKkJlCS_owzTgc5-ZBoSzPlmusy3R9Ak3f3rgDjg4/s1080/BL3.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="color: red;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="810" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcywIIR7-tS2HMA-ezFUqlij2QRFBwSmvGqgvyR2J2EHgfsPwAdF328GkVlOzL_l2fTIAwtY1QyqjERnJeZEyxWyG-p3lzfMg7BcD-O8tL7omVGOQ880Rjb5fqluM46fyatvdC-eM2Dm8tScjcMMeKkJlCS_owzTgc5-ZBoSzPlmusy3R9Ak3f3rgDjg4/s320/BL3.jpeg" width="240" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">ඔඩියෝ පොත් තැන්පත් කරලා තියෙන රාක්ක</span></td></tr></tbody></table><br /><div>මේ පුස්තකාල සාමාජිකත්වයත් එක්ක ලැබෙන ඔන්ලයින් ගිණුමෙන් ගොඩක් වැඩ කරන්න පුලුවන්. ඊබුක්, විවිධාකාර සඟරා ආදිය තමන්ගේ හෑන්ඩ් ෆෝන් එකෙන් බලන්න පුලුවන් විදිහට සකසා ගන්න පුලුවන්. හෑන්ඩ් ෆෝන් එකෙන් පොත් බලන්න, මැගසින් බලන්න හදපු මොබයිල් ඇප් එකක් ඩවුන්ලෝඩ් කර ගන්න පුලුවන්. </div><div><br /></div><div>මීට අමතරව, පුස්තකාලට අනුබද්ධිතව විවිධ වැඩසටහන් රාශියක් තියෙනවා . සාහිත්යය කව, භාවනා වැඩසටහන් වගේම චෙස් වැනි ක්රීඩා කටයුතු ද පුස්තකාලය ආශ්රිතව තියෙනවා . මම චෙස් ක්රීඩාව ගැන උනන්දු නිසා ඒ කවයට බැදෙන්න හිතා ගත්තත් , චෙස් කවය තියෙන්නේ බදාදා හැන්දෑවේ සවස දෙකාමාරට. ඒ වෙලාවට මම වැඩ නිසා, ඒකට සහභාගි වෙන්න සිද්ධ වෙන්නෑ.</div><div><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg26yB94pRmUFYPPRn6EudlKYHkvbKFi-JNYsxUUPy2g9xPngNfZEnxfpU_pqtOn7_hzjyxGi2EHVvOwGHWdPt8FvB-zLwsaUng7kykxXX1aMBC6tXSxCTStRaDNyHn0AbYX51WvztXWxkYy0IDBTYNC_5sgt4T6aUYImQ6GJQZ01x-U_XCLwFD3FKuo4E/s4080/20240217_154148.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4080" data-original-width="3060" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg26yB94pRmUFYPPRn6EudlKYHkvbKFi-JNYsxUUPy2g9xPngNfZEnxfpU_pqtOn7_hzjyxGi2EHVvOwGHWdPt8FvB-zLwsaUng7kykxXX1aMBC6tXSxCTStRaDNyHn0AbYX51WvztXWxkYy0IDBTYNC_5sgt4T6aUYImQ6GJQZ01x-U_XCLwFD3FKuo4E/s320/20240217_154148.jpg" width="240" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">මේවිදිහට පුස්තකාලය හා සම්බන්ධ විවිධ ඉවෙන්ට්ස් නෝටිස් බෝඩ් එකක් තියෙනවා </td></tr></tbody></table><br /></div><div>පුස්තකාලය ට සම්බන්ධ විවිධ වැඩසටහන් ගැන ඔවුන්ගේ වෙබ් අඩවියෙත් වෙනම සදහන් කර තියෙනවා .</div><div><br /></div><div>කොහොමින් කොහොම හරි <a href="https://wisirisihina.blogspot.com/2024/02/blog-post.html" target="_blank">විසිරිසිහින සහෝදරියෙගේ බ්ලොග් පෝස්ට්</a> එකක් නිසා මගේ ත් පුස්තකාල ඉත්තෑවා අවධි වී , මමත් අලුත් පුස්තකාක සාමාජිකයෙක් උනා. මේ පුස්තකාලයත් , ලංකාවේ බ්ර්ටීශ් කවුන්සලයේ පුස්තකාලයත් අතර තාක්ෂණික පැත්තේන් නම් ලොකු වෙනසක් නෑ. ඒත් ලංකාවේ බ්රිතාන්ය කවුසලයේ තියෙන පොත් වල විවිධත්වය වැඩි බව මට තේරිච්චි දෙයක්.</div><div><br /></div><div>මේ සටහන කියවලා තවත් කවුරු හරි තමන්ගේ ලග තියෙන ලයිබ්රි එකට යන්න හිතුවොත්, කොච්චර හොදද කියලා මට හිතෙනවා.</div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com20tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-4436571467745645082024-02-05T20:06:00.005+05:302024-02-06T00:53:28.535+05:30මන්නාරමයි කොටුවයි <div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ගිය පාර නිවාඩුවෙදී යාපනේ යන්න යද්දි, ඒ ගමන මන්නාරම පැත්තෙන් යන්න හිතා ගත්තේ , මම කවදාවත් මීට කලින් මන්නාරම, පූනරීන් හරහා සංගුපිඩ්ඩි පාලම පැත්තෙන් යාපනේ ගිහිල්ලා තිබ්බෙ නැති හින්දමයි...</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">අවුරුදු දෙකකට කිට්ටු කාලයක් මුලතිව් වල වැඩ කලත්, හැම සති අන්තෙකම මුලතිව් සහ කොළඹ අතර ගමන් කලත් , ඒ කාලේ ඕනා තරම් යාපනේට ගිහිල්ලා තිබ්බත්, මේ පැත්ත මට ආවරණය කර ගන්න බැරි වෙලා තිබ්බේ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඇත්තටම අපි යාපනේ යන්න හිතාගෙන පාරට බැස්සම කියන්නත් බෑ...කොහෙ හරි ට්රිප් එකක් යනවයි කියලා හිතාගෙන පාරට බැහැලා පස්යාල, ගිරිඋල්ල, වාරියපොල පැත්තෙන් දාලා පාදෙණිය පාරෙන් ආවේ අනුරාධපුර පැත්තට එන්න කියලා හිතාගෙන. ඇත්තටම, මේ පාරේ මම කොච්චර නම් ගිහින් තියෙනවද... අවුරුදු දෙකක් තිස්සේ නියං , වැහි , ගං වතුර , ඔය ඕනෑම දේශගුණික තත්වයක් යටතේ අවුරුදු දෙකක් තිස්සේ එහාට මෙහාට ගිය පාරක්. ඔය වාරියපොලට යන්නත් අපිම හොයා ගත්ත හොර පාරක් තියෙනවා. නාරම්මලට කලින් මැටියාගනේ හන්දියෙන් හැරිලා කඩහපොල හරහා තමයි අපි යන්නෙ. මේ යන කොට පහු කරන්නෙ ලස්සන ගම්බද පෙදෙසක්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><span style="color: #2b00fe;">ඒත් එදා නම් බලන්න තැනක් හොය හොය ගිය හින්දමද මන්දා පාදෙණිය හන්දිය පහු කරලා ඉස්සරාට ඇදෙද්දි ඇහැ ගැටුනේ දැඳුරු ඔය ජලාශෙට හැරෙන තැන නමින් ගහපු බෝඩ් එක. ඒක මට කවදාවත් මීට කලින් ඇහැ ගැහිලා තිබ්බෙ නැත්තේ, ඒ ගිය හැම වතාවක්ම ගියේ කඩිමුඩියේ හින්දා වෙන්නැති. ඇත්තටම කියනවා නම් දැඳුරු ඔය ජලාශය ගාව බැහැලා එහෙ මෙහෙ වෙවී ඉන්න කොට තමයි අපි යාපනේ යන්න ඕනා කියලා තීරණයට ආවේ .</span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3rGPF_-MpbHjaZtbbUsNyED9IUO3QU8TYwem8p9YgpPvZ79nhMk7YmiFPIwH9oSBSZra4VWMbcOc-EgoZ63Rk5eHE4oLScaPtrHTsYzrCBc3HWU8_VdPkB22XnJ1LJvOQ_y9hgI1QVEOpY9MOS-7fQHZIP9byRs9YeFRajc7oIHQJqqhdXdYXW73adIE/s1080/madu%204.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="color: red;"><img border="0" data-original-height="810" data-original-width="1080" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3rGPF_-MpbHjaZtbbUsNyED9IUO3QU8TYwem8p9YgpPvZ79nhMk7YmiFPIwH9oSBSZra4VWMbcOc-EgoZ63Rk5eHE4oLScaPtrHTsYzrCBc3HWU8_VdPkB22XnJ1LJvOQ_y9hgI1QVEOpY9MOS-7fQHZIP9byRs9YeFRajc7oIHQJqqhdXdYXW73adIE/s320/madu%204.jpeg" width="320" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">දැඳුරු ඔය ජලාශයේ ප්රධාන වාන් දොරටු. ජලාශය පැත්තෙන් පේන විදිහ </span></td></tr></tbody></table><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඉතින් දැඳුරු ඔය ජලාශය බලා ගත්ත අපි , පාදෙණිය පාර ඔස්සේ අනුරාධපුරයට ඇවිත්, අනුරාධපුර යාපන හංදිය පහු කරගෙන රඹෑව , මැදවච්චියට පැත්තට පිටත් උනා. මම මුලතිව් වැඩ කරද්දි, මැදවච්චිය කියන්නේ අමතක නොවෙන සිදුවීම් වෙච්චි ටවුමක්.ඒවා ගැන පස්සේ කථා කරන්නම්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGskkDnX1REPCCUUraCI-m_h8thSogpLpY6AEErFU5UDggCVmDeshFRJWlu-HVFlX61SWKGxM32TqEvQpvWpOtvUE5fYbVQLaU_FyUZEHHUxEHV3RC9Ok9toaVkFAzJc9I7lqLMm-eBxACNAMCYlv-HUNS8ZQWLioMiv_uVH9UtgZpTppaXsmtTHjG_uU/s10784/madu%203.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="color: red;"><img border="0" data-original-height="704" data-original-width="10784" height="26" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGskkDnX1REPCCUUraCI-m_h8thSogpLpY6AEErFU5UDggCVmDeshFRJWlu-HVFlX61SWKGxM32TqEvQpvWpOtvUE5fYbVQLaU_FyUZEHHUxEHV3RC9Ok9toaVkFAzJc9I7lqLMm-eBxACNAMCYlv-HUNS8ZQWLioMiv_uVH9UtgZpTppaXsmtTHjG_uU/w400-h26/madu%203.jpeg" width="400" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">දැඳුරු ඔය ජලාශයේ අවට අංශක 360 දසුනක් ( ෆොටෝ එක උඩ ක්ලික් කරලා ටිකක් පැහැදිලිව බලා ගන්න පුලුවන්) </span></td></tr></tbody></table><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><span style="color: #2b00fe;">රඹෑව හන්දිය පහු කරගෙන , පරණ පුරුදු නෙළුම් කොලේ බත් කඩය හොයා ගෙන ආවත්, එතැන හරියට හොයා ගන්න බැරි උනා. නෙළුම් කොලේ බත් කඩේ අයිතිකාර මගේ හිතවත් තරුණ මහත්මයා නැති උන විත්තිය මීට කලින් මම ෆේස්බුක් එකේ දැකලා තිබ්බත්, එයාගේ නෝනා කඩේ කරගෙන යන විත්තිය එයින් කියැවෙලා තිබ්බා. එහාට මෙහාට කීප වරක් ගිහින් අන්තිමට පරණ පුරුදු තැන හොයා ගත්තත් , අවාසනාවට නෙලුම් කොලේ කඩේ වහලා. ඉස්සර මුලතිව් ඉදන් අපි පැය දෙකක්- තුනක් ගෙවා ගෙන මෙතැනට එන්නෙ ඒ කෑම රසටත්, කඩේ අයිති තරුණ මහත්මයගේ ආගන්තුක සත්කාරයටත් තිබ්බ කැමැත්තට. </span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><span style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><span style="color: #2b00fe;">පුරුදු නෙලුම් කොලේ කඩේ වහලා තිබ්බ නිසා අන්තිමට අපිට දිවා ආහාරය ගන්න සිද්ධ උනේ අළුත් තැනකින්..හැබැයි අපරාදේ කියන්න බෑ...කෑම ටික නම් සුපිරියට තිබ්බා...මම නම් හොද බත් පිඟානකුත් කාලා අන්තිමට ලිපේ පුච්චපු රොටි දෙකකටත් වග කියලයි නතර උනේ.</span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">කොහොම හරි දවල් බත සරි කර ගත්ත අපි මැදවච්චිය ටවුමට ඇවිත්, ඉස්සරාට යන්න තියෙන නොදන්න පාරේ යන්න සෙට් උනා. නොදන්න පාර කිව්වට ඉතින්, මන්නාරම් පාරේ ගිහින් තිබ්බෙ නැත්තෙ මංතුමා විතරයි. අපේ නෝනා මේ පාරේ, මීට කලින් රාජකාරී වැඩකට ගිහින් තිබ්බා. මැදවච්චිය ටවුමෙදි, අතරමගදි හපන්න කියලා අඩුම කුඩුම ටිකකුත් ගත්තා. මේ ගමන යන්නේ බිරිදත්, කොල්ලො තුන් දෙනත් එක්ක නිසා, මධ්යපානේ නම් අතරමගදි කලේ නෑ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><span style="color: #2b00fe;">මන්නාරම පාරෙන් යද්දි ඉස්සෙලම හම්බ වෙන්නේ මඩු දේවස්ථානයට හැරෙන පාර. ඒ පාර පටන් ගන්න තැනම යුධ හමුදාවෙන් පරික්ශා කරනවා. මන්නාරම් පාරේ ඉදන් මඩු දේවස්ථානයට යන්න කි.මී.12ක් විතර තියෙනවා. පාර නම් හොදටම හදලා තිබ්බේ. </span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><span style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><span style="color: #2b00fe;">අපි මේ සංචාරය ගියේ 2023 ජූලී මාසේ. මේ වෙනකොට මඩු පල්ලියේ අළුත්වැඩියා කටයුතු සිදුවෙමින් තිබ්බේ. ඒ කටයුතු මැද්දේ උනත් දේවස්ථානය බලා කියා ගන්න අමාරුවක් නම් උනේ නෑ. </span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvCP_8hgOq3Q9QeGskUDrHcyiI2yedBX78wwxJPqhdHgCtr6QYTFl0l8ElQXEBnrjTvYC5ikCo6z1xMevpDQB2Vesuuqgp3oX8s7y9kVnnyMLGq0yliEDPaSh6Tu1F3EIBrjhBbwPDPwzM4xE3OLd_pHX8we-cSNy8g8kEIg5xVwjRciP-y_loF4PUY5c/s1080/madu1.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="color: red;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="810" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvCP_8hgOq3Q9QeGskUDrHcyiI2yedBX78wwxJPqhdHgCtr6QYTFl0l8ElQXEBnrjTvYC5ikCo6z1xMevpDQB2Vesuuqgp3oX8s7y9kVnnyMLGq0yliEDPaSh6Tu1F3EIBrjhBbwPDPwzM4xE3OLd_pHX8we-cSNy8g8kEIg5xVwjRciP-y_loF4PUY5c/s320/madu1.jpeg" width="240" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">මඩු ප්රධාන දේවස්ථානය ඇතුලේ දර්ශනයක්. </span></td></tr></tbody></table><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මඩු දේවස්ථානය බලා කියා ගෙන ආපසු මන්නාරම ප්රධාන පාරට වැටිලා ඉස්සරාට යන කොට ඊලඟට හම්බවෙන තැන තමයි , යෝධ වැව. යෝධ වැව තියෙන්නෙ ප්රධාන පාරටත්, මන්නාරම් රේල් පාරටත් යාබධව දකුණු අත පැත්තේ. මේ දවස් වල තිබ්බ දැඩි නියං කාලගුණයත් එක්ක වැව නම් නැට්ටටම හිඳිලා තිබ්බෙ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzs8LyBIM7ZbfrIeCQHGwZXWwy35PAtoHUGKBhTwCQWH9M3mg9GkIUeZO4Cz4xSryFhQVtDhgMsPij28Sk7XftUF_OrgypnGEN44yfdSIM3p316un0HhRm9piSKxZMKcmnNrErZLfvUGYLvE4OYBzGxiIKzpvbQMrT9RkL7zmPAf7k7_r2vU_merbWRJE/s10832/madu2.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="848" data-original-width="10832" height="31" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzs8LyBIM7ZbfrIeCQHGwZXWwy35PAtoHUGKBhTwCQWH9M3mg9GkIUeZO4Cz4xSryFhQVtDhgMsPij28Sk7XftUF_OrgypnGEN44yfdSIM3p316un0HhRm9piSKxZMKcmnNrErZLfvUGYLvE4OYBzGxiIKzpvbQMrT9RkL7zmPAf7k7_r2vU_merbWRJE/w400-h31/madu2.jpeg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">මන්නාරම් පාරට ආසන්නයේ ඇති යෝධ වැවේ බන්ට් එක උඩ ඉදන් ගත්ත අංශක 360 පින්තූරයක් </span></td></tr></tbody></table><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><span style="color: #800180;">යෝධ වැවත් එක්ක තියෙන මන්නාරම් පාර තනි කෙලින් ඉද්ද ගැහුවා වගේ පාරක්. ඔය හරියෙදිම තමයි පොලිසීයේ ගුණ යහපත් මහත්වරු දෙන්නෙක් අපේ වාහනේ නතර කරේ. හදිසියේ 100 පන්නලා යන්නේ, කාටවත් කරදරයක් වත් </span><span style="color: #800180;">ද ? </span><span style="color: #800180;">කියලා දැන ගන්නයි ඒ මහත්වරුන්ට ඕනේ කරලා තිබ්බෙ. ඒ වෙලාවේ හැන්දෑවේ හතරාමාරට විතර කිට්ටු කරලා තිබ්බ නිසා දඩ කෝලයක් ලිව්වත්, පහුවෙනිදට ආපහු යාපනේ ඉදලා එන්න වෙන විත්තිය මම මතක් කරලා දුන්න</span><span style="color: #800180;">ම,</span><span style="color: #800180;"> ඒ මහත්වරුන්ටත් ගොඩාක් දුක හිතුනා. අනිත් එක යුද්ධෙ ඉවර වෙච්චි ගමන් මුලතිව් වල අපි දුක් මහන්සියෙන් හදපු පාරවල් බලාගෙන එන්න යන ගමනක් විත්තියත් මම මතක් කලාම, එයින් එක පොලිස් මහත්තයෙක් මුලතිව් පොලිසීයේ වැඩකරලා තියෙන බවත් කියන්න තරම් නිහතමානී උනා. පරිස්සමට යාපනයට යන </span><span style="color: #800180;"> බව පොරොන්දු වෙච්චි නිසා, ඒ මහත්වරු දෙන්නා මට යන්න දුන්නේ , ඒ මහත්වරුන්ගේ තියෙන ගුණ යහපත් කමටම කියලා මට හිතෙනවා.</span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මේ ලිපිය ලියන්න හේතූ වෙච්චි, මන්නාරම් දූපතට අපි සෙන්දු වෙන්නෙ මේ වගෙ පොඩි අලකලංචියකුත් එක්ක. ඒ වෙනකොට හැන්දෑ වෙලා, හවස පහ වගේ වෙලා තිබ්බෙ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මන්නාරම් දූපතට ඇතුලු වෙන තැනම තියෙන්නෙ ලොකු හමුදා මුරපොලක්. යුද්ධෙත් ඉවර වෙලා, මෙච්චර ලොකු හමුදා පරික්ෂා පොලක් පවත්වාගෙන යන්නෙ මොකද කියන කාරණය මම එතැන හිටිය නිලධාරියෙක්ගෙන් අහගන්න පසුබට උනේ නෑ. කාරණය ඇවිල්ලා මන්නාරම දූපත්, ඉන්දියාවට බොහොම කිට්ටුවෙන් පැවතීම සහ හොර බඩු ජාවාරම. දූපතට එන වාහනත් , යන වාහනත් දෙකම ඒ නිසා නිරතුරුව පරික්ෂාවට ලක් වෙනවා. </div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfJypO50Ue4uqtx3ZsPgtF5BWwCnljGBuek5tcqhvEDZf_DW-Sjs8eozqsXYZcJhiPj1R_uprn6DQL_9ThBMimbpYmBi6kenTrCCxxpYe3YiimpoaI716JJw-AZJcB4eoTcTk_zThso4aesuh0Q7Takxel1QaJbJJnLQA6YjjzYGrpYjbhHlshg7ybhN0/s1080/madhu%205.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="color: red;"><img border="0" data-original-height="810" data-original-width="1080" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfJypO50Ue4uqtx3ZsPgtF5BWwCnljGBuek5tcqhvEDZf_DW-Sjs8eozqsXYZcJhiPj1R_uprn6DQL_9ThBMimbpYmBi6kenTrCCxxpYe3YiimpoaI716JJw-AZJcB4eoTcTk_zThso4aesuh0Q7Takxel1QaJbJJnLQA6YjjzYGrpYjbhHlshg7ybhN0/w400-h300/madhu%205.jpeg" width="400" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">ලංකා ප්රධාන ගොඩ බිමත් , මන්නාරම දූපතත් යා කෙරෙන ඉපැරණි පාලම. මෙහි වම් පැත්තෙන් ප්රධාන ගොඩබිමත්, දකුණු පැත්තෙන් මන්නාරම් දූපතත් එකිනෙක යාවෙනවා. පිංතූරය අරන් තියෙන්නෙ මන්නාරම බලකොටුවේ ඉදන් </span></td></tr></tbody></table><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මන්නාරම් දූපතට ඇතුලු වෙච්චි අපි ඉස්සෙලම බලන්න ගියේ දූපතට ඇතුලුවෙන කිට්ටුවම තියෙන පරණ පෘතූගීසී බලකොටුව. මුහුදත් එක්කම තියෙන, මේ බලකොටුවෙ ප්රතිසංස්කරණ වැඩ සිද්ධ වෙමින් තිබ්බෙ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මං හිතන්නෙ අපි කොටුවට ආවේ , දවසේ හොදම වෙලාවට කියලා. ඉර බැස යන්න කිට්ටුවෙන් එන මුහුදු සුලඟත් එක්ක කොටුව ඇතුලේ තිබ්බේ අමුතුම සුන්දර බවක්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මේ කොටුවේ එහා මෙහා ඇවිදින ගමන්ම තමයි, එදින රාත්රියේ යාපනේ නැවතීමට අදාල ස්ථානය, ජංගම දුරකතනය හරහා වෙන් කර ගත්තෙ. යාපනේට ලඟා වෙන්න තව පැය දෙක තුනක් යන නිසාත්, ඒ වන විට රාත්රිය වී තැනක් සොයා ගැනීමට අපහසු වීමට ඉඩ ඇති නිසාත්, එය කලින්ම බේරුම් කර ගැනීම අස්වැසිල්ලක් උන බව කියන්න ඕනේ. </div></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><span style="color: #2b00fe;">මන්නාරම් කොටුවේ තියෙන විශේෂම දේ හැටියට මට හිතෙන්නේ එහි කුඩා වපසරියත්, ඒ නිසාම කොටුවේ සියලු මායිම් සිතු සේ බලා කියා ගැනීමට තියෙන හැකියාව.කිසි කරදරයකින් තොරව කොටුවේ සියලු මායිම් වල ගමන් කිරීමට මෙහි හැකියාව තියෙනවා. ලංකාවේ කොහේ තිබ්බත් ලන්දේසී , පෘතුගීසී බලකොටු තනා තිබෙන්නෙ එකම </span><span style="color: #2b00fe;">ආ</span><span style="color: #2b00fe;">කෘතියකට. වෙනස් වෙන්නෙ ඒවායේ විශාලත්වය විතරයි. මන්නාරම් බලකොටුව මේ ආකෘතිය දැන කියා ගන්න හොදම ස්ථානයක් කියලා මට හිතෙනවා. </span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCLyaKhGIaQTxzcSSP5ZBth3RhwZgUPhK-xwGWYRcl7tAwiTKNf_LL2rnoIgs2zByOqlvhKhPqnigG065SZ9uqgBb2-Z5tNqvmCTCU8rTSOo6FK9AMQfwDPuX1fQPQL_gbgAZ1xcRjyRANbckm8A0fhHxZZj9KFwO4xT8ZYPnca3f5TIFO3sy4zn286wQ/s930/madu%209.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="737" data-original-width="930" height="318" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCLyaKhGIaQTxzcSSP5ZBth3RhwZgUPhK-xwGWYRcl7tAwiTKNf_LL2rnoIgs2zByOqlvhKhPqnigG065SZ9uqgBb2-Z5tNqvmCTCU8rTSOo6FK9AMQfwDPuX1fQPQL_gbgAZ1xcRjyRANbckm8A0fhHxZZj9KFwO4xT8ZYPnca3f5TIFO3sy4zn286wQ/w400-h318/madu%209.png" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">මන්නාරම කොටුවේ ඉපැරණි සිතියමක්</span> - reference :https://amazinglanka.com/wp/mannar-fort/</td></tr></tbody></table><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><span style="color: #2b00fe;">මන්නාරම් බලකොටුව මුලින්ම ඉදිකර ඇත්තේ පෘතූගීසින් වර්ෂ 1518 දී පමණ. ඉන්පසුව එය වර්ෂ 1658 දී ලන්දේසීන් විසින් අල්ලා ගෙන තිබෙනවා. ඔවුන් ප්රධාන දොරටු ශක්තිමත් කිරීම හැර, පෘතුගීසින් විසින් ඉදිකරන ලද මේ බලකොටුව, විශාල වශයෙන් වෙනස් කර නෑ. අවසාන වශයෙන් වර්ෂ 1795 දී මෙය ඉංග්රීසීන් විසින් අත්පත් කරගෙන තිබෙනවා.</span> </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මන්නාරම් කොටුව එක පැත්තකින් මුහුදෙනුත්, අනිත් තුන් පැත්ත විශාල දිය අඟලකිනුත් ආරක්ෂා වී තිබෙනවා. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4s7L1P8yw07q-3ZSyQt6q7efu5214cZgn-wy_Y3BTtQINFUcr8YmrpsfuZeNnwbk7sf_UPmeyNtl9YF0q8csk1z9rQgOHKKs2DDGLof7nI0QobtT2enYXgrEhvwPZcDeZkboaQV0edTJLkVjNDB396-C0XOhQcpV82Q51KVNc1FCpRoPfYnKeE7LbYYQ/s1080/madhu%206.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="810" data-original-width="1080" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4s7L1P8yw07q-3ZSyQt6q7efu5214cZgn-wy_Y3BTtQINFUcr8YmrpsfuZeNnwbk7sf_UPmeyNtl9YF0q8csk1z9rQgOHKKs2DDGLof7nI0QobtT2enYXgrEhvwPZcDeZkboaQV0edTJLkVjNDB396-C0XOhQcpV82Q51KVNc1FCpRoPfYnKeE7LbYYQ/w400-h300/madhu%206.jpeg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">මන්නාරම් කොටුවත්, මන්නාරම් දූපතත් වෙන්කරමින් තනා ඇති ආරක්ශිත දිය අඟල. මේ තියෙන කොටු බැම්මෙ සිට මන්නාරම් පාලම දිහා ඉර බැසගෙන යන දර්ශනය බලං ඉදීම හරිම සුන්දර අත්දැකීමක්. මුහුදු සුළඟත් එක්ක බැදපු මයියොක්කා පෙති ටිකක් රසකර කමින් මුලු සෑන්දෑවම ගත කරන්න පුලුවන් අපූරූ ස්ථානයක්. <br /><br /><br /><br /></span></td></tr></tbody></table><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh91fWdJ6RjcGovhxZf_Z-rf54Z0dpzgWsCXJK9QaaFG3MufJOpbklejYvM09HHSh3jIvu0SFrfzKHkCP_3Qj1FincOODJxfqbYZCpmWBdzJxQNgbXzWDFe8v5gQLYgphlT6coAE-eDM94CBWynhIscYMdC4-I7SxMtHGZ0KGZhahWdXFM6lXPWNwZpaAk/s1080/madu%206.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="810" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh91fWdJ6RjcGovhxZf_Z-rf54Z0dpzgWsCXJK9QaaFG3MufJOpbklejYvM09HHSh3jIvu0SFrfzKHkCP_3Qj1FincOODJxfqbYZCpmWBdzJxQNgbXzWDFe8v5gQLYgphlT6coAE-eDM94CBWynhIscYMdC4-I7SxMtHGZ0KGZhahWdXFM6lXPWNwZpaAk/w300-h400/madu%206.jpeg" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">බලකොටුව ඇතුලේ ප්රධාන මිදුල සෙවණ කරමින් වැඩි ඇති විශාල ගස. <br /><br /></span></td></tr></tbody></table><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIFrU9lk9x_jwN6oDeencfw9M_KeAIBjLfYnnf_Buz_qMH_QGbnyEBAHnQbyCmSAAH343sApc5ohQE-WmeH2ZLZjduF4h3HiXw-uoUvO7lvYN-QyLUKBVo6SL1NYZ_nYIH6x2Z2jvdTiysa-03kF1s2FStELORm_rEApHfc7HkArzXKJq2Qo19oRnRG7Y/s1080/madu%207.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="810" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIFrU9lk9x_jwN6oDeencfw9M_KeAIBjLfYnnf_Buz_qMH_QGbnyEBAHnQbyCmSAAH343sApc5ohQE-WmeH2ZLZjduF4h3HiXw-uoUvO7lvYN-QyLUKBVo6SL1NYZ_nYIH6x2Z2jvdTiysa-03kF1s2FStELORm_rEApHfc7HkArzXKJq2Qo19oRnRG7Y/s320/madu%207.jpeg" width="240" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">මන්නාරම් කොටුව ඇතුලෙන් , කොටු බැම්මට නැගීමට ඇති ආනත මාර්ගය. ලොකුවට පළල්වට ඉදිකර ඇත්තේ, එකල කාලතුවක්කු, බෝම්බ මේ මාර්ගය ඔස්සෙ කොටු බැම්මට ගෙනගොස් ඇති නිසා වෙන්න පුළුවන්</span></td></tr></tbody></table><br /><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijOkQMZlHV4LizUafeuEpIvbJldCECOqKZorU-mGQSXn0YLL7UzLes-DSTAA6MuHpY7wQ1PGi4YhFqINjqLXhUlZTJKhgAJrNuYC1223VexubvUX3Uv5PG8lDOQv1moPjjGr_Rl9UwAjDoy77YBZFEddxt61pgLH_2CiyPP97O5lHXMMbX1u0MlYTonq8/s1080/madu8.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="810" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijOkQMZlHV4LizUafeuEpIvbJldCECOqKZorU-mGQSXn0YLL7UzLes-DSTAA6MuHpY7wQ1PGi4YhFqINjqLXhUlZTJKhgAJrNuYC1223VexubvUX3Uv5PG8lDOQv1moPjjGr_Rl9UwAjDoy77YBZFEddxt61pgLH_2CiyPP97O5lHXMMbX1u0MlYTonq8/w300-h400/madu8.jpeg" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">කොටු බැම්බ මත ගමන් කිරීමට ඇති මාර්ගයෙන් කොටසක්. මේ විදියට කොටු පවුර ඇතුලෙන් බැම්ම දිගේ ගමන් කිරීමට පුලුවන්. වටේම යන්න පුලුවන්</span> <br /><br /><br /></td></tr></tbody></table><div>කොහොම කොහොම හරි අපි මන්නාරම් කොටුව බලා කියාගෙන ඉවර වෙද්දි කළුවර වැටෙන කිට්ටුවටම ආවා. </div><div><br /></div><div>මන්නාරම දූපතේ කෙලවර පිහිටි තලෙයිමන්නාරමට යෑමට තරම් කාළයක් අපිට ඉතුරු වෙලා තිබ්බෙ නෑ. ඒ නිසාම මන්නාරම් දුපත ඇතුලේ අපිට කරන්න ඉතුරුවෙලා තිබ්බේ , ලංකාවේ මහතින් වැඩිම ගස ලෙස හදුන්වන බයෝබැබ් ගස බලන්න යන එක විතරයි. මේ ගස මන්නාරම නගරයට ඉතා ලඟින් පිහිටි නිසා අපි එය බලන්න සිතා ගත්තා. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrGbBgcq2xse0tRn9mbkCNSqADn2PBqLphJzgj4wdWHLmvQyRFUXU4AWfb99v9_JqAa4C3EYli7fy62Bqz1MSokNPn_hyphenhyphenPS9Y3f7-s6BfQe6i1k9zQrxKJGMhXKNNfoVDaZN7qn25M-BOBaGa4wUpcSJZniaEWxq4pjuOdV4TWTtF-biS-EBgc9JTuebM/s1080/madu%2010.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="810" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrGbBgcq2xse0tRn9mbkCNSqADn2PBqLphJzgj4wdWHLmvQyRFUXU4AWfb99v9_JqAa4C3EYli7fy62Bqz1MSokNPn_hyphenhyphenPS9Y3f7-s6BfQe6i1k9zQrxKJGMhXKNNfoVDaZN7qn25M-BOBaGa4wUpcSJZniaEWxq4pjuOdV4TWTtF-biS-EBgc9JTuebM/w300-h400/madu%2010.jpeg" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">ලංකාවේ වටප්රමාණයෙන් වැඩිම ගස ලෙස හදුන්වන මන්නාරම් දූපතේ පිහිටි බයෝබැබ් ගස. </span></td></tr></tbody></table><br /><div><br /></div><div>කට්ටිය කියන විදිහට මේ ගස අවුරුදු 700ක් පමණ පැරණි ගසක්. ගසේ වටප්රමානය මීටර 20 ක් පමන.ගස එච්චර උසනම් නෑ. හැබැයි ඉතින් වටප්රමාණය නම් අතිවිශාලයි තමයි. මේ බයෝබැබ් ගස හැදිලා තියෙන්නෙ මන්නාරමට ආපු අරාබි ජාතික වෙළෙන්දෙන්ගේ බයෝබැබ් පලතුරකින් වැටිච්චි ඇටයකින් කියලා තමයි කියන්නේ. </div><div><br /></div><div><div>කොහොම හරි මේ ටික ඔක්කොම ආවරණය කරගෙන මන්නාරම් දූපතෙන් පිටත් වීමට සුදානම් වෙන විට හැන්දෑ වෙලා. නමුත් මන්නාරමටම ඇවිත් සී ෆුඩ් ඩිශ් එකක් කන්නැතුවෙ එන එක හොද නෑ කියලා මගේ හිත ඇතුලෙන් විශාල ශබ්දයක් ආවා. ඒගැන අපේ පවුලේ ඔක්කොම එකඟතාවයක් දක්වපු නිසා , මන්නාරම ටවුම ඇතුලේ ටිකක් කර කැවෙන කොට ඒ සදහා තැනක් අපට හම්බ උනා. මන්නාරම ටවුම ඇතුලේ සිංහල කථා කරන අය නම් අඩුයි. කතා කිරීම කෙසේ වෙතත් සිංහල තේරේන අයත් අඩුයි. ඒ නිසා සී ෆුඩ් කන්න තැනක් හොයා ගන්න එක නම් ටිකක් අමාරු උනා. ඒත් අන්තිමට ඒ දොලදුකත් සන්තර්පණය කරගෙන අපි ඒ හැන්දෑවෙම යාපනය දිහාවට ඉගිළුනා.</div><div><br /></div><div>අරමුණක් නැතිව පටන් ගත්තෙ මේ ගමන , එදින රාත්රියේ යාපනයට ලඟා වෙන කොට රාත්රි නවයටම කිට්ටු වෙලා තිබ්බා. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIkn0SypwDK5b1mXargqImd6jUmwTgTmhsuArioiaYnRV0H5tawoSDXdAAZLNN1w9RvlWNtlYKPmPvcNG-HnXpA8fajcKKaYcMuOM_LVAuh9BgmoRH9qpwsVUAy0q4i3rcDun83BtMj0Woqxoq3Ef9ivXtc8EgJeaOIzYu4m0MkdrVgJUfWpszIsIkilg/s735/madu%2011.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="735" data-original-width="528" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIkn0SypwDK5b1mXargqImd6jUmwTgTmhsuArioiaYnRV0H5tawoSDXdAAZLNN1w9RvlWNtlYKPmPvcNG-HnXpA8fajcKKaYcMuOM_LVAuh9BgmoRH9qpwsVUAy0q4i3rcDun83BtMj0Woqxoq3Ef9ivXtc8EgJeaOIzYu4m0MkdrVgJUfWpszIsIkilg/w288-h400/madu%2011.png" width="288" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: red;">මේ තියෙන්නේ අපි මන්නාරමට ගමන් කරපු පාරේ දල සටහනක් :කඩවත- පස්යාල- ගිරිඋල්ල- මැටියාගනේ-කඩහපොල- කටුපොත-වාරියපොල- පාදෙණිය-අනුරාධපුර - මැදවච්චිය-මන්නාරම</span></td></tr></tbody></table><br /><div><br /></div><div><br /></div><div><span style="color: #2b00fe;">ප:ලි - මේ ලිපිය කොටන්න කියලා හිතට ආවේ <a href="https://awanhala.blogspot.com/2024/02/life-in-mannar.html" target="_blank">අවන්හල බ්ලොග් එක ලියන මහෙෂ්ගෙ ලිපියක් දැකලා.</a></span></div><div><span style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div><span style="color: #2b00fe;">ෆොටෝ වල නම් කොලිටිය වගේම, ඈන්ගල් උනත් අවුල් කියලා පිලිගන්නවා.</span></div><div><span style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div><span style="color: #2b00fe;">පලවෙනි කාරණයට ස්තූති වෙන ගමන් දෙවැනි කාරණයට සමාව භාජනය කරනවා.</span></div></div><div><br /></div><div><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com48tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-38727510589323294072024-01-27T23:27:00.000+05:302024-01-27T23:27:50.722+05:30මයි ශතකය...<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මේ පෝස්ට් එකත් එක්ක මයියාගේ බ්ලොග් එක තමන්ගේ 100 වැනි පෝස්ට් එක සම්පූර්ණ කරනවා. 2010 තරම් ඈත කාලෙක ඉදන් ලිව්වත්, ශතකයට ලඟා වෙන්න සෑහෙන කාලයක් ගත උනා. මේ සෙන්චරිය ජයසූරිය දාන විදිහේ ගිණිකෙලි සෙන්චරියක් නෙවේ.හාශාන් තිලකරත්නලා...තිලාන් සමරවීරලා වගේ තටමල තටමලා දාන සෙන්චරියක්. එකල ලියැවුණු තරු පහේ බ්ලොග් අද නැවතිලා, ඒ ගැන කණගාටුවක් ඇතත්, අගුටුමිට්ටෙක් උන මේ බ්ලෝගය තාමත් යාවත්කාලීනව ඇදගෙන යන්න පුලුවන් වෙච්චි එක සතුටක්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNtScuwZPTJ4g1pczTMxmVcuWuuIg6yRk60xbzuHMa_OC8xdyUU_RkFTcuUd6wri9NRw44kBM80oMcxTSKSNr10bN8vBtJJ4HOsuS1VWKNs7XGwrMJJX5WZ0mpZluszU19pOrTNkzEOtsn5AcjlAFuC1XxsqjDtx_beiK-kmSoEZzI3XxDs7c2SWK6y5s/s856/lanka%20priyavi.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="647" data-original-width="856" height="242" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNtScuwZPTJ4g1pczTMxmVcuWuuIg6yRk60xbzuHMa_OC8xdyUU_RkFTcuUd6wri9NRw44kBM80oMcxTSKSNr10bN8vBtJJ4HOsuS1VWKNs7XGwrMJJX5WZ0mpZluszU19pOrTNkzEOtsn5AcjlAFuC1XxsqjDtx_beiK-kmSoEZzI3XxDs7c2SWK6y5s/s320/lanka%20priyavi.png" width="320" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මේ ශතකයත් එක්ක වැඩිපුරම බලපු බ්ලොග් පෝස්ට් ගැන ස්වයං විචාරයක් ලියන්න මම කල්පනා කලා.. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මේ බ්ලොගයේ වැඩිම හිටස් ගානක් ඇවිල්ලා තියෙන්නෙ ‘<a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2013/12/blog-post.html" target="_blank">ස්වයංවින්දනයක් ගැන මයි කථාවක්...‘</a> කියන පොස්ට් එකට. මේක මම වැඩි මහන්සියක් ගන්නෙ නැතුව නිකමට වගේ ලිව්ව පොස්ට් එකක්.ඒත් මේකේ මාතෘකාව ලිංගික කුතුහලයක් ගේන නිසාදෝ , මේකට වැඩිපුර හිටස් වැදිලා. ‘සෙක්ස්‘ කියන වචනය සර්ච් කරලා ලංකාව පලවෙනි තැනට ආපු එක ගැන පුදුම වෙන්න දෙයක් නැත්තේ මේ නිසා. ඒ උනත් ඒ ලිපියේ ඇති සෙක්ස් කථාවක් නම් නෑ. මේ පෝස්ට් එකට වැදිලා තියෙන හිට්ස් ගණන 6592ක්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjw6P__-VZR7RuTZ8e3m8QlV7Bh2K8P7L5FXInpIZjKtsyT3mYOprG9DM5aDWr_0QFTOFRZjxhtPAE5sxfeDOiOvZBu5iuWJZooioha59CXa2krTI-bhQCzq1E1kJLHzQHyTAmmU5HmJMEkdaGCcYNELBXiySffaTuv_uvAoKYoIdUdbY944GE8CZlKlU4/s1242/a1.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="122" data-original-width="1242" height="39" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjw6P__-VZR7RuTZ8e3m8QlV7Bh2K8P7L5FXInpIZjKtsyT3mYOprG9DM5aDWr_0QFTOFRZjxhtPAE5sxfeDOiOvZBu5iuWJZooioha59CXa2krTI-bhQCzq1E1kJLHzQHyTAmmU5HmJMEkdaGCcYNELBXiySffaTuv_uvAoKYoIdUdbY944GE8CZlKlU4/w400-h39/a1.png" width="400" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ඊලඟට වැඩියෙන්ම බලලා තියෙන්නේ <a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2013/05/whither-buddhism-on-feminism.html" target="_blank">‘යෝනිය සම්භන්ධයෙන් බුදුන් ඇන ගත්තාද?: Whither Buddhism on Feminism කියන පෝස්ට් එක</a>. මේ පෝස්ට් එක මම ගොඩක් වෙලාව අරගෙන ගොඩක් හිතලා මතලා ලියපු එකක්..2013 දී පමණ ලියැවුනු මෙම ලිපිය මම බුද්ධාගම ටිකක් සීරියස්ලි ඉගෙන ගන්න කාලේ ලිව්ව එකක්.කමෙන්ට් 86 ක් තියෙන,5622 පාරක් බලලා තියෙන, මේ පෝස්ට් එක ටිකක් විවාද සම්පන්න එකක්.මේකේ කමෙන්ට් කරලා තියෙන අයත් , විවිධ පැතිකඩ වලින් බලලා ඒ ගැන ප්රතිචාර දමා තියෙනවා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj66LLSIE_69v_TGfy7-joN9uQoIqHAAYn4bjsr3wDgzGb3CIoK9tOkkJNSddthFyDkin-l99pwEt39lLUy0MBK-hZeS0oj_lR_7imrs_A46dZ9YtneCPNRIN1Q-XHZMI68ggq6zUxhQD6qgVBq_XlMkZ5U8OzlLlC_eiXP1kaH2CVqBXvgPL0eWLbR2-8/s1307/a2.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="158" data-original-width="1307" height="48" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj66LLSIE_69v_TGfy7-joN9uQoIqHAAYn4bjsr3wDgzGb3CIoK9tOkkJNSddthFyDkin-l99pwEt39lLUy0MBK-hZeS0oj_lR_7imrs_A46dZ9YtneCPNRIN1Q-XHZMI68ggq6zUxhQD6qgVBq_XlMkZ5U8OzlLlC_eiXP1kaH2CVqBXvgPL0eWLbR2-8/w400-h48/a2.png" width="400" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ඊලඟට වැඩියෙන්ම බලලා තියෙන්නෙත් බුද්ධාගම ගැන ලියැවෙනු ලිපියක්.. මේකේ ලියලා තියෙනේ මහායාන හා ථේරවාදය ගැන මගේ අවබෝධය.. ලිපියේ මාතෘකාව ඇවිල්ලා ‘<a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2010/09/blog-post.html" target="_blank">මහායානෙද?..ථේරවාදේද......නැත්නම් මොකුත්ම නැද්ද?</a>‘ 2010 තරම් ඈත කාලෙකදි ලියැවුනු මේ ලිපියට පස්සේ මේකෙටම දිගුවක් පසුකාලිනව මම ලියලා තියෙනවා, <a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2012/11/blog-post.html" target="_blank">‘මහායානයද? ථේරවාදයද?...........දෙවෙනි ලිපිය</a> නමින්. ඒ කාලේ නම් මේ ගැන වැඩිය කථා කරපු අය හිටියේ නැති උනත් දැන් කාලේ නම් මේ මාතෘකාව හරි ජනප්රිය එකක් වෙන්න තිබ්බා. ලිපියට කමෙන්ට්කරපු එකල බ්ලොග් අවකාශයේ තරු උන ටැබූ සබ්ජෙක්ට් , රිටිගල ජයසේන වැනි අය පොස්ට් එකට වැඩි බරක් යෙදෙන කමෙන්ට් දමා තිබෙනවා. ඒ වගේම ඉතිහාසය ගැන විධිමත් අධ්යාපනයක් ලබපු හසිත ගුණසිංහ වැනි අයත් ඒ වගේම වැඩි යමක් එකතු කරලා තියෙනවා. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ඊලඟට වැඩියෙන්ම බලලා තියෙන්නේ පොඩි හාස්ය රසයක් ගෙන දෙන <a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2010/07/blog-post_21.html" target="_blank">‘අන්දරේ ගේ වලත්තකම‘</a> නැමැති ලිපිය. මේක එච්චර අධ්යනයක් නැතිව ලියපු සරල ඉදිරිපත් කිරීමක්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">පස්වෙනි තැනට වැඩියෙන්ම බලලා තියෙන්නේ <a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2012/12/church-billboard-was-jesus-gay.html" target="_blank">‘ක්රිස්තුත් වහන්සේ සමලිංගිකයෙක්ද? : Was Jesus gay? </a> ලිපිය. මේකත් මං එච්චර වෙලාවක් ගන්නේ නැතුව ලියපු පෝස්ට් එකක්.ඒත් හෙඩිං එකේ තියෙන කුතුහලය නිසාම වැඩි හිට්ස් ගානක් ලැබිලා තියෙනවා. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ඊලඟට වැඩියෙන්ම බලලා තියෙන්නේ ‘<a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2016/04/blog-post_6.html" target="_blank">මොකක්ද මේ පැනමා පේපර්ස් කියන්නේ.....‘</a> නැමැති ලිපිය. මේක පැනමා පේපර්ස් නැමැති සිද්ධිය වෙච්චි අලුතම ලියැවුනු කාලීන ලිපියක්. මේ ලිපියේ තියෙන විශේෂත්වය තමයි මේ ලිපිය ලියලා තියෙන ආකෘතිය අනෙක් ලිපි වලට වඩා වෙනස් වීම. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ඊලගට වැඩිම බලලා තියෙන ලිපියත් වැඩි මහන්සියක් නැතිව ලියපු එකක්.. ඒක ‘<a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2020/02/blog-post.html" target="_blank">ඩෝකින්ස්ගේ ජාන හා ආත්මවාදය.....‘ </a>කියන ලිපිය.ඒක රිචඩ් ඩෝකින්ස්ගේ ‘ සෙල්ෆිශ් ජීන්ස්‘ පොත කියවලා ආතල් එකට ලියපු එකක්.ඇත්තටම ඒ පොත හරිම ලස්සන , වැදගත් තර්ක ගොඩක් ඉදිරිපත් කරන පොතක්. ඒ වගේම ඩෝකින්ස් කියලා කියන්නේ නිරාගමික මථ දරන්නෙක්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">අටවැනියට වැඩියෙන්ම බලලා තියෙන්නෙ 2011 දී තරම් ඈත කාලෙකදි ලියැවෙච්චි <a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2011/01/blog-post.html" target="_blank">‘මයියා ගේ ලෝකයෙන් ඔහුගේ ලෝකයට : මහාචාර්ය නලින් ද සිල්වා ගැන මයියා ට හිතෙන දේ: Prof. Nalin De Silva </a>නැමැති ලිපිය. මේ ලිපියෙ ගොඩක් වෙහෙස මහන්සි අරගෙන ලියපු එකක් උනත් අදවෙන විට මේ ලිපියේ තියෙන ඇතැම් අදහස් මගේ වෙනස් වෙලා. ලිපියේ අන්තර්ගතයටත් වඩා මා වෙනස් වෙලා තියෙන්නේ මා එහි ලියා ඇති කමෙන්ට්ස් වෙන්න පුලුවන්.අද ලීවා නම් මා ඊට වඩා වෙනස් කමෙන්ට් ටැබු, රිටිගල, පිටස්තරයා වැනි අයට ලබා දෙන්න පුලුවන් කියා මා සිතනවා. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN_z5AQYZL-ZiivlXeoDMXEdgodOjyKDbdqLP6JEaFSwgOVIHH3vsRO90ixLXERDWgtjuF9HU8jPXQlxRq_h7VckiqjWhGhJGSOOM6pDUgmEXmX5VIO2YadjAGqgL3D49DNcPCtYREAz7xORZwJ5J_c6yZSIujdumFKVv6OJJqvuhccv8mZR1J3dfwqVY/s1267/a3.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="138" data-original-width="1267" height="44" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN_z5AQYZL-ZiivlXeoDMXEdgodOjyKDbdqLP6JEaFSwgOVIHH3vsRO90ixLXERDWgtjuF9HU8jPXQlxRq_h7VckiqjWhGhJGSOOM6pDUgmEXmX5VIO2YadjAGqgL3D49DNcPCtYREAz7xORZwJ5J_c6yZSIujdumFKVv6OJJqvuhccv8mZR1J3dfwqVY/w400-h44/a3.png" width="400" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">9 වෙනි තැනට වැඩියෙන්ම බලා ඇත්තේ <a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2010/07/o-2.html" target="_blank">‘සිංහල ලේ පාරිශුද්ධ ද? -2 </a>කොටස‘ නැමැති ලිපිය. මෙය කොටස් 3 කින් යුක්තව ඉදිරිපත් කල ලිපි මාලාවක දෙවැන්න.2010 තරම් ඈත අතීතයේ ලියැවී ඇති මේ ලිපියෙත් අන්තර්ගතය සම්බන්ධයෙන් අද පවා මගේ වෙනසක් ඇති වී නෑ.. මේ ලිපියෙ සිටින පිටස්තරයා -2 නැමැති බ්ලොග් රචකයා මේ ලිපියට සුවිශේෂ දැනුමක් ඉදිරිපත් කර තියෙනවා. පිටස්තරයා -2 නමින් මෙහි ප්රතිචාර දක්වා ඇත්තේ වර්තමානයේ ගොඩක් දෙනා දන්නා ප්රසිද්ධ යතිවරයෙක්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWbQ3yOSNks9dh2cITDGJUqNPBJaLsmEEf5TwZcjfLWI4Fwjnfup2Q-0mJ5-wXjkhyphenhyphenVcEuaQuuyxdRA0UhUKmoLcNvQ3zNI8o411qPNxnlXdvveezV7eUgEfufM0RQPvRIt2s5MBGlEyoK2wNqdj5w5Y-6v8QEam7yZgjC5JF0I3DOZiLc31fLe7mPnwE/s1251/aa4.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="132" data-original-width="1251" height="43" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWbQ3yOSNks9dh2cITDGJUqNPBJaLsmEEf5TwZcjfLWI4Fwjnfup2Q-0mJ5-wXjkhyphenhyphenVcEuaQuuyxdRA0UhUKmoLcNvQ3zNI8o411qPNxnlXdvveezV7eUgEfufM0RQPvRIt2s5MBGlEyoK2wNqdj5w5Y-6v8QEam7yZgjC5JF0I3DOZiLc31fLe7mPnwE/w400-h43/aa4.png" width="400" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">10 වෙනි තැනට වැඩියෙන්ම් බලා ඇත්තේ..<a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2015/04/blog-post.html" target="_blank">‘නෙළුම් යායෙන් පීදුනු බ්ලොග් සංසදය හෙවත් රාජ පුරෝහිතයන්ගේ බ්ලොග් දන්සැල</a>‘ කියන ලිපිය. මේ ලිපියේ මා ලියා ඇති අන්තර්ගතය තුල කිසිම පුද්ගල විවේචනයක් කර නොමැති අතර, සාමාන්ය හදුනා ගැනීම් වලින් ඔබ්බට ගොස්, සයිබරයේ ලියැවෙන බ්ලොග් මහපොලොවෙ සංවිධානය වීම ගැන මගේ සාධාරණ විවේචයක් එල්ල කරලා තියෙනවා. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">හිට්ස් ගාන අඩු උනත් මා ලියා ඇති ලිපි වලින් මා කැමතිම ලිපිය ‘<a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2013/07/blog-post.html" target="_blank">බුද්ධාගම කෝකටත් තෛලයද? : Can Buddhism Save the Planet from Climate Change? </a> නැමැති ලිපිය. මේ ලිපිය ලියැවෙන්නෙ නිරාගමික වෙබ් සයිටයක මා දැමු පිලිතුරු සම්බන්ධයෙන් වැඩි දුර ලිවීමක් හැටියට. පරිසර ප්රශ්ණය සහ බුදුදහම මේ ලිපිය ලියැවී ඇති සන්ධර්බයයි. මේ ලිපියේ කමෙන්ට් කර ඇති ‘දිමිත්රි‘ නැමති කමෙන්ට් කරුවා එකල මගේ බුද්ධාගම ගැන අවබෝධයේ සීමාවන් සලකුණු කලා කියලා කියන්න පුලුවන්.නමුත් ඒ ප්රශ්ණ කිරීම මා වැඩි අවබෝධයක් කරා සිතන්න යොමු කල බවත් ඒ නිසාම මා ඔහුට ස්තූතීවන්ත විය යුතු බවත් මතක් කරන්න ඕනේ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මා ලියා ඇති ලිපි වලින් වැඩිපුරම බලලා තියෙන්නේ බුද්ධාගමට සම්බන්ධ ලිපි උනත් ඉදිරියෙදී තව දුරටත් ඒ ගැන ලියන්න බලාපොරොත්තුවක් මා තුල ඇත්තේ නෑ..</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මා ගෝලීය උශ්ණත්වය ඉහල යෑම හා ඈදුනු පරිසර ප්රශ්ණය ගැන ලිපි කීපයක්ම කියැවිලා තිබ්බත් ඒ ලිපි වැඩියෙන්ම බලපු අතරට නොවැටීම ගැන පොඩි කණගාටුවක් මා තුල තියෙනවා. කලෙක නම් පරිසරය සම්බන්ධයෙන් ලියැවෙච්චි <a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2013/03/blog-post.html" target="_blank">බෝලේ වගේද ගෝලේ...රත් උනාම මොකද වෙන්නේ... </a>වැඩියෙන්ම කියවපු ලිපි අතර තිබුනත් දැන් ඒක වෙනස් වෙලා.නමුත් මේ ශානරයේ ලිපි ඉදිරියටත් ලියන්න මා අදහස් කරනවා. මයි එන්වයර්මන්ට් නැමැති ලේබලය යටතේ වර්ගකර ඇති මේ ලිපි , ඒ අදාල ලේබලය ක්ලික් කිරීමෙන් බලා ගත හැකියි. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මගේ පෞද්ගලික අත්දැකීමක් ඇසුරින් ලියැවුනු ‘<a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2011/09/power-of-weeds.html" target="_blank">මලක අසිරිය: Power of Weeds' </a>කියන්නෙත් මා ප්රිය කරන ලිපියක්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මහත්මා ගාන්ධිගේ ඝාතකයාගේ පාපොච්චාරණය ඇසුරෙන් මා ලියු <a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2012/11/1.html" target="_blank">'උසාවියක් නිහඩ කල ඝාතකයා :මේ ඔහුගේ කථාවයි -1' </a>ලිපි කීපයත් මා ආසවෙන් ලියූ සටහන්.. </div></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><span face="Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif" style="background-color: white; color: #333333; font-size: 14.85px;">බ්ලොග් එක ලියන්න පටන් ගත්තේ 2010 දී. පෝස්ට් 100 දාන්න අවුරුදු 13 ක් ගියා.ඒත් ආපු දිහා හැරිලා බලද්දි සතුටක් තියෙනවා. . කොච්චර වෙලාව නැති කාලවල් ආවත් නොටවුට් වෙලා ඉන්න හිතෙන්නේ මේ ලියන එකෙයි, සමහර වෙලාවට සුලුවෙන්, සමහර වෙලාවට වැඩියෙන් ලැබෙන ප්රතිචාර වලයි තීයෙන ආතල් එක හින්දා තමයි. ඒක හින්දා මේ සෙන්චරි එක දාපු වෙලාවේ බැට් එක උස්සලා මේ බ්ලොග් පඩංගුව බලන්න ආපු හැමොටමත්, කමෙන්ටුවක් දාලා ප්රතිචාර දක්වපු හැමෝටමත් මයියා ස්තූතියි කියලා කියනවා....ඒක ලොකු ස්තූතියක්...ලොකුම ලොකු එකක්...:)</span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><span face="Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif" style="background-color: white; color: #333333; font-size: 14.85px;"><br /></span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><span face="Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif" style="background-color: white; color: #333333; font-size: 14.85px;">ඈත අතීතයේ ඉදන්ම් මේ බ්ලොග් පඩංගුවට ගොඩ වෙලා ප්රතිචාර දක්වපු සහෘදයන් ගොඩක් සිටිනවා. පෞද්ගලිකව මා හැදින නොහොටියත් ඔවුන් දක්වපු ප්රතිචාර, ඇතැම් විට විවේචන මේ බ්ලොගය ඇදං යන්න මට ලොකු හයියක් උනා. එක් එක් නමින් සදහන් කරන්න තරම් මේ ලැයිස්තුව දිග වැඩි උනත්, ඒ හැමෝටම මා ගොඩක් ස්තූතිවන්ත වෙනවා. එකල සිටි සමහර සහෘදයන් අද දකින්නට නැති වීම ගැන නම් තරමක් කණගාටුවක් තියෙනවා. </span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><span face="Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif" style="background-color: white; color: #333333; font-size: 14.85px;">මයියාව සින්ඩිකේටර් වලට දාලා තියෙන ඇඩ්මින්වරුන්ටත්, </span><span face="Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif" style="color: #333333;"><span style="font-size: 14.85px;">තමන්ගෙ </span></span><span face="Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif" style="background-color: white; color: #333333; font-size: 14.85px;">බ්ලොග් රෝල් වලා දාලා තියෙන සහෘද බ්ලොග්කරුවන්ටත් ගොඩාක් ස්තූතියි. ඒකත් ලොකුම ලොකු ස්තූතියක්....</span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><span face="Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif" style="background-color: white; color: #333333; font-size: 14.85px;"><br /></span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; font-size: 14.85px;"><span face="Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif" style="color: #333333;">ඒ වගේම මෑත කාලයේ මේ බ්ලොගයේ වැඩිපුර ලිපි ලියැවෙන්නෙ හේතුව තට්ට මහත්තයගේ ශනිදා 10 ට කියන කාරණයත් මතක් කරන්න ඕනේ.ඒකටත් බොහොම ස්තුතියි. </span></span></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ප:ලි- ඉස්සර ලියපු පෝස්ට් වලට මෙච්චර හිට්ස් වැටී තිබුනත් , දැන්නම් 100-500 ත් අතර ප්රමාණයකට වඩා පෝස්ට් එකක් බලන්නෙ නෑ..ඒ බ්ලොග් කියවන පාඨකයින් ගණන ගොඩක් අඩු නිසා වෙන්නැති. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com28tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-80918635869418269592024-01-21T13:00:00.004+05:302024-01-21T13:00:45.813+05:30සමන්මලීගේ ගණිකා කථාව... <div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">තමන්ගේ ඉදිරි ආන්ඩුවක් යටතේ ගණිකා වෘතිය නීතී ගත කරන බවක් ජාතික ජන බලවේගයේ සාමාජිකාවක් වන සමන්මලී ගුණසිංහ මාධ්යවලට මෑතකදී ප්රකාශ කලා. ලිං මැඩි දැක්මක් තියෙන , ජේවීපී කාඩරයන්ට මෙවෙනි පලල් දැක්මක් හදිසීයේම ප්රාතිභූර්ත වීම ගැන යම් කිසි සතුටක් මට ඇති උනත්, සාමාන්යයෙන් ලංකාවේ දේශපාලන පක්ශ වල පහල සාමාජිකයන්, තමන්ට අවධානය යොමු කර ගැනීමේ උපායක් ලෙස මෙවැනි රැඩිකල් ප්රකාශ කරන නිසා, ඒ ලෙඩේ මාලිමාවටත් බෝ වීඇත්දැයි කියන සැකයත් මට ඇතිඋනා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAf9DZcpAa1oWMUAs3XEyGrFCh3qikDN4vR93wkpAf-Nz1RCORY7diol1bWXn0tV4K6oNoyLcUE2K0R6FSgSCglaZGP4nKPBE1suxFTHRELvHA1rQ0hQd4kpTyxabOH-3jt22z9K2Ee8Rq0m8MBg3XbEffrKTBBNa0W0M0ljpJGDvk1rPncTn7FKDLaNk/s907/harini11%2011.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="408" data-original-width="907" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAf9DZcpAa1oWMUAs3XEyGrFCh3qikDN4vR93wkpAf-Nz1RCORY7diol1bWXn0tV4K6oNoyLcUE2K0R6FSgSCglaZGP4nKPBE1suxFTHRELvHA1rQ0hQd4kpTyxabOH-3jt22z9K2Ee8Rq0m8MBg3XbEffrKTBBNa0W0M0ljpJGDvk1rPncTn7FKDLaNk/w400-h180/harini11%2011.png" width="400" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">සාමාන්යෙන් මේ වගේ ප්රශ්ණෙකෙදි ජෙප්පන් කරන්නෙ ප්රශ්ණෙ රවුම් කරලා හතරැස් කරලා ප්රශ්ණේ අහපු එකාව වැරදි කාරයා කරනවා වගේ වැඩක්. වැඩිම් උනොත් උත්තරයක් ලෙස කියන්නේ, ගණිකාවන් නිර්මාණයක් කරන්න හේතු උන සාමාජීය, ආර්ථික ප්රශ්ණ,අපේ සමාජවාදී ආණ්ඩුවක් යටතේ නැති කරලා දානවා වගේ ලොවෙත් නැති යුටෝපියානු සීහිනයක්.එහෙම නැතුව මහපොලොවේ පවතින ඇත්ත ප්රශ්ණයට, තාත්වික උත්තර ජෙප්පන්ගේ දාස් කැපිටලේ නෑ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">කෙසේ නමුත් ගණිකා වෘතිය මහපොලොවේ තියෙන බව පිලිගෙන , ඒ වෘතියේ නියැලෙන්නන්ගේ ප්රශ්ණ විසදීම සදහා, ගණිකා වෘතිය නීතී ගත කරන බව පැවසීම මාලිමා සාමාජික සමන්මලී ගුණසිංහ ගේ ඉදිරිගාමී ප්රකාශයක්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">බොරුවට සිල් රෙද්ද පොරවගත්ත සදාචාරය ඔළුවෙ තියා ගත්ත සංස්කෘතික සමාජයට බයෙන් මෙන් දැන් මේ ප්රකාශය සදහා සංශෝධන ඉදිරිපත් කිරීමට මාලිමාවේම පාර්ලිමේන්තු සභික හරිණි අමරසූරීය ඉදිරිපත්වෙලා තියෙනවා. ජන්ද හිඟන්නම අටවා ගත්ත මේ වගේ පක්ශයකින් , හැරෙන හැරෙන පැත්තට කථා කිරීම පුදුමෙකුත් නෙවේ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi46WTXqOTDe0IY-ldB_jj1OwlLrTTqR5mfePW-RpzCwEV7fPNcJJqlQpwKIZI1Z2SuEqpQM5GthuiVAl05PdN8bP_ehpBQqpqGYnUO1ZA58htoAiAazrZhsYODD1ybd7aC36YNtYdm-OCG0yhxG4m5fQkxjojwTNp1CioGaPEzE9UptXRtG1ZMTJXo4h8/s933/harini%2011.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="412" data-original-width="933" height="176" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi46WTXqOTDe0IY-ldB_jj1OwlLrTTqR5mfePW-RpzCwEV7fPNcJJqlQpwKIZI1Z2SuEqpQM5GthuiVAl05PdN8bP_ehpBQqpqGYnUO1ZA58htoAiAazrZhsYODD1ybd7aC36YNtYdm-OCG0yhxG4m5fQkxjojwTNp1CioGaPEzE9UptXRtG1ZMTJXo4h8/w400-h176/harini%2011.png" width="400" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ලංකාවේ ගණිකා වෘතිය නීතීයෙන් තහනම් නෑ. නමුත් ගණිකා නිවාස පවත්වාගෙන යෑම නම් තහනම්. ඒත් කිසියම් තැනැත්තෙක් හට පෞද්ගලිකව ගණිකාවෘතියේ නියැලීමට නීතියෙන් බාධාවක් නෑ. නමුත් ගොබ්බ ශ්රී ලංකා පොලීසීය පාරවල් වල ගණිකා වෘතියේ යෙදෙන් දුප්පත් කාන්තාවන් ගණිකා වෘතියේ යෙදීම මත රිමාන්ඩ් කරනවා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">අත්අඩංගුවට ගන්නා මෙවැනි කාන්තාවන් අධිකරණයට ඉදිරිපත් කරන්නේ 1841 දී සුද්දාගේ කාලේ තිබුනු, අද කාලේට වලංගු නොවෙන යල්පැන ගිය ‘පාදඩ පණත‘ යටතේ. පාදඩ පණත හදලා තිබ්බේ සුද්දගේ කාලේ, ගෙයක් දොරක් නැතිව, ඉන්න හිටින්න තැනක් නැතිව, පාරවල් ගානේ හිඟා කාපු මිනිස්සු, පාරෙ යන සුද්දන්ට කරදර කිරීම නවත්වා ගන්න. අයාලේ යන මේ වගේ මිනිස්සු අල්ලලා දඩුවම් කරන්න . වැඩ වලට යොදවා ගන්න හදපු පණතක්. වර්තමානේ ගණිකා වෘතියේ යෙදෙන අසරණ කාන්තාවන්ව, ගොබ්බ පොලිසීය අත් අඩංගුවට ගන්නේ මේ යල් පැණ ගිය නීතිය මත. නැතුව ගණිකා වෘතියේ යෙදීම මත මිනිස්සුන්ව හිරේ දාන්න පොලිසීයට හැකියාවක් නෑ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">නූගත් අසරණ ගැහැණුන් මේ වැරැද්දට අභියෝග කරන්නෙ යන්නෑ. ඒ වෙනුවට පාදඩ පණත යටතේ වරදකරු බවට තමන්ම පිලිඅරගෙන, ඒ වැරැද්දට පැනවෙන දඩය ගෙවා නැවතත් පාරට පැමීනීම තමයි සාමාන්යයෙන් වෙන්නෙ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ගණිකා වෘතියේ තියෙන ප්රශ්ණත් සමාජ පන්තිය අනුව වෙනස් වෙනවා. පොලිසීයෙන් වැඩිපුර කරදර සිද්ධ වෙන්නෙ ඉතා අසරණව පාරවල් වල ගණිකා වෘතියේ යෙදෙන දුප්පත් කාන්තාවන්ට. මධ්යම හා ඉහල පැලැන්තියට සේවය කරන , මාධ්ය වල සුපිරි ගණිකා නිවාස කියලා හදුනවන තැන් වල සේවයේ යෙදෙන කාන්තාවන්ට ඇති ප්රශ්ණ අර වීදී ගණිකාවට තියෙන ප්රශ්ණවලට වඩා වෙනස්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මොනා උනත් ගණිකා වෘතිය කියන්නේ සමාජයට අවශ්ය සේවාවක් සපයන ලෝකයේ පැරණතිම වෘතියක්. ඒ බව පිලිඅරගෙන ඒ වෘතියේ නියැලෙන්ටත්, ඒ සේවාව ලබා ගන්නා අයටත්, තමන්ගේ ශාරීරික, මානසික ආරක්ශාව තහවුරු කරන විදිහට නීතී සම්පාදනය වීම අත්යවශ්ය දෙයක්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ඒ නිසාම, ලිං මැඩි දේශපාලනයක් යට හිට ගත්තා උනත් සමන්මලී ගුණසිංහ සහෝදරියගේ මේ ප්රකාශයට අපෙනුත් පොඩි සැලියුට් එකක් ... </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com27tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-18780597532133923182024-01-12T12:21:00.002+05:302024-01-12T12:46:37.854+05:30අහඹු සිදූවීමක්...හැරවුම් ලක්ෂයක්...... <div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මේ සිද්ධිය මට කියන්න ඕනේ කියලා හිතුනේ <a href="https://pokuruwahi.blogspot.com/2023/11/4.html" target="_blank">පොකුරු වැහි බ්ලොග් </a>එකේ පලවුනු ලිපියක් දැකලා. මං වගේම <a href="https://lankanian.blogspot.com/2023/11/blog-post_27.html" target="_blank">ඉයන් ගෙ අඩවියත්</a> මේ පෝස්ට් එකෙන් පස්සේ, මේ හා සමානම පෝස්ට් එකක් දාලා තියෙනවා. අහම්බෙන් සිද්ධ වෙන දේවල් හින්දා, ජීවීත වෙනස් වෙන හැටි තමයි මාතෘකාව. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මම වෘතියෙන් සිවිල් ඉංජිනේරුවරයෙක්. නමුත් ඇත්තම කියනවනම් , මේ රැකියා නාමයේ 'සිවිල්' කෑල්ල, මම කැමැත්තෙන් තෝරා ගත්ත එකක් නෙමෙ.ඒක මට අකමැත්තෙන් කරන්න උන තෝරා ගැනීමක ප්රතිපලයක්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">අකමැත්තෙන් තොරා ගත්තත්, ඊට ටික කාලෙකට පස්සෙ, අහම්බෙන් වෙන සිදුවීමක් නිසා, මට මේ විෂය ගැන උනන්දුවක් හා කැමැත්තක් ඇතිවෙනවා. ඇත්තෙන්ම ඒ අහඹු සිදුවීමෙන් පස්සෙ මං සිවිල් ඉංජිනේරු පාඨමාලාව සීරියස් අරගන්නවා. දැන්නම් මේක මගේ රස්සාව වගේම , පැෂන් එකත් වෙලා ගොඩක් කල්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ඉංජිනේරූ විෂය ගැන ලොකු තේරුමක් නැති කවුරු හරි මේක කියවනවානම්, සිවිල් ඉංජිනේරූවරයෙක් කියන්නෙ කවුද කියල පැහැදිලි කරන එක මගේ යුතුකමක්. ඉංජිනේරු විෂය කියන්නේ විවිධ පැති වලට යන ඉතා පුලුල් විෂය පථයක්. මෙයින් සිවිල් ඉංජිනේරු විෂය කියන්නේ ගොඩනැගිලි, පාලම්, මහාමාර්ග, වාරිමාර්ග වැනි විවිධාකාරයේ යටිතල පහසුකම් නිර්මාණකරණය,සැලසුම්කිරීම , ඉදිකිරීම හා නඩත්තුකිරීම ගැන ඉගැන්වෙන විෂයක්. කාටත් තේරේන බාසාවෙන්ම කිව්වොත් කොන්ක්රීට්, කම්බි, වානේ, තාර, පස් ආදී දේවල් එක්ක වැඩ කරන්නේ අපේ කට්ටිය තමයි. . <a href="https://thilakasitha.blogspot.com/" target="_blank">තිලක සිත</a> බ්ලොග් එක ලියන තිලකසිරි මහත්තයත් මෙන්නෙ මේ ජාතියේ ඉංජිනේරුවෙක්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieo5OXD7Y6V3kDQ86ULPyCTD3T25YbGcwJ9XWV4tAdIy0b8b83KpImXI0oIKnBCZdHdJl8NGLosG5P8I1G20eLVJFvVBuynNe7bkPbFkEu2XrERrknmYwrgjdsomKTi4cpIxoWRp0Qx9Jrnbri70-tIHwSMuzHm0ItEBQ_b1CG7RSyI7h1U3ZbwDD6dD8/s1121/civl%201.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="465" data-original-width="1121" height="166" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieo5OXD7Y6V3kDQ86ULPyCTD3T25YbGcwJ9XWV4tAdIy0b8b83KpImXI0oIKnBCZdHdJl8NGLosG5P8I1G20eLVJFvVBuynNe7bkPbFkEu2XrERrknmYwrgjdsomKTi4cpIxoWRp0Qx9Jrnbri70-tIHwSMuzHm0ItEBQ_b1CG7RSyI7h1U3ZbwDD6dD8/w400-h166/civl%201.png" width="400" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">කථාවට කියන්නේ සිවිල් ඉංජීනේරුවෙක් කියන්නෙ වයින් බෝතලයක් වගේ කියලා. පරණ වෙන්න වෙන්න වයින් වල රහ වැඩි වෙනවා වගේ අත්දැකීම් වැඩි වෙන්න වෙන්න මේ ක්ෂේත්රයේ අයගේ අගයත් වැඩි වෙනවා. එහෙම කිව්වට පදම වැරදිච්චි බෝතලුත් පරණ වෙනවනේ. ඉතින් අපේ ක්ශේත්රයෙත් ඒ වගේ දේවල් නැතුවා නොවේ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUilhN6LMDIjX5ymNzBS-a6FF5aKRQbfIARWN_hJXZGg2Zq46km76iQe-tGDlRkNv9gJtkrQcwknkbtjwylzutHupYPesmnKhSXZwizn6yKh3MjtAhtVgf-VNOaZqJGkxLMLzqGfqVo80F-3Au_kCQ7xBjRGHX8fLc1fjz0DjzfuGIoZHtoolIvVXS6Yo/s1012/civil%20eng1.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="678" data-original-width="1012" height="268" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUilhN6LMDIjX5ymNzBS-a6FF5aKRQbfIARWN_hJXZGg2Zq46km76iQe-tGDlRkNv9gJtkrQcwknkbtjwylzutHupYPesmnKhSXZwizn6yKh3MjtAhtVgf-VNOaZqJGkxLMLzqGfqVo80F-3Au_kCQ7xBjRGHX8fLc1fjz0DjzfuGIoZHtoolIvVXS6Yo/w400-h268/civil%20eng1.png" width="400" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">උසස් පෙළ සමත් වෙලා මොරටුව විශ්වවිද්යාලයේ ඉංජිනේරු පීඨයට සමත් වෙන හැමෝම, විශ්ව විද්යාලයේ පලවෙනි අවුරුද්දෙ ඉගෙන ගන්නේ එකට, එකම විෂයන්. පලවෙනි අවුරුද්දෙන් පස්සෙ මේ ශිෂ්ය කණ්ඩායම, විවිධ ඉංජීනේරූ ක්ශේත්ර තෝරා ගෙන එම අංශවල ප්රවීණත්වයට පත්වෙන්න අවශ්ය විෂයන් වෙන් වෙන්ව ඉගෙන ගන්නවා.ඒ නිසා දෙවැනි වසරේ ඉදන් 450ක් පමණ වූ මුල් ශිෂ්ය කණ්ඩායම ඊට වඩා කුඩා කණ්ඩායම් වලට කැඩී යනවා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">තමන් ප්රවීණ වෙන්න ඕනේ ඉංජීනේරූ ක්ශේත්රය තෝර ගන්න පුලුවන් වෙන්නෙ පලවෙනි අවුරුද්දේ අවසාන විභාගයේ ලකුණු මත. ඒ නිසාම ඉංජිනේරූ පීඨයේ පලවෙනි අවුරුද්දේ විභාගය කියන්නේ උසස් පෙළ වගේම තරඟකාරී විභාගයක්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">එකල වැඩිම ඉල්ලුමක් තිබ්බ ක්ශේත්රයන් උනේ කම්පියුටර්, ඉලෙක්ට්රානික්, ඉලෙක්ට්රිකල් වැනි ක්ෂේත්ර වලට. ඊට පස්සෙ සිවිල් , මෙකැනිකල් (යාන්ත්රික) වගේ විෂය ක්ශේත්ර එනවා. පලවෙනි අවුරුද්දෙ ලකුණු මත, තමන්ට ප්රගුණ කරන්න අවශ්ය විෂය ක්ශේත්රය තෝරා ගන්න සිද්ධ වෙන නිසා හැමෝටම තමන් කැමති විෂයම තෝරා ගැනීමේ අවස්ථාව හිමි වෙන්නෙ නෑ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මම ඉස්කෝලේ යන කාලේ ඉදන්ම කැමැත්තක් තිබ්බේ ඉලෙක්ට්රොනික විශයන් වලට. ඉස්කෝලෙත් ඉලෙක්ට්රොනික විද්යාව විෂයක් වශයෙන් ඉගෙන ගත්තා. ඉතින් කැම්පස් එකෙදීත් මගෙ කැමැත්ත තිබ්බේ ඒ පැත්තට යොමු වෙන්න. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">කොහොම හරි, කැම්පස් එකේ පලවෙනි අවුරුද්දේදීම , ඉගෙනීම ගැන මගෙ අවධානය අඩු වෙනවා. ආරම්බයත් අවසානයත් පලවෙනි අවුරුද්දෙම සිද්ධ උන ආදර සම්බන්ධයක් , දේශපාලන පැත්තට බර වැඩ , ආතල් වැඩ, ක්රීඩා මේ ඔක්කොම හේතු වෙනවා එහෙම වෙන්න. ඒත් මං ඒ කිසිවෙක් ගැන වර්ථමානයේ පසුතැවිලි වෙන්නෙ නෑ.... ඒවා ඒ කාලෙට යථා පරිදි තතා පරිදි සිද්ධ වෙන්න තිබ්බ දේවල්.... </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඉතින්, වැඩ කොච්චර අවුල් වෙලා තිබ්බත්, මං කැමති ඉලෙක්ට්රොනික් විශය කෙසේ වෙතත්, ඉලෙක්ට්රිකල් විශය හරි මට ලබා ගන්න පුලුවන් කියන විශ්වාසයක් මට තිබ්බා. ඒත් ඒක අධිතක්සේරුවක් විතරයි. ඇත්තටම එහෙම උනේ නෑ. පලවෙනි අවුරුද්දේ ප්රතිපල ආවම මට ඉලෙක්ට්රිකල් විෂය ලකුණු දශම ගානකින් මිස් වෙනවා. දශම 0.16 වගේ ගනණකික් කියලා තමයි මතක. කඩ ඉම් ලකුණු මට්ටම 68.16 විතර වෙද්දි මට තිබ්බේ 68.00 වගේ. ආදර සම්බන්ධෙකුත් කැඩිච්චි අළුත, මේ වගේ ආසකරන විෂය ක්ශේත්රයත් පෙනි පෙනි නැතිවෙන එක ටිකක් දරා ගන්න අමාරු සීන් එකක්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඉතින් අකමැත්තෙන් උනත් මට තෝරාගන්න තිබ්බෙ සිවිල් සහ මැකනිකල් අංශ දෙක. ඒකෙන් මම සිවිල් ඉංජිනේරු විෂය තෝර ගන්නවා. ඇත්තටම උනේ වෙන කරන්න දෙයක් නැති කමට සිවිල් ඉංජිනේරූ විෂය තෝරා ගැනීමක්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඉතින් දෙවැනි අවුරුද්ද පටන් අරං ඉස්සෙල්ලම සිවිල් ඉගෙන ගන්න කියල ගිය පලවෙනි ලෙක්චර් එකෙන්ම මට ඒක එපා උනා. මට ඒකේ පට්ට බොරිං ගතියක් දැනුනා. මට හිතුනා මේක 'මයි කප් ඔෆ් ටී එක' නෙමේ කියලා. ඉතින් එදා ඉදන්ම මම ලෙක්චර් යන එක නතර කලා. ගියොත් ගියෙ අවාරෙට වගේ තමයි. ලෙක්චර් නොගියට කරන්න වැඩ ඕනා තරම් තිබ්බා.පට්ට ආතල් කාලයක් ඒක... ඒ වගේම ලමයි 100 ක් විතර හිටපු සිවිල් බැච් එකේ බැච් රෙප් කෙනෙක් (ශිෂ්ය නියෝජිතයා ) හැටියට මාව තෝරා ගත්තා. එහෙම උනේ ඉගෙන ගැනීමේ හැකියාවට වඩා වෙනත් දේවල් වලට ප්රකට කරපු දක්සතා නිසා වෙන්නැති.. ඊට පස්සෙ ලෙක්චර් එකකට ගියා නම් ගියෙ බැච් එකේ මීටින් එකක් ගන්න ඕනා උනාම තමයි. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මේ වගෙ ලෙක්චර් නොගියට විභාගේ ලං උනාම වැටෙන කුප්පි වලින් විභාග ගොඩ දාන සැස්තරේ ඒ වෙනකොට පොඩ්ඩ පොඩ්ඩ ඇඟට පත්තියං වේගෙන ආවා. ඒ නිසාම දෙවෙනි අවුරුද්දෙ විභාගය යන්තං ගොඩ දා ගන්න මට පුලුවන් උනා. ( මේවා ගැන වෙනම සීරිස් එකක් ලියන්න පුලුවන්) අවුරුද්දක් තිස්සෙ උගන්වන සබ්ජෙක්ට්ස් විභාගෙට දවසක් දෙකක් තියලා කරන කුප්පි වලින් ගොඩ දැම්මා......කුප්පියෙන් මතුවෙන භූත බලය තමයි ඒ... කොහොම විභාග පාස් උනත් , මම මේ කෝස් එක කිසිම ආසාවකින් කල දෙයක් නෙමෙ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">දෙවැනි අවුරුද්දත් ඉවර වෙලා තුන්වෙනි අවුරුද්දත් පටන් අරං මාස කිපයක් ගියා. අර විදිහම තමයි. කැම්පස් එක ඇතුලේ හිටියට ලෙක්චර් යෑමක් නෑ... කොහොම හරි බැච් එකට මොකක් හරි පණිවිඩයක් දී ගැනීමේ උවමනාවක් ආවා. පණිවිඩය මොකක්ද කියන්න මට දැන් හරි මතකයක් නෑ. ලෙක්චර් එක ඉවර වෙච්චි ගමන්, කටිටියක් හැලෙන නිසා, ලෙක්චර් එක ඉවර වෙන කොටම බැච් මිටීන් එක ගන්න ඕනේ. ඒ නිසා එදා තිබ්බ ලෙක්චර් එකට සහභාගී වෙන්න මම සිද්ධ උනා.. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඔන්න දැන් තමයි ලමයි තොරණේ විස්තරේට එන්නෙ. අපට උගන්වන්න හිටපු මහාචාර්යතුමා තමන්ගෙ ලෙක්චර් එක කැන්සල් කල බවට පණිවිඩයක් අපට එව්වා. ඒ වෙනුවට එතුමගෙ හිතවත් කමක් මත, හොංකොං වල ඉදන් ආපු චීන සම්භවයක් ඇති හොං කොං ජාතික මහාචාර්යවරයෙක්ගේ 'ආරාධිත' දේශණයකට සහභාගී වීමට අපට ප්රධාන සම්මන්ත්රණ ශාලාවට එන්න කියලා පණිවිඩයේ වැඩි දුර තිබ්බා.. . </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">පැවැත්වීමට නියමිතව අවලංගු කල දේශණය තිබීමට නියමිතව තිබ්බෙ සිවිල් ඉංජිනේරු අංශයේ පලමු මහලේ....ඒ වෙනුවට පවත්වන්න නියමිතව තිබූ අලුත් දේශණය තියෙන්නෙ බිම් මහලේ තියෙන ප්රධාන සම්මන්ත්රණ ශාලවේ. ...දේශණය අවලංගු උන නිසා අපි හැමෝම පලවෙනි මහලින් පඩිපෙල දිගේ බිම් මහලට බැස ගෙන එනවා.. බිම් මහලට ආපු මට ප්රධාන සම්මන්ත්රණ ශාලාවේ ඇතුලු වීමේ දොරටුවත්.... සිවිල් අංශයේ පිටිවීමේ දොරටුවත් දෙකම පේනවා.. මේ වේලාවේ මගේ ඔලුව ඇතුලෙන් ලොකු කෑ ගැහිල්ලක් එනවා, මේ අලුතින් පාත් උන මරාලය පැත්තකට දාල ප්රධාන දොරටුවෙන් එලියට යන්න.. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">සුපුරුදු විදිහට ගියා නම් මම මේ හොං කොං ජාතික ඉංජිනේරු මහාචාර්යවරයගෙ ලෙක්චර් එක කට් කිරීම තමයි කරන්නේ. නමුත් කොහොම හරි දේශණය අවසානයේ බැච් මිටීන් එක ගැනීමේ දැඩි උවමනාව නිසාම මම මේ දේශණයට සහභාගී වෙන්න තීරණය කරනවා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">එතැන ඉදන් ගත වෙච්චි පැය ඇතුලත් මා තුල ලොකු වෙනසක් කරන්න ඒ හොංකොං මහාචාර්යවරයා සමත් වෙනවා. එතුමා හොංකොං වල දූපත් දෙකක් යා කරන කිලෝමීටර් දෙකා මාරක් පමන දිගින් යුත් පාලමක් ඉදිකරන ව්යාපෘතියක ප්රධාන ඉංජීනේරූවරයා විදිහට වැඩ කරලා ලබා ගත්ත ඇත්දැකිම් අපෙ ඉස්සරහ ඉතා මනරම් ආකාරයට ගෙන හැර දැක්වූවා. ඒ වෙන තෙක් එවනි මහා පරිමාණ ව්යපෘතියක් සහ ඒවයේ නිර්මාණකරණ හා ඉදිකිරීමේ අභියෝග ගැන හැගීමක් මා තුල තිබුනේ නෑ. එදා මොරටුව සිවිල් අංශයේ ප්රධාන සම්මන්ත්රණ ශාලාවෙන් මම එලියට ආවේ වෙනස්ම පුද්ගලයෙක් විදිහට. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG6JyncVP3eyXlECAjI0XXTQBGMhQyRMq_sX6M5utp0nF90BsVx-_l6i0pMYBuXhWNqvruKIEi48ZgcMt4EclrAn4gTlKDQP5S-baiPc0XonIiigZcSTjrNP-2KNwanW5-XQzUWJgfllwoVCDGoOuRHHMdMT-2Bdu2hGxiTs-INvgGd1euqZeGt3og2sM/s821/12222.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="487" data-original-width="821" height="238" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG6JyncVP3eyXlECAjI0XXTQBGMhQyRMq_sX6M5utp0nF90BsVx-_l6i0pMYBuXhWNqvruKIEi48ZgcMt4EclrAn4gTlKDQP5S-baiPc0XonIiigZcSTjrNP-2KNwanW5-XQzUWJgfllwoVCDGoOuRHHMdMT-2Bdu2hGxiTs-INvgGd1euqZeGt3og2sM/w400-h238/12222.png" width="400" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">අද මෙන් ඉන්ටර්නෙට් බහුලව නොතිබුනු එකල, මෙවන් මහා පරිමාණ ඉදිකිරීම් ගැන දැන ගන්න තිබ්බ අවස්ථාව අඩුයි. එහෙම අවස්ථාවක් තිබුනත්, මම කෝස් එක අත ඇරලා දාලා තිබ්බ නිසා ඒ ගැන හෙව්වයි කියන්නත් බෑ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">අද ආපස්සට හැරිලා බලන කොට මං හිතනවා, එදා මං දැක්කේ අපි කැම්පස් එකේ තියරි වලට ඉගෙන ගන්න දේවල් වලින් ඇත්තටම ලෝකේ සිද්ධ වෙන දේවල් කියලා. සිද්ධාන්ත ප්රායෝගිකව ඇත්තටම භාවිතා කරන්නෙ කොහොමද කියන එක. අන්න ඒ කාරණයට මං වශීකෘත උනා කිව්වොත් නිවැරදියි. ජීවීත කාලයටම මං ලගින් ඉන්න පාලම් ඉංජිනේරූ තාක්ශණය නැමැති ලව් එක එදා මගෙත් එක්කම මොරටුව සිවිල් අංශයේ ප්රධාන සම්මන්ත්රණ ශාලාවෙන් එලියට ආවා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඉතින් එදා ඉදන් නම් මගේ ජීවීතය වෙනස් වෙනවා. ආපසු ලෙක්චර් වලට එන්න ගන්නවා. මුලදී උගන්වන දේවල් එතරම් තේරුමක් තිබ්බෙ නෑ.. මොකද මුල අහුවෙලා තිබ්බෙ නැති හින්දා...ඒත් ඒවා ගොඩ දා ගන්න එක එච්චර අමාරු උනේ නෑ.... </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඉතින් එදා ඇතිවෙචිචි ලව් එක තාමත් මගේ ගාව තියෙනවා. සිවිල් ඉංජීනේරුකම මගේ ජීවන වෘතිය වෙන ගමන් පාලම් ඉංජිනේරූ ක්ශේත්රය තුල ඉදිරියටම යන්න මේ ආශාව මාව ඉස්සරට මෙහෙය වූවා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">හදිසියේ හරි එදා ඒ හොං කොං ජාතික ඉංජිනේරූ මහාචාර්යවරයාගේ දේශණය නොතිබෙන්න....ඒ වගේම තමන්ගේ ලෙක්චර් එක වෙනුවට ඒ අවස්ථාව හොං කොං මහාචාර්යවරයට ලබා දෙන්න අපේ විශ්වවිද්යාලේ මහාචාර්යවරයට නොසිතෙන්න....ඒ වගේම පුරුද්දක් ලෙස ලෙක්චර් කට් කරපු මට එදා බැච් එකට කියන පණිවිඩයක් නොතිබෙන්න ......මගේ ජීවීතය මීට වඩා ගොඩක් වෙනස් වෙන්න තිබ්බා..ලොකු අවුලකට යන්න ඉඩ තිබබා... </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ජීවිතය අපි නොසිතන වෙලාවට නොසිතන විදිහට විවිධ දොරවල් පෙන්වනවා. අපි ඒ දොරවල් ඇරලා එලියට යන්න ඕනේ...ඒ දොරවල් අපිට අලුත් දේවල් පෙන්වාවි....සමහර විට අපේ ජීවීතයම වෙනස් කරාවී....</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මගේ වෙනස්වීමට හේතූ උනේ අහඹු සිදුවීම් ගොඩක්...ඒ නිසා මං අද වෘතිය ආසවෙන් කරන කෙනෙක් හැටියට වැඩ කරනවා...තාම එපා වෙලා නෑ... ඒක මට සතුටක්.. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"> </div></div></div></div></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com28tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-69951457209647846002023-11-22T13:57:00.000+05:302023-11-22T13:57:01.833+05:30ජූස්ලාගෙ කළු සින්දුව <div style="text-align: justify;"><b><span style="color: #2b00fe;">බයිද රිවර්ස් ඔෆ් බෑබිලෝන්....</span></b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><span style="color: #0f0f0f; font-size: 16px; white-space-collapse: preserve;"><b>By the rivers of Babylon</b></span><div><span style="color: #0f0f0f;"><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></span><div style="text-align: justify;">80 දශකයේ ගෙවල් වල කැසට් රේකෝඩර්, රේඩියෝ වල නිතර ඇහුනු ජනප්රිය ඉංග්රීසී සින්දුවක්. ඉංග්රීසී සිංදු අහන්නෙ නැති අයෙක් උනත්, මේ සිංදුව නම් අහලා නැති වෙන්න බෑ. ඒතරමට, නිතර දෙවේලේ ඇහුණු , පට්ට ගහපු සිංදුවක්.ඉතා මනරම් වේග රිද්මෙට ගැයෙන මේ ගීතය ගායනා කලේ බොනිඑම් ( BoneyM)සංගීත කණ්ඩායම. <div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNDL3t_DsGeJc7zdq_DrVWVovoS2qLfCfpuIpKILNYExqPbYH5uBh878gpl41UpSc-PBgKBLU_kGoY6hyCWFY3nCRDxap9NdCFzPXGB87qZ-yJNuQAcVzfsgkurN6wqtnj1kYIbk19ok5aGuwpCReqCTI-crfRXl52ZHOYk-pW9jFBqHWypgsS32nj9kY/s626/Biney%20M.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="626" data-original-width="622" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNDL3t_DsGeJc7zdq_DrVWVovoS2qLfCfpuIpKILNYExqPbYH5uBh878gpl41UpSc-PBgKBLU_kGoY6hyCWFY3nCRDxap9NdCFzPXGB87qZ-yJNuQAcVzfsgkurN6wqtnj1kYIbk19ok5aGuwpCReqCTI-crfRXl52ZHOYk-pW9jFBqHWypgsS32nj9kY/s320/Biney%20M.png" width="318" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">මේ සින්දුවත් ඇන්ටන් ජෝන්ස්ගේ බයිලා වගේ තමයි. හැබැයි මේක බයිලාවක් නෙවේ. ජෝන්ස්ගේ ගීත වල කියැවෙන්නෙ ඉතා දුක්බර, මිනිස්සු දවස් ගනන් වැලපුණ සිද්ධි. සමහර විට මිනිස්සු සිය ගනන් මිය ගිය ඒවා. ඒත් ඒ සිංදු වලට මිනිස්සු නටනවා. </div><div style="text-align: justify;">සයුර බලා බඳ ලෙලවා </div><div style="text-align: justify;">ඉවුරු තලා ගලා ගියා</div><div style="text-align: justify;">මාතර ගං කුමරි නිල්වලා</div><div style="text-align: justify;">එතෙර සිටිය අය කැඳවා </div><div style="text-align: justify;">මරු තුරුලට අරං ගියා </div><div style="text-align: justify;">මුළු සිරිලක දුකෙහි ගිල්වලා </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">බෝට්ටුවෙ ගිහින් ජිවිත ගණනාවක් බිලි ගත්ත සිද්ධියක් ගැන විස්තර කරන මේ සිංදුවට අපි කොච්චර නටලා ඇත්ද? මේක වගේම ජොන්ස් ගේ අනෙක් සිංදුත් තනිකරම ශෝකාලාප.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><div>බයි ද රිවර්ස් ඔෆ් බෑබිලෝන් සිංදුව ,බොනියම් කණ්ඩායම ෆුල් ජොලියේ නටමින් ගායනා කලත්,80 දශකයේ පා(ර්)ටි වල නිතරම ඇහුන සිංදුවක් උනත් , සිංදුවේ තේරුම ඇවිල්ලා දුක්මුසු කථාවක් . </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/rpDj1UTIn4Y" width="320" youtube-src-id="rpDj1UTIn4Y"></iframe></div><br /><div><br /></div><div><br /></div><div>මේ සිංදුවේ වචන වල තියෙන්නෙ යුදෙව් ජාතිකයන්ගෙ ශෝකාලාපයක්. වර්තමාන ඊශ්රායලය බිහි වෙන්නෙ කලින්, මැදපෙරදිග, ජෙරුසෙලමෙ හිටපු යුදෙව්වන් , අතීතයේ වරින් වර බලවත් උනු අධිරාජ්යන් තමන්ගේ වහලුන් විදිහට තමන්ගෙ රටවලට ගෙනිච්චා.</div><div><br /></div><div>ක්රිස්තූ පූර්ව 580 ගනන් වල දි, එකල බලවත් අධිරාජ්යක් උන බැබිලෝනියාව ජෙරුසලම ආක්රමණය කරලා එහි හිටපු යුදෙව්වො තමන්ගේ වහල්ලු විදිහට බැබිලෝනීයාවට අරං යනවා. මේ සිද්ධිය , යුදෙව්වන්ගේ හීබෲ බයිබලයේ එහෙමත් නැතිනම් පරණ තෙස්තමේන්තුවේ විස්තර වෙනවා. බොනිඑම්ලගේ මේ සිංදුවත්, හිබෲ බයිබලයේ සදහන් වෙන මේ සිද්ධිය පාදක කරගෙන ලියැවිච්චි එකක්.</div><div><br /></div><div><div style="text-align: center;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"" style="color: #0f0f0f; font-size: 16px; text-align: start; white-space-collapse: preserve;"><b>By the rivers of Babylon</b></span></div><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"" style="color: #0f0f0f; font-size: 16px; text-align: start; white-space-collapse: preserve;"><b><div style="text-align: center;">There we sat down</div><div style="text-align: center;">Yeah, we wept</div><div style="text-align: center;">When we remembered Zion</div></b></span></div><div><span style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div><span style="text-align: start; white-space-collapse: preserve;"><span style="color: #2b00fe;">සිංදුවේ මුල කොටසින්ම කියැවෙන්නෙ බැබිලෝනියානු ගංඉවුරේ හිර කරන් ඉන්න යුදෙව්වන්ට තමන්ගේ රට,ගම් බිම් මතක් වී කදුළු වැටෙන ආකාරයයි. මෙහි සියෝන් (Zion) ලෙස හදුන්වන්නේ මෙකල ඊශ්රායලයටම තමයි.</span><span style="color: #0f0f0f;"> ඇත්තෙන්ම සියොන් කියන්නේ ජෙරුසලමේ තියෙන යුදෙව්වන්ගේ පූජනීය කදු ගැටයක් ආශ්රිත පෙදෙසක්. මේ වචනේ මූලික කරගෙනම තමයි (අන්තවාදී) යුදෙව් මතවාදයක් උන සියොනිසම් (Zionism) බිහිවෙන්නෙත්. </span></span></div><div><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"" style="color: #0f0f0f; text-align: start; white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"" style="color: #0f0f0f; text-align: start; white-space-collapse: preserve;">සිංදුවේ ඉතිරි කොටස් වලින් මේ කථාව තව තවත් විස්තර වෙනවා </span></div><div><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"" style="color: #0f0f0f; text-align: start; white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><div style="text-align: center;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"" style="color: #0f0f0f; font-size: 16px; text-align: start; white-space-collapse: preserve;"><b>When the wicked</b></span></div><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"" style="text-align: start;"><div style="color: #0f0f0f; font-weight: bold; text-align: center; white-space-collapse: preserve;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"" style="font-size: 16px;">Carried us away in captivity</span></div><div style="color: #0f0f0f; font-family: Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"; font-size: 16px; font-weight: bold; text-align: center; white-space-collapse: preserve;">Required from us a song</div><div style="color: #0f0f0f; font-family: Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"; font-size: 16px; font-weight: bold; text-align: center; white-space-collapse: preserve;">Now, how shall we sing the Lord's song</div><div style="color: #0f0f0f; font-family: Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"; font-size: 16px; font-weight: bold; text-align: center; white-space-collapse: preserve;">In a strange land?</div><div style="color: #0f0f0f; font-family: Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"; font-size: 16px; font-weight: bold; text-align: center; white-space-collapse: preserve;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji" style="color: #2b00fe;"><span style="white-space-collapse: preserve;">දුෂ්ඨ මිනිස්සූ , යුදෙව්වන් උන අපිව හිර කරගරගෙන, ආගන්තුක රටක් ඉදන් අපේ දෙවියන් වෙනුවෙන් යාතිකා කරන්නේ කොහොමද? </span></span><span style="text-align: start; white-space-collapse: preserve;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji">ඒ කොටසේ තේරූම ඒ වගේ එකක්...</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji" style="color: #2b00fe;"><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;">පොඩි කාලේ අපේ කණට නිතර ඇසුනු මේ සිංදුව, යුදෙව්වන් වෙනුවෙන් ගැයුනු යුදෙව්වන්ගේ ශෝකාලාපයක් බව මම දැන ගන්නේ ගොඩක් පහු වෙලා.</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;">හීබෲ බයිබලයෙන් වචන අරන් මේ සින්දුව හැදුනත්, ඇත්තටම මේක බොනියම්ලා අතට අහුවෙන්න කලින් ජැමෙයිකාවෙන් පටන් ගත්ත රස්තාෆාරි සින්දුවක්.1960 ගණන් වල රස්තාෆාරියන් කලාවත් එක්ක කල්ලන්ගේ නිදහස වෙනුවෙන් මේ ගීතය නිර්මාණය උනා. මේ ගීතයෙන් කියැවෙන පිටුවහල් කිරීම, වහල්භාවය සහ උත්තරීතර නිදහස කල්ලන්ගේ වහල්බාවයට එරෙහි නිදහස් සටන සමග හොදට පෑහුනා. </span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></span></div><p style="text-align: left;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;">රස්තා ලයින් එක අනුව මෙහි බැබිලෝනියාව කියන්නේ පීඩක බටහිර සුදු ජාතික රටවල්. මෙහි අවසානයේ </span></span><span style="background-color: #fff1e5; font-family: Georgia, serif; font-size: 18px; text-align: start;"><span style="color: red;"><b>Sing a song of freedom, brother! </b></span></span><span style="font-size: 18px; text-align: start;"><span style="color: red; font-family: Georgia, serif;"><b>( සහෝදරයනි,නිදහසේ ගීතය ගායනා කරමු....) </b></span></span><span style="color: #33302e; font-family: Georgia, serif; font-size: 18px;">යනුවෙන් හඬ ගා කීම තුලින් නිදහස වෙනුවෙන් එකතු වීම සංඛේතවත් කරනවා. </span></p><p style="text-align: left;">ඒවගේම සින්දුවේ තුන් වෙනි වර්ස් එකත් නිදහසේ තේමාවට භාවාත්මක හැගීමක් එකතු කරනවා. </p><p style="text-align: left;"></p><div style="text-align: center;"><span style="color: #0f0f0f; font-family: Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"; font-size: 16px; white-space-collapse: preserve;"><b>Let the words of our mouth</b></span></div><span style="color: #0f0f0f; font-family: Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, "Segoe UI", Roboto, Ubuntu, Cantarell, "Noto Sans", sans-serif, "Helvetica Neue", Arial, "Apple Color Emoji", "Segoe UI Emoji", "Segoe UI Symbol", "Noto Color Emoji"; font-size: 16px; white-space-collapse: preserve;"><b><div style="text-align: center;">And the meditation of our heart</div><div style="text-align: center;">Be acceptable in thy sight here tonight</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">(අපේ වචන වලට ඉඩ දෙන්න...අපේ හදවතේ ආධ්යාත්මයට ඉඩ දෙන්න )</div></b></span><p></p><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;">මේ ගීතය ගායනා කරන ජනප්රිය බොනිඑම් (BoneyM) සංගීත කණ්ඩායම ගැනත් ගොඩක් රසකතා තියෙනවා. කාන්තාවන් තුන් දෙනෙකුත්, එක පිරිමියෙකුගෙනුත් සමන්විත මේ කණ්ඩායමේ ඇත්තටම ගීත ගායනා කරලා තියෙන්නෙ දෙන්නයි.කණ්ඩායමේ සියල්ලන්ම කළු ජාතිකයන් උනත් , මෙය ජර්මනියෙන් බිහි උන, ජර්මන් සුද්දෙක් උන ෆ්රැන්</span></span><span style="white-space-collapse: preserve;">ක්</span><span style="white-space-collapse: preserve;"> ෆේරියන් කියන සංගීත අධ්යක්ශකවරයට අයිති සංගීත කණ්ඩායමක්. </span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;">බොනිඑම් කණ්ඩායම ගැන රස කතා ටික වෙන ලිපියකින් ලියන්නම්...</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;">P:S-</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;">1. සියොනිස්ට් ව්යාපාරය කියන්නේ යුදෙව්වන් වෙනුවෙන් වෙනම ජාතික රාජ්යක් ඇති කර ගන්න ඕනේ කියන මතවාදයට. මේ මතවාදය අනුව යමින් තමයි දෙවන ලෝක යුද්ධෙන් පස්සෙ මැදපෙරදිග ඊශ්රායලය බිහිවෙන්නෙ.</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;">2.මේ තියෙන්නෙ යුදෙව්වන් ගැන මම මීට කලින් ලියපු පෝස්ට් එකක්...</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><span style="white-space-collapse: preserve;"><a href="https://maiyyagelokaya.blogspot.com/2023/10/blog-post_21.html" target="_blank"><b><i>ඊශ්රායලය ගැන ඇමෙරිකන් ලව් එක මොකක්ද?</i></b></a><br /></span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji">3. මේ සින්දුවේ වචන වගේම, සින්දුවේ මූලාරම්බයත් දේශපාලනිකයි. මුල් කාලයේදී මෙය ජැමෙයිකා රජය තහනම් කරලත් තිබ්බා. ඒත් බොනියෙම්ලගේ ඩිස්කො සංගීතයත් සමග මෙය ඉතා ජනප්රිය උනා. </span></div></span></div></div></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com52tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-67288274543378614822023-11-11T16:56:00.018+05:302023-11-14T16:56:37.722+05:30බ්ලොගයක් ගැන හැඟීමක් <div style="text-align: justify;">මෑතක් වනතුරුම මං සිංහල බ්ලොග් කියෙව්වේ අඹ ගහ යට සින්ඩියෙන්. ඒත් පසුගිය ටිකේ, ටිකක් වැඩියෙන් සිංහල බ්ලොග් අතර ගැවසෙද්දි, මං තවත් අමතර සින්ඩි කීපයකට පුරුදු උනා. දැන් මම අඹ ගහයට සින්ඩියට අමතරව මාතලන්, සදකඩපහණ සින්ඩිත් බලනවා. </div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">අළුත් සින්ඩි කීපයත් සමග වෙනදා ඇස නොගැටුනු අළුත් නමුත් කාලයක් ලියැවෙච්චි ඉතා හොද බ්ලොග් කීපයක් අදුනා ගන්න මට පුලුවන් උනා. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #2b00fe;"><a href="https://deepthidonkor.blogspot.com/" target="_blank">'ලන්කාප්රිකාවී - Sri Lankan African Angel' </a> කියන්නෙ, ඒ වගේ මට අලුතින් හම්බ වෙච්චි අළුත් බ්ලොග් එකක්. </span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">මෙයාගේ ලිපි නම් ටිකක් දිගයි. ඒත් හොද මාතෘකා ටච් කරන බවක් දැනෙනවා.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">දෙමව්පියන් සහ වැඩිහිටියන් අතින් දැනුවත්ව හෝ නොදැනුවත්ව සිද්ධවෙන ලමා වයසේ හැඟීම් නොසලකා හැරීම ( Immortaional Neglegence) කියන්නේ ඒ ලමයා වැඩිහිටියෙක් උනාට පස්සෙත් බලපාන සිද්ධියක්. </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjT-G2suEq703H4FtrlvRCUQlTv0n4MEUAqkEpqBw-qKqlbGLfbwJ0LTLlX9tqSjt2B4jgntySYqvxouCL_xbf8Pw0WOw5BXmx80qrRn0KS6RIrA2UAz6kltGW4dLo9Ou6gMAu_ECEhMQ7yyX4jpRfdjvLoDpX-2g5ygdMQN7cnc4YRf8vh-oKgxd_ndfw/s856/lanka%20priyavi.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="647" data-original-width="856" height="242" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjT-G2suEq703H4FtrlvRCUQlTv0n4MEUAqkEpqBw-qKqlbGLfbwJ0LTLlX9tqSjt2B4jgntySYqvxouCL_xbf8Pw0WOw5BXmx80qrRn0KS6RIrA2UAz6kltGW4dLo9Ou6gMAu_ECEhMQ7yyX4jpRfdjvLoDpX-2g5ygdMQN7cnc4YRf8vh-oKgxd_ndfw/s320/lanka%20priyavi.png" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><div><br /></div><div>මිනිහෙක්ගෙ හෝ ගෑණියෙක්ගේ පෞරුශය කියන්නෙ පොඩි කාලේ තමන්ගේ ජීවීතය ගැන කැඩපතක් . පසුකාලීන අත්දෑකීම් මත මිනිහෙක්ගේ පෞරුශය වෙනස් උනත් , සමහර දේවල් මිනිහගේ ඇඟ ඇතුලේ හැංගිලා තියෙනවා. සමහර විට ඒව අපට නොපෙනුනත්, සමාජයේ අනිත් අයට පේනවා.</div><div><div><br /></div><div> වැඩිහිටියෙක් තුල සැඟවිලා තියෙන සමහර සෘණාත්මක ගතිගුණ වලට හේතුව ඔහුගේ ලමා කාලයේ තිබ්බ අඩුපාඩුවක් හේතු වෙන්න පුලුවන්. අඩුපාඩුව කියන්නෙ දෙමාව්පියන් අතින් සිද්ධ වෙචිචි ලමයගෙ හැඟීම් වලට සංවේදී නොවීම.</div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSEtokQVogNdKXmN8Z9rDe1ohI0PsTxLTOKDgT8CmgJhP2hIpXXlxspzVKdbpmGv-uUuXuEKV9d8uEjIQ21Qgt-SEPGoh9RBingW3wd91Oh6ihd1sOZm-kNYFOX7N218wUZCsPz7Y552xdxUUE2W5jNHWVdOudoLu169yka0WT-d1AzwLzBytf8I1AdKA/s867/immprtaila%20neglegence.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="488" data-original-width="867" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSEtokQVogNdKXmN8Z9rDe1ohI0PsTxLTOKDgT8CmgJhP2hIpXXlxspzVKdbpmGv-uUuXuEKV9d8uEjIQ21Qgt-SEPGoh9RBingW3wd91Oh6ihd1sOZm-kNYFOX7N218wUZCsPz7Y552xdxUUE2W5jNHWVdOudoLu169yka0WT-d1AzwLzBytf8I1AdKA/s320/immprtaila%20neglegence.png" width="320" /></a></div><div><br /></div><div style="text-align: justify;">මේ ගැන ඉතා විස්තරාත්මක ලිපියක් <a href="https://deepthidonkor.blogspot.com/" target="_blank">ලන්කාප්රිකාවී</a> තමන්ගේ බ්ලොග් එකේ ලියලා තියෙනවා. මේ සබ්ජෙක්ට් ( Immortaional Neglegence) එක මට නම් අලුත්ම විශයක්. නමුත් තවතවත් ඉගෙන ගන්න ආසා හිතෙන පැත්තක්.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ඉතින් <a href="https://deepthidonkor.blogspot.com/" target="_blank">ලන්කාප්රිකාවී</a> බ්ලොගය ගැන නොදන්න කවුරු හරි ඉන්නවනම්, මේ බ්ලොගයට ගොඩ වැදිලා , මේ ගැනත්, ඊට අමතරව වෙනත් විවිධ මාතෘකා ගැනත් ලියවෙච්චි රසවත් ලිපි වල රස විදින්න කියලා ආරාධනය කරනවා. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>ප:ලි- </b><span style="color: #2b00fe;"><a href="https://deepthidonkor.blogspot.com/" target="_blank">ලන්කාප්රිකාවී</a> බ්ලොගයේ තියෙන්න ගොඩක් විවාද සම්පන්න මාතෘකා. ඒවගෙ සමහර අදහස් වලට මට එකඟ වෙන්න බෑ. ඒත් ඒ අදහස් කියවන්න මේ විරුද්ධ මත බාධාවක් කර ගන්න අවශ්ය නෑ කියලා මට හිතෙනවා.</span></div></div><div><br /></div><div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div><div><br /></div><div> </div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div></div></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com32tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-332579507737939562023-11-07T15:25:00.001+05:302023-12-27T16:58:15.817+05:30ෆ්රෙඩී ගැන කථාවක්... <h3 style="text-align: left;"><span style="background-color: #f8f9fa; color: #202124; font-family: inherit; font-size: medium;">සැබෑ ජීවිතය මෙයද? මෙය හුදෙක් ෆැන්ටසියක්ද?</span></h3><div><span style="color: #2b00fe;"><span face="arial, sans-serif" jsname="YS01Ge" style="background-color: white;"><br /></span></span></div><div><span style="color: #2b00fe;"><span face="arial, sans-serif" jsname="YS01Ge" style="background-color: white;">Is this the real life? Is this just fantasy?</span><br aria-hidden="true" style="background-color: white; font-family: arial, sans-serif;" /><span face="arial, sans-serif" jsname="YS01Ge" style="background-color: white;">Caught in a landslide, no escape from reality</span><br aria-hidden="true" style="background-color: white; font-family: arial, sans-serif;" /><span face="arial, sans-serif" jsname="YS01Ge" style="background-color: white;">Open your eyes, look up to the skies and see</span><br aria-hidden="true" style="background-color: white; font-family: arial, sans-serif;" /><span face="arial, sans-serif" jsname="YS01Ge" style="background-color: white;">I'm just a poor boy, I need no sympathy</span><br aria-hidden="true" style="background-color: white; font-family: arial, sans-serif;" /><span face="arial, sans-serif" jsname="YS01Ge" style="background-color: white;">Because I'm easy come, easy go, little high, little low</span><br aria-hidden="true" style="background-color: white; font-family: arial, sans-serif;" /><span face="arial, sans-serif" jsname="YS01Ge" style="background-color: white;">Any way the wind blows doesn't really matter to me, to me</span></span></div><div><span style="color: #2b00fe;"><span face="arial, sans-serif" jsname="YS01Ge" style="background-color: white;"><br /></span></span></div><div style="text-align: justify;"><span jsname="YS01Ge" style="background-color: white;"><span face="arial, sans-serif">මේක සිංදුවක්.... </span><span face="arial, sans-serif">ඒ වගේම</span><span face="arial, sans-serif"> ෆිල්ම් එකක් ගැන කථාවක් .....</span></span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><span jsname="YS01Ge" style="background-color: white;"><span face="arial, sans-serif"><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ගිය සුමානේ කම්මැලිකමේ නෙට්ෆ්ලික්ස් එක පීරමීන් ඉන්න කොට අහම්බෙන් මුණ ගැසුනු කථාවක්. තිබ්බ එකම ගිණිකූරේන් සිගරට් එකක් පත්තුකර ගත්තා වගේ සතුටක් දැනුනේ.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">2018, කොලඹදී, මේ චිත්රපටිය ස්කොප් සිනමා ශාලාවල තිරගත වෙද්දි, ඒක මට මග ඇරුනා. චිත්රපටි හෝල් එකකට ගිහිල්ලා බලනවා නම්, කොහොමත් ලමයි කැමති චිත්රපටි තමයි බලන්න වෙන්නෙ. ඒ නිසා මේක කොහොමත් හෝල් එකකට ගිහිල්ලා බලන්න වෙන්නෑ. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">QUEEN කියන්නේ හැමෝම දන්න, 70 -80 දශක වල බටහිර රොක් සංගීතය වෙනම ලෙවල් එකකට අරං ගිය සංගීත කණ්ඩායමක්. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">චිත්රපටියෙ නම <span style="color: #374151; font-size: large; white-space-collapse: preserve;">Bohemian Rhapsody (</span>බොහීමියන් රැප්සොඩි_. ඒක කුඊන් (QEEN) බැන්ඩ් එක ගැන ලස්සන කථාවක්. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSC3AAzYIGVz0_INQzjsulTY40RB4AfyAEnc1cilKMVTxOKMOJscsjYpkaC0_JHeEgly3PIusc8Bh1XI8peBhl3s72o_UX8M7G3jwlF9RFdmFJRhXNV-OrfN2z4g9jFhcZchAZfjs_LZh29zU4NQqQfXyeSZ6mqPfWYPNxTCGvkf_LLeEZQAE6c5bBsyM/s610/queen.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="546" data-original-width="610" height="286" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSC3AAzYIGVz0_INQzjsulTY40RB4AfyAEnc1cilKMVTxOKMOJscsjYpkaC0_JHeEgly3PIusc8Bh1XI8peBhl3s72o_UX8M7G3jwlF9RFdmFJRhXNV-OrfN2z4g9jFhcZchAZfjs_LZh29zU4NQqQfXyeSZ6mqPfWYPNxTCGvkf_LLeEZQAE6c5bBsyM/s320/queen.png" width="320" /></a></div><br /><div><br /></div></span></span></div><div><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji" style="color: #374151;"><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="Söhne, ui-sans-serif, system-ui, -apple-system, Segoe UI, Roboto, Ubuntu, Cantarell, Noto Sans, sans-serif, Helvetica Neue, Arial, Apple Color Emoji, Segoe UI Emoji, Segoe UI Symbol, Noto Color Emoji" style="color: #374151; font-size: medium;"><span style="white-space-collapse: preserve;">"Bohemian Rhapsody" </span></span><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;">කියන්නේ ගොඩක් දෙනෙක් පිලිගන්න විදිහට QUEENලගේ සිංදු අතරින් ඉහලින්ම වැජඹෙන සිංදුව. අර අග්රඵලය කියන්නේ. අන්න ඒක.</span><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;">මේක රොක්, බැලඩ්, ඔපේරා වැනි බටහිර සංගීත ශෛලීය කීපයක් ආශ්රිතව පත අට එකට හින්දලා ගත්ත සිංදුවක්. ඒ නිසාම කණට නිතර ඇහෙන අනෙක් රොක් සිංදුවලට වඩා </span><span style="color: #2b00fe;">ඒක</span><span style="color: #2b00fe;"> වෙනස්.</span></div><div style="text-align: justify;"><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="arial, sans-serif">ඉතින් QUEEN බෑන්ඩ් එක ගැන හදපු චිත්රපටියට බොහීමියන් රැප්සොඩි (</span><span style="color: #374151; font-size: large; white-space-collapse: preserve;">Bohemian Rhapsody) </span>කියන නම දාපු එක ගැන නම් අහන්න දෙයක් නෑ. <span style="color: #2b00fe;">හැබැයි, කවුරුත් නොදන්න දේ තමයි ඒ සිංදුවට බොහීමියන් රැප්සොඩි කියලා නම දැම්මේ ඇයි කියලා? ඇත්තටම සිංදුව ලියපු ෆ්රෙඩී මර්කරිවත් කවදාවත් මේකට කෙලින් උත්තරයක් දීලා නෑ. </span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ෆ්රෙඩී මර්කරි කියන්නේ කුඊන් ( Queen) බෑන්ඩ් එකේ ලීඩ් වෝකල්. ඒ කියන්නෙ ප්රධාන ගායකයා. ඒ වගේම බෑන්ඩ් එකේ පියානෝ වාදකයා. ෆ්රෙඩී අමතක කරලා කුඊන් ගැන කථා කරනවා කියන්නේ, අර්ජුණව හලලා 96 දී ක්රිකට් ලෝක කුසලානය ගැන කථා කරනවා වගේ වැඩක්. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">චිත්රපටියෙදි උනත් ඒක එහෙමයි. ඇත්තටම චිත්රපටිය හදලා තියෙන්නෙ ෆ්රෙඩී ගැනද නැත්තං කුඊන් බෑන්ඩ් එක ගැනද කියලා මගෙන් කවුරු හරි ඇහුවොත් ඒකට දෙන්න උත්තරයක් මං දන්නෑ. ඒක හරියට කහමදය නැත්තං බිත්තර බුල්සයි එක බුල්සයි එකක් වෙනවද වගේ ප්රශ්ණයක්. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">මිනිහෙක්ගේ ශරීර අවයව හෑල්ලුවට ගන්න මං කැමති නෑ. ඒක හොද වැඩක් නෙමෙ. ඒත් ෆ්රෙඩී ගේ ඉස්සරාට ආපු බොල්ලෑ දත් ගැන නම් කථා නොකරම බෑ. මොකද ඒක එයාගේ අනන්යතාවයක්. මට හිතන්නේ දත් වල බොල්ලෑ ගතියක් තිබ්බම හොදට ගායනා කරන්න පුලුවන් කියලා. දෝංකාරගතියක් ගේන කට හඩ, පැහැදිලි චචන උච්චාරණය, සප්තක පරාසය, මේ බොල්ලෑ දත් හින්දා වඩා හොදින් කරන්න පුලුවන් වෙනවා ඇති. ඉන්ද්රාණී පෙරේරා, කපුගේ වැනි ලංකාවේ ගායකයන්ගෙ උනත් මේ ලක්ශණ පේන්න තියෙනවා. මට උනත් හිතිලා තියෙනවා ඒ වගේ දත් කුට්ටමක් තිබ්බා නම් මටත් ගීත ගායනය පුලුවන් වෙන්න තිබ්බා කියලා. රෝහණ විජේවීරත් දේශපාලනය පැත්තක තියලා ගායනයට යොමු උනා නම් හොද ගායකයෙක් වෙන්න තිබ්බා. එයාගෙත් තිබ්බේ බොල්ලෑ දත් කුට්ටමක්. එහෙම උනා නම් ඉතිහාසයත් වෙනස් වෙනවනේ.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">බොල්ලෑ දත් කුට්ටම වගේම ෆ්රේඩීගේ බුරුසු රැවුලත් බොහොම ජනප්රිය එකක්. චිත්රපටිය තුලදි ෆ්රෙඩීගේ චරිතයට පණ පොවන රැමී මැලක් ඒ ආකාරයෙම රැවුලකින් හැඩ උනා. ඇත්තටම රැමි ඒ චරිතය රඟපෑව කියනවා නම්, ඒක බොරුවක්. ඔහු කලේ රඟපෑමක් නෙවේ, ෆ්රෙඩී මර්කරිට නැවත පණ දීමක්. ඒ තරම් ඔහු ඒ චරිතය තුල ජීවත් උනා.එහෙම කියන්න ෆ්රේඩිගේ ඇත්ත ජීවිතය ගැන මම දන්නෙ නෑ.ඒත් කුඊන්ගේ රසිකයෙක් හැටියට ෆ්රෙඩී ස්ටේජ් එකේ හැසිරෙන විදිහ ගැන මම ඕනතරම් වීඩීයෝ වල දැකලා තියෙනවා. ඒ ඇක්ශන් ටික ඒ විදිහටම ගන්න රැමී මැලක් Bohemian Rapsody චිත්රපටිය තුල සමර්ථ වෙලා තියෙනවා . </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ෆ්රේඩීගේ බාහිර රූපය විතරක් නෙවේ බෑන්ඩ් එකේ අනෙක් සමාජිකයන්ගේ පෙනුමද ඇත්තටම ඒ අකාරයෙන්ම ගලපන්න චිත්රපටි කණ්ඩායම සමත් වෙලා තියෙනවා. ඒ ගැන ලකුණු සීයෙන් සීයම දෙන්න පුලුවන්. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzBBbe4dmZxmB4NvdoxqqHRx1ofSn-7x3p5adLdjgJvbeqEv2_iazQIukjHx4BM-_ya2YQgGWMLWG3nIr_uvIMnSEN_DHajDipHlBMI40mCEXgkvXkhjZZJcC_S0XuJxmX6_niKMghxDTZ8fjHYGJKygVq2-b_QL1V_F-qhV-MSxyegpcW6L1zYuX1ZJ4/s975/queen.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="657" data-original-width="975" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzBBbe4dmZxmB4NvdoxqqHRx1ofSn-7x3p5adLdjgJvbeqEv2_iazQIukjHx4BM-_ya2YQgGWMLWG3nIr_uvIMnSEN_DHajDipHlBMI40mCEXgkvXkhjZZJcC_S0XuJxmX6_niKMghxDTZ8fjHYGJKygVq2-b_QL1V_F-qhV-MSxyegpcW6L1zYuX1ZJ4/w400-h270/queen.png" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඇත්ත ෆ්රෙඩී සහ ෆ්රෙඩීට රඟපාපු රැමී මැලක් </td></tr></tbody></table><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #2b00fe;">ෆ්රේඩීට තිබ්බා පොඩි අනන්යයතා ප්රස්නයක්. ඒ ෆ්රේඩී ඔරිජිනල් සුද්දෙක් නොවන නිසා. ෆ්රෙඩීගේ දෙමව්පියන් ඉන්දියන් සාගරයේ පිහිටි සැන්සිබාර් දිවයිනේ සිට එංගලන්තයට සංක්රමණය වෙච්චි කට්ටියක්. ෆ්රෙඩී පුංචි කාලේ හිටියේ සැන්සිබාර්වල. ඇත්තටම කියනව නම් ෆ්රෙඩී මර්කරි කියන්නේ එයා පස්සෙ කාලේ දාගත්ත නමක්. වේදීකාවට හරියන්න. එයාගේ දෙම්වපියන් දුන්න මුල නම ෆාරුක් බල්සාරා. ෆ්රෙඩීට තිබ්බ මේ අනන්යතා ප්රශ්ණය, ඉතා හොදින්, සියුම්ව චිත්රපටිය ඇතුලේ නිරූපණය වෙනවා.</span></div><div style="text-align: justify;"><span><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span>ෆ්රෙඩීගේ ලිංගික රුචියත් මේ වගේම අනන්යතා ගැටළුවක එක පැත්තක්. ෆ්රෙඩී අනෙක් අය වගේම තමන් ආදරය කරන ගෑණු ලමයව බදිනවා.ඒත් පසු කාලෙක මේ ආදරයෙන් අයින් වෙලා ඔහු සමලිංගිකයෙක් බවට පත්වෙනවා. ඒත් ඔහුගේ බිරිද, මේරී ඔස්ටින් ගැන තියෙන ආදරය වෙනස් වෙන්නෙ නෑ. ඔහු ඒ යාළුකම ලිංගික සම්බන්ධයකින් තොරව පවත්වාගෙන යන්න උත්සහ කරනවා. සමහර වෙලාවට අපට ඇහැක් තියෙනවා කියලා මතක් වෙන්නෙ ඇහැට රොඩ්ඩක් ගියාම. ඒ වගේ මේරී වෙන මනුස්සයෙක් හොයා ගත්තම තමයි ෆ්රෙඩීට මේරීගෙ අඩුව වැඩියෙන්ම දැනෙන්නේ. ඒත් ඇත්තටම ඔහු මේරීගෙන් වෙන්වෙලා ගත කරන ජීවීත පරිච්චේදයේදී, ඔහුගේ ජීවීතය අවුලෙන් අවුලට ගමන් කරනවා. ඒ ගමනේ අවසානයේදී ඔහුව ඒඩ්ස් රෝගය ඩැහැ ගන්නවා. අලි මදිවට කොටි කිව්වා වගේ මේ කාලයේදී ඔහු ක්වීන් බෑන්ඩ් එකෙනුත් වෙන් වෙනවා. ෆ්රෙඩී නැති කුඊන් බෑන්ඩ් එකක් නෑ. චිත්රපටිය තුල මේ සිදූවීම් ලස්සනට පෙල ගස්සනවා. </span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #2b00fe;">ෆ්රෙඩී සහ මේරී අතර තියෙන්නෙ ඉතා ගැඹුරු සම්බන්ධයක්. චිත්රපටිය තුල මේ ගැන ඉතාමත් සියුම්ව ඉස්මතු කර පෙන්වනවා.</span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ලිපිය ගොඩක් දිගට ඇදුනු නිසාත්, චිත්රපටිය සම්පූර්ණයෙන් විස්තර කිරීම එය බලන්න ඉන්න අයට කරන අසාධාරණයක් නිසාත්, මේ පෝස්ට් එක මේ හරියෙන් නවත්වන එක හොදයි. නමුත් ඊට කලින් කියන්න දෙයක් තියෙනවා. කුඊන් බෑන්ඩ් එකේ මෙන්ම බොහීමියන් රැප්සොඩි ෆිල්ම් එකෙත් කූඨ පාප්තිය වෙන්නෙ 1985 එංගලන්තයේ වෙම්බ්ලි ක්රීඩාංගණයේ පැවති ලයිව් එයිඩ් දැවැන්ත සංගීත සංදර්ශනය. </div><div style="text-align: justify;"><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;">මේ ප්රසංගය සංවිධානය කරලා තිබ්බේ , ඒ දවස් වල ඉතියෝපියාවේ පැවති සාගතයට උත්තර දෙන්න සල්ලි හොයන්න.එංගලන්තයේ වෙම්බ්ලි ක්රිඩාංගනයට සමගාමීව ඇමෙරිකාවෙ ෆිලඩෙප්ෆියා වලත් මේ ප්රසංගය සංවිධානය කලා. මේ ප්රසංගය මුලු ලෝකය පුරා සජීවීව විකාශණය කලා.රටවල් 150 ක බිලියන 1.9 පමණ ජනතාවක් මේ ප්රසංගය සජීවීව නැරඹුවා.මෙය මානුශීය ආධාරයක් වෙනුවෙන් මුලු ලෝකයම සංගීතයත් එක්ක එකට හිට ගත්ත අවස්ථාවක් ලෙස ඉතිහාසගත වෙනවා.</span></div><div style="text-align: justify;"><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUPFbT_yNe6MBQbsfnd2XRynvGYqXpoFIBjQ7FQNydzUzlUNSBHyaVBcnmywSaClj9U7dpZ-MmDrysMqP_mb-5SRUkpzGsUqnFYyPoJdr8XsUIuCMX_68B4Or4VoLtS4UsedjHp-nfUhGkOwwppvV-drzXK-QkUQhgHHMq6oGwR8B0YhB4snJXQRJgj0M/s882/live%20aid.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="882" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUPFbT_yNe6MBQbsfnd2XRynvGYqXpoFIBjQ7FQNydzUzlUNSBHyaVBcnmywSaClj9U7dpZ-MmDrysMqP_mb-5SRUkpzGsUqnFYyPoJdr8XsUIuCMX_68B4Or4VoLtS4UsedjHp-nfUhGkOwwppvV-drzXK-QkUQhgHHMq6oGwR8B0YhB4snJXQRJgj0M/s320/live%20aid.png" width="236" /></a></div><br /><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;"><b>කොච්චර අනෙක් ගායක ගායිකාවන්ගේ ගීත ඒ වේලිකාවේ එදා ඉදිරිපත් කලත්, ෆ්රෙඩී ඇතුලු කුඊන් සංගීත කණ්ඩායම කල ඉදිරිපත් කිරීම රොක් සංගීත කලාවේ උච්චතම අවස්ථාවක්. ඉතින් මේ චිත්රපටිය බලන්න කලින් යූටියුබ් එකට ගිහින් Queen + Live Aid කියලා සර්ච් කරලා ඒක බලලා ඉන්න කියලා මං හැමෝටම ආරාධනා කරනවා. මම නම් දැනුත් ඒක කලා.</b> </span></div><div><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;">ප:ලි - මගෙ නම් ආසම කුඊන්ලගෙ සිංදු ටික පිළිවෙලට</span></div><div><span style="color: #ff00fe; font-family: inherit; font-size: medium;">1. I Want to Break free</span></div><div><span style="color: #ff00fe; font-family: inherit; font-size: medium;"><span face="arial, sans-serif">2. </span><span style="background-color: #f7f7f8; white-space-collapse: preserve;">We Are the Champions</span></span></div><div><span style="color: #ff00fe; font-family: inherit; font-size: medium;"><span style="background-color: #f7f7f8; white-space-collapse: preserve;">3. </span><span style="background-color: #f7f7f8; white-space-collapse: preserve;">We Will Rock You</span></span></div><div><span style="color: #ff00fe; font-family: inherit; font-size: medium;"><span style="background-color: #f7f7f8; white-space-collapse: preserve;">4. </span><span style="background-color: #f7f7f8; white-space-collapse: preserve;">Radio Ga Ga</span></span></div><div><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;"><br /></span></div><div><span face="arial, sans-serif" style="color: #2b00fe;"><br /></span><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div><div><span style="color: #2b00fe;"><span face="arial, sans-serif" jsname="YS01Ge" style="background-color: white;"><br /></span></span></div><div><span style="color: #2b00fe;"><span face="arial, sans-serif" jsname="YS01Ge" style="background-color: white;"><br /></span></span></div></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com14tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-8709731172947141852023-10-28T10:00:00.000+05:302023-10-28T10:00:00.147+05:30ඔරලෝසුව අතේ - මැග්නස් රජා ලොසේ<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මැග්නස් කාර්ල්සන් කියන්නෙ වර්තමාන ලෝක චෙස් ශූරයා. ඔහු පසුගිය අගෝස්තු මාසයේදී, ඉන්දියාවේ ලාබාල චෙස් ක්රිඩකයෙක් උන ප්රග්ඥානන්දව පරාද කරමින්, තමන් සතුව පැවති චෙස් ලෝක කිරුල නැවත වතාවක් රැක ගත්තා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">චෙස් ප්රේක්ශයන් අතර මැග්නස් කාර්ල්සන්ව පිලිගැනෙන්නෙ GOAT ( Great of All Time) කෙනෙක් හැටියට. ඉතිහාසය තුල, ඔහු චෙස් ක්රීඩකයකු වාර්තා කල ඉහලම රේටින් එක ලබා ගෙන තියෙනවා. ඒ වගේම 2012 වසරේ සිට මේ දක්වාම පස්වතාවක් ලෝක ශූරතාවය තමන් සතු කරගෙන තිබෙනවා. චෙස් ක්රීඩා ඉතිහාසය තුල සුප්රසිද්ධ ගැරී කැස්පරොව්, ඇන්ටොලි කාර්පොව්, බොබී ෆිශර් වැනි ක්රීඩකයන්ටත් වඩා ඉහල තැනක කාර්ලස්න්ගේ හැකියාවන් ස්ථානගත කරනවා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrx5IdObMHtwqDDkNZHTcg7rlEx1ZhDE26sWs8UWS-5gX6YPO7_Ieg3h_QTzssAKNI8AvLbig14abqwRC9Ln6GuXPJFvxwbStLqtvgD2JrHkdwhXflg6uajHc7wWEZJiOwSVUUtPFW1JjeYP1Nm69a6UPI6AQoXpV-yamq7MyCMgcJoeO6xFqbnMxzIok/s1132/carlsen%20pagnes.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="790" data-original-width="1132" height="279" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrx5IdObMHtwqDDkNZHTcg7rlEx1ZhDE26sWs8UWS-5gX6YPO7_Ieg3h_QTzssAKNI8AvLbig14abqwRC9Ln6GuXPJFvxwbStLqtvgD2JrHkdwhXflg6uajHc7wWEZJiOwSVUUtPFW1JjeYP1Nm69a6UPI6AQoXpV-yamq7MyCMgcJoeO6xFqbnMxzIok/w400-h279/carlsen%20pagnes.png" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">චෙස් ලෝක ශූරයා මැග්නස් කාර්ල්සන් </td></tr></tbody></table><br />2023, අගෝස්තුවේ පැවති ලෝක චෙස් ශූරතාවලියෙන් පසු මේ මස කටාර් රාජ්යය සංවිධානය කල කටාර් විවෘත චෙස් තරඟාවලියට කාර්ල්සන් සහභාගී උනා. නමුත් මෙම තරඟාවලිය ජයග්රහණය කරන්න ඔහුට බැරි උනා. ජයග්රහණය තබා ඒ අසලටවත් එන්න නොහැකි උනා. තරඟාවලිය අවසානයේදී ඔහුට හිමි උනේ නව වන ස්ථානය.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">මෙයට ප්රධාන හේතුව, චෙස් ලකුණු ධූරාවලියේ ඉතා පහලින් සිටි ලාබාල කසකස්ථාන ක්රීඩකයෙකු වෙතින් ඔහු ලබා ගත් අනපේක්ශිත පරාජය. එය සැවොම පුදුමයට පත් කල අනපේක්ෂිත පරාජයක්. මෙසේ කාර්ල්සන් පරාද උනේ අවුරුදු 23 ක් වයස චෙස් රේටින් 2520 තිබෙන ක්රීඩකයෙකුට. කාර්ල්සන්ගේ වර්තමාන රේටින් එක 2839 ක්. එනම් කාර්ල්සන් පරාද උනේ තමන්ට වඩා රේටින් ලකුණු 300 ක් පමන පහලින් තියෙන චෙස් ග්රෑන්ඩ් මාසටර්වරයෙකුට. චෙස් ක්රීඩකයන් වර්ගීකරණයේදී ලකුණු 300 ක් කියන්නෙ අති විශාල පරතරයක්. ඇත්තටම ඒක ඒක ලෙවෙල් දෙකක්. හැමෝටම තේරෙන ක්රිකට් භාෂාවෙන් කියනවනම් වර්තමාන ඉන්දීය කණ්ඩායම, ඕමානයට පැරදුනා වගේ දෙයක්. ඒ වගේම චෙස් ක්රීඩකයන් අතර කසකස්ථාන ක්රීඩකයා රැදී සිටින්නේ 528 ස්ථානයේ. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">කාර්ල්සන්ව පරාජය කරපු කසකස්ථාන ක්රීඩකයාගේ නම අලිශර් සුලෙයිමෙනොව්. ඔහු මෙම තරඟය ඉතා ලස්සනට ක්රීඩා කලා. තරඟය මැදදී ඔහු සිදුකල නයිට් බිල්ලට දීම ( sacrifice) එක ඉතා විශිෂ්ඨයි. ඔහුගේ ක්රීඩා විලාසය ආක්රමණශීලි එකක්. ඔහු මේ සැක්රිෆයිස් එක පමනක් නොව, පසුවට තවත් ඉත්තන් කීපයක් සැක්රිෆයිස් කරමින් ඉතා ආක්රමණශිලී ක්රීඩාවක නියුතු උනා. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">පරාජයෙන් පසුව කාර්ල්සන් පොඩි කට කැඩෙන කථාවක් කිව්වා. එය හරියට නටන්න බැරි මනුස්සයට පොලොව ඇදයි කියනවා වගේ එකක්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">කාර්ල්සන් කියන විදිහට එයාගේ පරාජයට හේතුව ප්රතිවාදී ක්රීඩකයා, පැලඳ ගෙන හිටපු අත් ඔරලෝසුව. අත් ඔරලෝසුව ගැන හිතන්න ගිහිල්ලා එයාගේ මානසික ඒකග්රතාවය බිද වැටුනා කියන එක තමයි කාර්ල්සන්ගේ අදෝනාව. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjDkcSfC1Dqq8lDhr_psSE13wfc7SB2uDXQlJlVZHtOGBLMH0sWSyF2vgbFthx-G7uEkqsFqxMveb0PxH12frOoQeKwckB11CH28Dv0RzJQ97-5DU2VXQhkdT6VoA7yF19ljGvDZI0GNY40BBr_sGl7vO1JqzdII-oJfxF6dbMG_hIeEx8SVhZoavsUMfE" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="586" data-original-width="862" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjDkcSfC1Dqq8lDhr_psSE13wfc7SB2uDXQlJlVZHtOGBLMH0sWSyF2vgbFthx-G7uEkqsFqxMveb0PxH12frOoQeKwckB11CH28Dv0RzJQ97-5DU2VXQhkdT6VoA7yF19ljGvDZI0GNY40BBr_sGl7vO1JqzdII-oJfxF6dbMG_hIeEx8SVhZoavsUMfE=w400-h272" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">මේ ඉන්නේ අලිශර් සුලෙයිමෙනොව්. කාර්ල්සන් එක්ක කරපු තරඟය. අතේ බැදපු ඔරලෝසුවත් පේන්න තියෙනවා.</td></tr></tbody></table><br />චෙස් තරඟාවලදී ස්මාර්ට් ෆෝන්, ඉලෙක්ට්රොනික් අත්ඔරලෝසු වැනි දේ පාවිච්චි කරන්න බෑ.. කොටින්ම කිව්වොත් තරඟකරුවන්ට විතරක් නෙමේ , තරඟය අසල සිට නරඹන ප්රේක්ශකයන්ටවත් මේ අයිතම ශාලාව ඇතුලට රැගෙන ඒමට ඉඩක් නෑ. ඒකට හේතුව, නූතන කෘතිම බුද්ධිය භාවිතා කරලා තරඟකරුවන්ට වාසියක් ලබා ගත හැකි නිසා. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">කෙසේ උනත් කසකස්ථාන ක්රීඩක අලිශර් සුලෙයිමෙනොව් පැලඳ සිටියේ ඩිජිටල් ඉලෙක්ට්රොනික් අත් ඔරලෝසුවක් නෙමෙයි. එය සාමාන්ය ඇනලොග් කටු ඔරලෝසුවක්. ඒ නිසා මේ ක්රිඩකයා වරදක් කර නෑ. කාර්ල්සන් තරඟය අතරමැදදී ඔරලෝසුව ගැන තරඟ තීරකවරයා දැනුවත් කර ඇතත් එය ඇනලොග් ඔරලෝසුවක් නිසාම තරඟ තීරකවරයා එය භාවිතා කිරීමට ඉඩ දී තිබෙනවා. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">කොහොමින් කොහොම හරි අවසානයේ චෙස් ලෝකයේ ගොලායත් යෝධයා උන මැග්නස් කාර්ල්සන්, පුංචි ඩේවිඩ් ඉස්සරා පරාද උනා. එදා පුංචි ඩේවිඩ්, යෝධයා පරාද කලේ ගල් කැටපෝලෙන්. මෙදා , අලිශර් සුලෙයිමෙනොව් ට තිබ්බෙ අත් ඔරලෝසුවක්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5" style="text-align: justify;">ඔරලෝසුව අතට අරං රජා ලොස් කලේ ඔන්න ඔහොමයි. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com2Sri Lanka7.8730539999999989 80.771796999999992-20.437179836178846 45.615546999999992 36.183287836178842 115.92804699999999tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-13096679562236970682023-10-21T02:43:00.001+05:302023-10-28T17:48:16.048+05:30ඊශ්රායලය ගැන ඇමෙරිකන් ලව් එක මොකක්ද? <p> ඊශ්රායලය මොකක් කලත් ඇමෙරිකාව කොන්දේසී විරහිතව ඊශ්රායලය පැත්තේ හිට ගන්නවා කියන එක ඉතිහාසය පුරාම දකින්න තියෙන තත්වයක්. වර්තමාන ගැටළුවෙදි උනත් ඒකේ කිසි වෙනසක් වෙලා නෑ.</p><p>මේ තත්වය පැහැදිලි කරන්නේ කොහොමද? </p><p>මැදපෙරදිග සියලු මුස්ලිම් රටවල් මැද්දෙ බටහිර සහ එහි සම්ප්රදාය නියෝජනය කරන එකම මුස්ලිම් නොවන රට ඊශ්රායලය. ඒ වගේම ඊශ්රායලය කියන්නෙ බටහිට ජාතීන් මූලික වී මැදපෙරදිග ඇතිකරපු රටක්.ඒ නිසාම ඇමෙරිකාව කොන්දේසී විරහිතව ඊශ්රායලය වෙනුවෙන් පෙනී හිටිනවා කියන එක තමයි කවුරුත් පිලිගන්න පොදු මතය. </p><p>පොදු ජනප්රිය මතය එහෙම උනත් ඊට වඩා ගැඹුරු බැදීමක් ඊශ්රායලත්,එහි වෙසෙන යුදෙව්වන් ගැනත් ඇමෙරිකාවට තියෙනවා.</p><p>මේ කියන්න හදන කාරණය පැහැදිලි කරන්න පොඩ්ඩක් ඉතිහාසයට යන්න වෙනවා. </p><p>අතීත යුරෝපය තුල ජීවත් උන යුදෙව්වන් යනු විශාල ධනස්කන්ධයක් එකතු වී තිබු ජනකන්ඩායමක්.යුරෝපය තුල නැව් ගමනාගමන දියුණු වී එම රටවල් යටත්විජිත ඇති කර ගැනීමට පෙරදිගට, අප්රිකාවට එන කොට ඒ නැව් වලට සල්ලි යෙදෙව්වෙ යුරෝපයේ හිටපු රජවරු.රජවරු ගාව සල්ලි නැති වෙන කොට ඒකට විකල්පයක් ලෙස හිටියෙ යුදෙව්වො. ඒ වෙනකොටත් යුරෝපයේ බැංකුවල බලය අත්පත් කරගෙන තිබ්බෙ යුදෙව්වො.යුදෙව්වො නැව් වලට විතරක් නෙමේ, රජවරුන්ටත් ණය දුන්නා.යටත්විජිත ඇති කරගෙන ඒ රටවලින් කොල්ල කාපු ධනය අන්තිමට එකතු උනේ යුදෙව්වන් සතු බැංකු වල. ඒ නිසාම යටත්විජිතකරණයෙන්, යුද්ධ නොකරම අති විශාල ධනස්කන්ධයක් රැස් කර ගැනීමට යුදෙව්වන් සමත් උනා. මේ තත්වය යුරෝපියන්ට නොතෙරුනා නෙවෙ. ඒ නිසාම යුරෝපීය සමාජය තුල පොදුවෙ යුදෙව්වන් ගැන අප්රසාධයක් අතීතයේ ඉදලම තිබුනා. අතීත වැනීසියේ වෙලෙන්දා වැනි නාට්ය තුල ශෛලොක් වැනි චරිත හරහා මේ අප්රසාදය ප්රකට උනා. </p><p>මෙසේ ධනය නොතිබිච්චි යුදෙව්වන් ඊට විකල්පයක් ලෙස යොදා ගත්තේ අධ්යාපනය. ධනවත් නොවුනු යුදෙව්වන් හොදින් ඉගෙන ගත්තා. ඇල්බට් අයින්සට්යින් කියන්නෙ ඒ කුලකයේ ඉහලම උදාහරණයක්. </p><p>ඒ වගේම යුරෝපය තුල වැඩවසම් ක්රමය බිද වැටී කාර්මික විප්ලවය සමග බිහිවු ධනවාදයේ පියවරු උනෙත් ඇඩම් ස්මිත් වැනි යුදෙව්වන්. ඊට විකල්පයක් ලෙස බිහි වූ සමාජවාදයේ පියවරු උන කාල් මාක්ස්, ට්රොස්කි වැනි උගතුන්ද යුදෙව්වන්. සමාජවාදය මහපොලොවේ ක්රියාවෙන් කර පෙන්වපු ලෙනින් ද යුදෙව්වෙක්.</p><p>දෙවෙනි ලෝක යුද්ධය ඇතිවන කොට යුරෝපයේ ශතවර්ෂ ගණනාවක් තිස්සෙ එකතු උන ධනයත්, දැනුමත් එකට ගොණු වෙලා තිබ්බෙ යුදෙව්වන් ගාව.හිට්ලර්ගේ යුදෙව් විරෝධය හදිසියේ පහල වීමක් නෙවෙ. පලවෙනි ලෝක යුද්ධෙදි ජර්මනියත්, තුර්කියත් එක මිටට පරාද කරන්න යුදෙව්වන් එංගලන්තය ප්රමුඛ බටහිර ජාතීන්ට ධනයෙන් හා දැනුමෙන් උපකාර කලා.පලවෙනි ලෝක යුද්ධයේ , ජර්මනියේ අවමන් සහගත පරාදයේ ක්රෝධය හිට්ලර් යුදෙව්වන් කෙරෙහි දිගු කලා. එය යුරෝපයේ අතීතයෙ සිට පැවති යුදෙව් විරෝධය සමග හොදින් පෑහුනා. </p><p>හිට්ලර්ගේ උමතු යුදෙව් විරෝධයත් සමග, යුදෙව්වන්ට යුරෝපය ඉතා අනාරක්ශිත උනා. මෙසේ අනාරක්ශිත උන යුදෙව්වන් යුරෝපයෙන් පැන යන්න පටන් ගත්තා. ඔවුන්ගේ නවාතැන උනේ ඇමෙරිකාවයි.</p><p>යුරෝපය ශතවර්ශ ගණනාවක් තිස්සේ එකතු කර ගත් ධනයත්, දැනුමත්, වසර කීපයක් තුලදී ඇමෙරිකාවට සංක්රමණය උනා. </p><p>මේ නව ධනයත්, දැනුමත් සමගම ඇමෙරිකාව පෙර නොවූ විරූ අයුරින් ආර්ථික හා දැනුමෙන් පෝශණය වී ලෝක බලවතෙක් විදිහට නව ජවයක් ලබා ගත්තා. </p><p>දෙවෙනි ලෝක යුද්ධය තීරණාත්මක ලෙස ඉවර කරන්නට ඇමෙරිකාව යොදා ගත් පරමාණු බෝම්බය තනිකරම යුදෙව්වන්ගේ දැනුමෙන් හදපු එකක්.</p><p>අදටත් ඇමෙරිකාවේ මහාපරිමාණ ව්යාපාර ගත්තොත් මේවා අයිති වෙන්නෙ මෙසේ ඇමෙරිකාවට සංක්රමණය උනු යුදෙව්වෙන්ගේ පසු පරම්පරාවලටයි. සී එන් එන් වැනි මාධ්ය වල අයිතිකරුවන් යුදෙව්වන්. ඊශ්රායල් පලස්තීන යුද්ධයේදී සී එන් එන් එකේ පක්ෂාග්රාහී මාධ්ය භාවිතයේ සැබැ හේතුව මේ යටින් දිවෙන යුදෙව් සම්බන්ධයයි. එසේම ෆේස්බුක් අයිතිකරු මාක් සක්ර්බග් ද යුදෙව්වෙක්.</p><p>මේ අයුරින් ඇමෙරිකාව තුල උඩින් නොපෙනෙන, එහෙත් යටින් ඉතා සියුම්ව ගැට ගැසී ඇති යුදෙව් සම්බන්ධකමක් පවතිනවා.</p><p>ඒ නිසාම මැදපෙරදිග තමන්ගේ නියොජිතයා කියන ජනප්රිය මතයට වඩා එහාට ගිය ආත්මීය බැදීමක් ඇමෙරිකාවට , ඊශ්රායල ගැන තියෙනවා. </p><p><br /></p><p><br /></p>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-62075711322616092082023-10-15T21:06:00.004+05:302023-10-28T18:01:10.453+05:30'මාර්ගගත ක්රමවල සුරක්ශිතභාවය' නැමති ටොපිය ගිලිනවාද?මේ දවස් වල කථාබහට වැඩිපුරම ලක් වෙන්නෙ ඊශ්රායල් පලස්තීන යුද්ධය ගැන. මේ කලබලය අස්සෙ ලංකාවේ මිනිසුන්ගෙ භාෂණයේ නිදහස ගැන ඉතා වැදගත් පණත් කෙටුම්පතක් පාර්ලිමේන්තුවට මීට සුමාන කීපයකට කලින් ඉදිරිපත් කෙරුණා.<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div><div><br /></div><div>පණත් කෙටුම්පත ඉදිරිපත් කර තියෙන්නේ 'මාර්ගගත ක්රමවල සුරක්ශිතභාවය' ( Online Safety Bill) යන නමින්. බැලූ බැල්මට මෙයින් කරන්න යන්නෙ අන්තර්ජාල සමාජ මාධ්යන් මගින් සිදුවන විවිධ අකටයුතුකම් සම්බන්ධයෙන් පුරවැසියන් ආරක්ෂා කිරීමක්. නමුත් ඒ පොතේ පිටකවරය පමණයි. මෙහි අන්තර්ගතය ගැන විශ්ලේශණාත්මකව බැලුවොත් , මෙයින් නීතීමය වශයෙන් ස්ථාපිත කරන්න හදන්නෙ පුරවැසියාගේ භාෂණයේ නිදහස සීමා කිරීමක් බව පැහැදිලි වෙනවා.</div><div><br /></div><div>ෆේස්බුක්, යූ ට්යුබ්, ටික්ටොක් වැනි සමාජජාල අවභාවිතා කරමින් සමාජයේ සීමීත කොටසක් විවිධ අකටයුතුකම් වල යෙදෙනවා. වෛරීසහගත ප්රකාශණ, සිතාමතා සිදු කරන දූශමාණ ආරංචි පැතිරවීම, අපහාස, නිරුවත බෙදහැරිම වැනි දේ මේ සදහා උදාහරණ. ප්රමාණාත්මකව සිතා බැලුවොත්, මෙවැනි අකටයුතුකම් සිදු කරන ප්රමාණය, අතිබහුතර මාර්ගගත පරිශීලකයන් අතරින් කුඩා ප්රමානයක්.</div><div><br /></div><div>ලංකාවේ දැනට පවතින නීතීය අනුව අපහාසය කියන්නේ අපරාධමය වරදක් නෙවේ. මේකෙන් අදහස් කරන්නේ පුද්ගලයෙක් තවපුද්ගලයෙකුට අපහාසයක් සිදු කලොත් පොලිසීයට ඒ සම්බන්ධයෙන් මැදිහත් වීමට පුලුවන් කමක් නැති බවයි. කොටින්ම කියතොත් අපහාසය සම්බන්ධ කාරණයකදී , අදාල කාරණයට රජයට මැදිහත් වීමක් සිදු කරන්න හැකියාවක් නෑ.. මේ කාරණයට මැදිහත් වීමට හැකියාවක් ඇත්තෙ ශ්රිලංකා අධිකරණයට පමණයි. ඒ නිසා, මෙවැනි අපහාසයකදි අදාල වින්දිත පාර්ශවය නිතිඥයකු ලවා උසාවියක සාපරාධි අපහාස නඩුවක් ගොණු කිරීම මගින් තමන්ට යුක්තිය ලබා ගත යුතුයි.</div><div><br /></div><div>අපහාසය සහ උපහාසය ගැන දැනීමක් නැති ලංකාවේ දේශපාලකයන් මේ නීතීමය තත්වය ගැන ඒතරම් සතුටකින් නෑ. විශේෂයෙන් 'අරගලයත්' සමග මතුපිටට පැමිනි පොදු ජනතාවගේ බලය එකරාශී වීමත්, ඒ සමග බැදුණු අන්තර්ජාල සමාජ ජාලා ඔස්සේ දේශපාලකයා වෙත එල්ල කෙරෙන ප්රශ්ණ කිරීමට මුහුණ දීමේ ශක්තියක් මේ මෝඩ දේශපාලකයන් සතුව නැහැ. ,මේ නොහැකියාවපැත්තකින් තිබියදී. තමුන්ව ප්රශ්න කරණ ජනතාව , අන්තර්ජාල සමාජ ජාලා මර්ධනය කිරීමේ 'රාජ්ය යාන්ත්රණයක් ' ගැන මේ දේශපාළුවන් යොමු වී ඇති බවක් පේන්න තිබෙනවා. ඔවුනට අවශ්ය වෙන්නේ ශ්රි ලංකා පොලිසීය මෙන් තමන් අල්ලෙ නැටවිය හැකි, තමන්ට අභියෝග ඉදිරිපත් කරන සමාජජාලා ක්රියාකාරිකයන් මර්ධනය කිරීමේ යාන්ත්රණයක්. ඉහත කී 'මාර්ගගත ආරක්ශණ පණත' නමින් අලංකාර ටොපි කොලයක දවටා ජනතාවට ගිල්වීමට තැත් කරන්නේ මේ අවශ්යතාවය සදහා සකසා ගත් භාෂණ නිදහස මර්ධනය කිරීමේ පණතයි.</div><div><br /></div><div>මීට කලින් ඉම්රාන් ඛාන්ගේ ආන්ඩුව යටතේ, පකිස්ථානය, මෙවැනි අන්තර්ජාල මාර්ග ගත නියාමනයක් ගෙන ඒමට උත්සහ කලා. නමුත් ඔහුගේ උත්සහය ව්යව්ත වී ගියේ ගූගල්, ෆෙස්බුක්, යූ ටියුබ් වැනි ආයතන පොදුවේ එයට විරෝධය පෑම නිසයි. ඉම්රාන් ඛාන් ගෙන ආ පණත තරමක් දර දඩු එකක්. ඒ පණතට අනුව අදාල ආයතන, පකිස්ථානයේ ලියාපදිංචි විය යුතු අතරම, පකිස්තානය තුල අදාල ආයතන වල ශාඛාවක්ද විවෘත කලයුතු වෙනවා. මෙය ඇමෙරිකාවේ රජයට පමණක් බදුගෙවන, අදාල සමාජජාල ආයතනවලට අමතර බරක් නිසාත්, මෙය උදාහරණය කොට ගෙන අවශේෂ රාජ්යන්ද මෙවැනි නීතී ගෙන ඒමේ අවධානමත් නිසා, එවැනි පණතකට මේ සමාජමාධ්ය හිමිකරුවන් විරුද්ධ වීම අතිශය තර්කාණුකූලයි.</div><div><br /></div><div>නමුත් ලංකාවේ ඉදිරිපත් කර ඇති පණත අනුව, මේ මහා පරිමාන සමාජ මාධ්ය ආයතන අභියෝග කිරීමක් සිදු කරන්නේ නෑ. ඒ වෙනුවට රනිල්ගේ පණත අනුව ගිලටීනයට දැක්වීමට උත්සහ කරන්නේ අදාල සමාජ ජාලා ඉදිරිපත් කරන්නාවයි ( Content Creator). ඒ හරහා සමාජ ජාල ආයතන වලින් එල්ල වේයැයි සිතන සෘජු විරෝධයේ අඩු වීමක් කෙරෙහි , මේ පණත ඉදිරිපත් කරන රනිල්ගේ උපදේශකයන් බලාපොරොත්තු වෙනවා යැයි සිතිය හැකියි.</div><div><br /></div><div>කෙසේ නමුත් දැනටමත් ගූගල්, ඇපල්, ඇමසෝන්, ලින්ක්ඩ් ඉන් ඇතුලු තවත් කණ්ඩායම් එකතු වී සදාගත් ආසියානු අන්තර්ජාල සමාජජාල පහසුකම් සපයන්නන්ගේ සංගමය ( Asia Internet Coalition) මේ පණත සම්බධයෙන් තම කණසල්ල ප්රකාශ කර සිටිනවා. කෙසේ නමුත් ඔවුන්ව සෘජු අභියෝගයකට ලක් නොවන තාක් කල් , ශ්රි ලංකා පුරවැසියාගේ භාෂණ නිදහසේ අයිතිය වෙනුවෙන් ඔවුන් කොතරම් දුරක් ගමන් කරයිදෝ යන සැකයක් පවතිනවා.</div><div><br /></div><div>රනිල් ඉදිරිපත් කරන පණත මගින්, සමාජමාධ්ය වල පලවෙන පෝස්ටු සම්බන්ධයෙන් , ඇත්ත නැත්ත තීරණය කිරීමේ නීතීමය බලය , පස්දෙනෙකුගෙන් සමන්විත කමිටුවක් කෙරෙහි පවරනු ලබනවා. මේ පස්දෙනා පත්කිරීම සිදුකරන්නේ ජනාධිපතිවරයායි. ඒ හරහා මෙතෙක් බලපවත්වන ලබන ශ්රි ලංකා අධිකරණයේ ආධිපත්ය, යම්කිසි දුරකට මෙම පස්දෙනාගේ කමිටුව වෙත පැවරෙනවා. එමගින් මෙම පණත මගින් අධිකරණයේ තටු කැපීමක්ද සිදුකෙරෙනවා.ඒ වගේම සමාජ ජලාවල පලවෙන පෝස්ට් සම්බන්ධයෙන් අවසාන තීරණය ගැනිමෙ බලය වක්රාකාරව ජනාධිපතිවරයා නතු කර ගන්නවා. මෙය එක්තරා විදිහක පැසිස්ට්වාදි ක්රමයක්.</div><div><br /></div><div>මේ පණතට විරුද්ධ වී ජනතාවගේ භාෂණයේ අයිතිය රැක ගැනිම වෙනුවෙන් ජනතාවම ඉදිරිපත් විය යුතුයි. පොදුවේ වාමාංශික හා බොරු ලිබරල් හමක් පොරවා සිටින දේශපාලකන් ජනතාවගේ හඩ යටපත් කිරීමට යටි හිතින් කැමැත්තක් දක්වනවා, ලංකාවේ ක්රමය අනුව භාෂණයේ නිදහස වෙනුවෙන් දේශපාලකයා ඉදිරිපත් වේයැයි සිතීම විහිළුවක්. පාර්ලිමේන්තුවේදී මේ පණත පරාජය කල හැකි යැයි සිතීම එතරම් විහිලුකාරියී. ඒ වෙනුවට ජනතාවට ඉතිරි වී තිබෙන්නේ අධිකරණයේ පිහිට පමණයි.</div><div><br /></div><div>දැනටමත් මේ පණත් කෙටුම්පතට විරුද්ධව ශ්රේෂ්ඨාධිකරණයට පෙත්සම් කීපයක් ඉදිරිපත් වී තිබෙනවා. ජනතාවගේ භාෂණයේ නිදහස වෙනුවෙන් ඉතිරිවී ඇති අවසාන ගැලවුම ඇත්තේ ඉදිරියේදි දීමට ඇති ශ්රේෂ්ඨාධිකරණයේ මේ තීන්දුවයි.</div><div><br /></div><div>එය පොදු මහජනතාවගේ භාෂණයේ නිදහස සුරක්ෂිත කරන ඓතිහාසික තීරණයක් වේවායි අපගේ ප්රාර්ථනයයි.</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-30020822044455695262023-03-19T23:22:00.008+05:302023-10-28T18:01:51.065+05:30ටැක්ස් ගැන හීනීයට....<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPpsV6zv-IqWmabGlVRxqEr51EFQeKDUyuJ7JQbnRsRlf6-5FVK1oo5YWmBry8rY3gvso_fd1GVui5Tum9Ox_pN873Cn0yCFDQhYRt1vmlrf2Qqcda_XLwZwkzmFFxE43JWQINuQboVN5nPjF7K8wFfDg6ac0K4Y_zOOsBf7C4PwhNR-jLP2UdXczg/s275/qqq.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="183" data-original-width="275" height="183" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPpsV6zv-IqWmabGlVRxqEr51EFQeKDUyuJ7JQbnRsRlf6-5FVK1oo5YWmBry8rY3gvso_fd1GVui5Tum9Ox_pN873Cn0yCFDQhYRt1vmlrf2Qqcda_XLwZwkzmFFxE43JWQINuQboVN5nPjF7K8wFfDg6ac0K4Y_zOOsBf7C4PwhNR-jLP2UdXczg/s1600/qqq.jpeg" width="275" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ටැක්ස් (බදු) ගහන්නේ රජයේ වියදම් පියවා ගන්න. මේ විදිහට විශාල ටැක්ස් වදින කොට මිනිස්සු නිරායාසයෙන්ම රජය මේ මුදල් වියදම් කරන්නෙ මොනවටද කියලා සවිඥාණිකව ඉන්නවා. ඒකම තමයි ඇමෙරිකාව , යුරෝපය වගේ රටවල මිනිස්සු අපේ රටේ අයට වඩා තමන්ගේ රටේ දේශපාලනික සහ ආර්ථික කරුණු ගැන දැනුවත්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ලංකාව ගත්තොත් අතීතයේ ඉදලම රජයේ වියදම් කවර් කර ගත්තේ වක්ර බදු සහ ණය වලින්. රාජපක්ශ යුගයේදී මේකට තවත් කෑල්ලක් එකතු කලා , මහපරිමාණ මුදල් අච්චු ගැසීම. වක්ර බදු ගහන කොටයි, මුදල් අච්චු ගහන එකෙයි පීඩනය මිනිස්සුන්ට දැනෙන්නේ භාණ්ඩ මිල ඉහල යෑම මත. පී.බී ජයසුන්දර මේකටත් උත්තරයක් හොයා ගත්තා ඩොලර් එක පල්ලෙහා තියාගෙන ඉදලා. එයා ඩොලර් එක පල්ලෙහා තියා ගන්න නා නා විධ උපක්රම යොදා ගත්තා. මේ එකක්වත් තිරසාර උත්තර නෙමේ. කවදා හරි දවසක මිනිස්සුන්ට ඒවට මුහුණ දෙන්න වෙන දවසක් තිබ්බා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ගෝඨා ඇවිල්ල මේ දවස ඉක්මන් කරලා දුන්නා. හෙමින් මරණයකට යමින් සිටි ලංකාවට ක්ෂණික මරණයක් ලබා දුන්නා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මරණෙන් පස්සෙ දැන් තියෙන්නෙ අළුත් තත්වයක්.රට බංකොලොත් කියලා කියපු දවසේ ඉදන්, ලංකාවට විදේශීය ණය ගන්නත් බෑ, කබ්රාල් වගේ පවතින ආන්ඩුවේ හෙන්චයියෙක් නැති හින්දා, කලින් කලා වගේ මහපරිමාණයෙන් සල්ලි අච්චු ගහන්නත් බෑ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">දැන් තියෙන එකම විසදුම බදු වලින් ආදායම් එකතු කර ගන්න ගමන් රජයේ වියදම් අඩු කරන එක.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">බදු ගහන කොට මිනිස්සු රජය මොකද කරන්නෙ කියන එක ගැන අවධානය වැඩි වෙනවා. ඒක හොද දෙයක්. වක්ර බදු වෙනුවට සෘජු බදු වැඩිවෙන තරමට මේ සවිඥාණික බව වැඩි වෙනවා. මේ අවබෝධය වැඩි වන තරමට පාර්ලිමේන්තුවට හරි මිනිස්සු පත් කර ගන්න මිනිස්සු උනන්දු වෙනවා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මේ ප්රශ්ණෙ විසදගන්න දියසෙන් කුමාරවරු පහල වෙන්නෑ....අපිම තමයි විසදගන්න වෙන්නේ....ටැක්ස් කියන්නේ, අපි හැමෝටම ඒක මතක් කරලා දෙන, හදවතටයි බඩටයි දෙකටම සමීප දෙයක්..</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-58473764271376928222023-03-07T02:48:00.004+05:302023-10-28T18:02:15.628+05:30අපි ගත යුතු මග<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ගොඩක් දෙනා ආර්ථිකය ගැන කථා කරන්නේ තමන් දාගෙන ඉන්න පාට කණ්නාඩි වල පාටට. ඇත්තටම ඉලක්කම් දිහා බලලා සමස්ථයක් ලෙස ලංකාවේ ආර්ථික විග්රහයක් කරන්න පුලුවන් කටිටිය හරි අඩුයි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">නිදහසෙන් පස්සෙ ටික කාලයක් යන කොටම අපේ ආණ්ඩු දිව්වේ අය-වැය හිඟයක් එක්ක. මේ අයවැය හිඟය තමයි අපිව හෙමින් හෙමින් මරණයට ගෙනිච්චෙ.ගෝඨා ඇවිල්ලා තවත් සල්ලි අච්චු ගහලා,ලෝකේ කොහේවත් කරපු නැති දෙයක් කරන්න ගිහිල්ලා ලංකාවේ ආර්ථිකයට ක්ෂණික මරණයක් ලබා දුන්නා. හැබැයි ඒ විදිහට ක්ෂණික මරණයක් ලබා දුන්න එක, එක අතකට හොදයි. නැත්තං ලංකාවේ මිනිස්සුන්ට ඕක කවදාවත් තේරේන්නෙ නෑ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">දැන් කවුරු ආවත් කරන්න තියෙන්නේ එකම දේවල් ටිකක්. රාජ්ය වියදම් කප්පාදු කරන ගමන්, රාජ්ය අදායම වැඩි කර ගන්න එක. සල්ලි අච්චු ගහ ගහ වියදම් කරපු ආර්ථිකය වෙනස් කරන්න පුලුවන් මේ ක්රමයට. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">රනිල් හිටියත්, සජපේ ආවත් කරන්නෙත්, කරන්න තියෙන්නෙත් ඔය දේවල් තමයි. පොහොට්ටු එවුන්, රාජපක්ශලා දන්නේ සල්ලි අච්චු ගහලා සරදියෙල් වගේ මිනිස්සුටත් බෙදලා තමන්ටත් බෙදා ගන්න විතරයි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ජවිපේට බලය ලැබුනොත් නම්, ඒ ගොල්ලන්ගේ නිදහස් වෙලදපොල ගැන තියෙන අදහස් හරිම ව්යාකූලයි. කොහෙන් ගියත් අන්තිමට නතර වෙන්නේ රාජ්ය මැදිහත් වීමක් ගැන කථාවෙන්..මේක තමයි සිරිමාවෝ පටන් ගත්ත ක්රමය. මේක ෆේල් ක්රමයක්. </div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මොකාට ජන්දෙ දුන්නත්, නිදහස් වෙලදපොල ආර්ථිකයක් ගැන කථා කරන අය බලයට ආවේ නැත්තං, අපිට නැවත සිරිමාවෝගේ කාලෙට ගිහිල්ල, එතැන ඉදන් ආයේ එන්න පුලුවන්. ඒ වෙනකොට අපේ කලාපයේ අනිත් රටවල් අපිව ගව් ගාණකින් පහු කරලා තියෙයි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-91907884297460727302023-02-19T13:12:00.003+05:302023-10-28T18:02:44.047+05:30සජබේ ආර්ථික යෝජනා....2023<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimmdfsIfvJRXrFpt_opCCUY6fir1zH4C2D0uurt2FIcjvRQ5uHP6PFeEG4K3v6pch8SXgkTqyDmEW1RhhQoMlt8UZyofCys7efSwrx6W649_KSL3DNfvyd0UsG3Hb7iMwA9PAynlFEzwUDvPN94W3RbrzEj4KDTM2JsCHEiGpDEDNO80ZiFY4DcYpI/s665/sjb.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="665" data-original-width="457" height="481" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimmdfsIfvJRXrFpt_opCCUY6fir1zH4C2D0uurt2FIcjvRQ5uHP6PFeEG4K3v6pch8SXgkTqyDmEW1RhhQoMlt8UZyofCys7efSwrx6W649_KSL3DNfvyd0UsG3Hb7iMwA9PAynlFEzwUDvPN94W3RbrzEj4KDTM2JsCHEiGpDEDNO80ZiFY4DcYpI/w331-h481/sjb.jpg" width="331" /></a></div><br /><div><br /></div><div style="text-align: justify;">සමගි ජන බලවේගයේ SJB ආර්ථික ප්රතිපත්ති ප්රකාශය එලි දක්වා තිබෙනවා. හර්ෂ, එරාන් සහ කබීර් ඇතුලු පුද්ගලයන් කණ්ඩායමක නායකත්වයෙන් මේ ප්රතිපත්ති මාලාව කෙටුම්පත් කර එලි දක්වා ඇති බවක් කියැවෙනවා.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;">මේ ප්රතිපත්ති ප්රකාශය කියවලා බලන කොට තේරුන දේ තමයි, ඒක දැන් රනිල් ක්රියාත්මක කරන්න හදන ආර්ථික ප්රතිපත්ති වලට ගොඩක් සමාන බව. ඒක එහෙම උනාට කමක් නෑ..මොකද මම විශ්වාස කරන දෙයක් තමයි, මොකා බලයට පත් උනත් කරන්න තියෙන්නේ එකම දේවල් ටිකක් විතරයි. ඒ නිසා ඒ ගැන විවේචනයක් මට නෑ.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">හැබැයි මට තියෙන ගැටළුව තමයි මේ ආර්ථික ප්රතිපත්තිය තිත්ත කසායක් වගේ. ලෙඩේ හොද කර ගන්න නම් තිත්ත බෙහෙත් බොන්න වෙනවා. මිනිස්සු එහෙම දුක් විදින්න ලෑස්ති නෑ. ඒ නිසාම මිනිස්සු අතරින්ම , සමහර විට ජවිපේ මූලික වෙලා හරි, මේ ප්රතිපත්ති වලට ප්රතිවිරෝධයක් හට ගන්නවා. එතකොට පවතින් ආණ්ඩුව ඒකට මුහුණ දෙන කොට එතැන දේශපාලනයක් තියෙනවා. සමහර විට සමගි ජන බලවේගය ඇතුලෙන්ම මේ ප්රතිවිරෝධය පටන් ගනිවී.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">එතකොට මේ ප්රතිපත්ති ප්රකාශය සකස් කරලා තියෙන්නේ හර්ෂ ඇතුලු පක්ශේ කීප දෙනෙක් මූලික වෙලා, මේ හතර පස් දෙනාට පක්ශයේ දේශපාලන ක්රියාමාර්ග තීරණය කිරීමේදී ලොකු බලයක් නෑ. මට හැඟෙන විදිහට. හර්ශගේ සමහර විට පොඩි පොතේ ගුරු ලයින් එකක් තියෙනවා. බිම් මට්ටමේ දේශපාලනයේදී එයාට ඇඩ්රස් කරන්න පුලුවන් කොලඹ ඉන්න පොඩි සමාජයක් විතරයි.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">මේ තත්වය තුල, මොන බාධකය ආවත්, විශේෂයේන් ජනතා අරගල, අප්රසාදය වැනි කාරණාත් සමග, මේ ආර්ථික ප්රතිපත්තිය ක්රියාත්මක කරන්න SJB පක්ෂය පැත්තෙන් තියෙන කැපවීම මොකක්ද?</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ගොඩක් වෙලාවට වෙන්නේ, ලොකු ජනතා විරෝධයක් හමුවේ, මේ ප්රතිපත්ති දියාරු කර, නැවත පරණ පුරුදු විදිහට යන එක තමයි. ආණ්ඩුවත් බලයේ ඉදගෙන, සල්ලිත් අච්චු ගහගෙන පරන තාලේම අල්ලන එක. ඒක එහෙම නොවෙන්න නම්, මේ ප්රතිපත්ති පුද්ගලානුබද්ධ නොවී, පක්ශයක් වශයෙන් මේ ප්රතිපත්ති සමග ආත්මීයව බැදෙන්න ඕනේ..</div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;">1948 දී නිදහසෙන් පස්සේ ලංකාවේ බලය හම්බ උනේ නිදහස් වෙලදපොල ක්රමයක් ගැන විශ්වාස කරපු ලිබරල් අදහස් තිබ්බ එක්සත් ජාතික පක්ශයට. එතකොට ප්රධාන විපක්ශය උනේ සමාජවාදී අදහස් තියෙන පක්ශ.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">සමාජවාදී ප්රගතිශීලි අදහස් ව්යාප්තියත් එක්ක යූඑන්පී එකට හැප්පෙන්න බැරි උනා. යූඑන්පී එක කලේ ඒ සමාජවාදී අදහස්, කොටින්ම කියනව නම් මිනිස්සුන්ට සහනාධාර දෙන විදිහට තමන්ගේ ආණ්ඩු ප්රතිපත්ති ක්රම ක්රමයෙන් වෙනස් කර ගත්ත එක. වර්තමාන ආර්ථික අර්බුදය එනකම්ම මේ තත්වය, අඩු වැඩි වශයෙන් සියලු ආණ්ඩු කලා.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">දැන් හර්ශගේ යෝජනා සමාන වෙන්නේ ලිබරල් ආර්ථික ප්රතිපත්ති. මම පෞද්ගලිකව ඒ ප්රතිපත්ති පිලිගන්නවා. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ඒත් මතක තියා ගන්න සජපේ ආණ්ඩුවක ප්රධාන විපක්ශය වෙන්නේ මාලිමාව. මේක 1948 න් පස්සේ තිබ්බ තත්වයම තමයි. ජනතාවාදී අදහස් තියෙන ජවිපේ සමාජවාදී අදහස් එක්ක තමයි බිම් දේශපාලනය කරන්න වෙන්නේ. ඒ අදහස් මිනිස්සුන්ට හරිම ආකර්ශණියයි.ඒත් දිර්ඝ කාලීනව පැවැත්මක් නෑ. මේ ආර්ථික ප්රතිපත්තිය් ක්රියාත්මක කරන්න වෙන්නේ දැඩි දෙශපාලන අභියෝග එක්ක. එතකොට මේ ප්රතිපත්ති ඒ ආකාරයෙන් ක්රියාත්මක කිරීමට ලොකු කැපකිරීමක් කරන්න ඕනේ.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">උදාහරණයක් ලෙස මිනිස්සු දුක් විදින කොට, දේශපාලකයාත් තමන්ගේ පැත්තට බෙදා ගන්නේ නැතුව, සාමාන්ය මිනිස්සු වගේම ජීවත් වෙන්න ඕනේ. මේ කාරණයෙදී ජවිපේ කට්ටිය ඒ කැප කිරීම කරන්න පුලුවන් කියලා ජනතා විශ්වාසයක් දිනා ගෙන තියෙනවා. ඒත් පොහොට්ටු, සජප වැනි දේශපාලකයන් ඒකට සුදානමක් ඇති බවක් ජනතාවට ඒත්තු ගන්වලා නෑ.කිරිඇල්ලලා වගේ මිනිස්සු බලන්නේ තමන්ගේ ආණ්ඩුවක් ආවාම තමන්ට බෙදා ගන්නේ කොහොමද කියන එක. මේ වගේ කට්ටිය එක්ක, හර්ෂ ගේන ආර්ථික විසදුම් එක්ක එන ජනතා අසහනයට මූන දෙන්න අමාරුයි. ඒකට හොද කැරිස්මැටික් නායකත්වයක් වගේම, මඩේ හිටවපු ඉන්න වගේ නැති දැඩි තීරණ ගන්න පුලුවන් නායකත්වයක් ඕනේ. ඒ වගේම පක්ශයේ මුල් පෙල නායකයන් ඒකට සපෝර්ට් කරන්න ඕනේ. එහෙම නැතුව එන දේශපාලන අභියෝග වලට මූණ දෙන්න බෑ.</div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;">හර්ශගේ ඉකොනොමික් ප්රතිපත්ති, දේශපාලන අරගලයක් දක්වා එන කොට සජිත් ඇතුලු පක්ශේ මොකක්ද කරන්නේ කියන එක තමයි කථා කරන්න ඕනේ.පක්ශේ විතරක් නෙමේ, අභියෝග එනකොට, හර්ශත් තමන්ගේ ප්රතිපත්ති ගැන ස්ථිරසාරව හිට ගනීද කියන එක මට ප්රශ්ණයක්.</div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=oJitAOACw3I">Harsha De Silva's Speech</a><br /></div><br /><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://www.facebook.com/watch/live/?extid=WA-UNK-UNK-UNK-AN_GK0T-GK1C&mibextid=2Rb1fB&ref=watch_permalink&v=3443678062622402">සමගි ජන බලවේගයේ Economic Forum ගම්පහ</a><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><br /></div><div><br /></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-91004488514033293992022-07-18T21:12:00.001+05:302023-10-28T18:03:09.586+05:30ලංකාව හදන්න කල් ඕන<p><br /><br />මාත් එක්ක කතා බහ කරපු කෙනෙක් කිව්වා සැබෑ නායකයෙක්ට බලය ගන්න පුළුවන් නම් අවුරුදු දෙකකින් මේ රට ගොඩගන්න පුළුවන් කියලා. මට නම් මෙය ඉතා ශුභවාදී නමුත් ප්රායෝගික නොවන ප්රකාශයක්.</p><p><br />මගේ අනාවැකිය නම් දේශපාලනික සහ ආර්ථික වශයෙන් නිවැරැදි තීන්දු තීරණ ගැනීම තිතටම උනත් මේ සදහා අවම වශයෙන් තවත් වසර 10ක් 15ක් පමණ ගත වන බවයි.</p><p><br />දැන් මාගේ මේ අදහසට හේතු සලකමු.</p><p><br />1. අපේ ආර්ථිකය ණය ගැනීම් මත පදනම් විය.</p><p><br />දශක ගණනාවක් තිස්සේ අපගේ උපායමාර්ගික ආර්ථික සැලැස්ම ණය ගැනීම් වටා කැරකුණි. අපට විශාල අයවැය හිඟයක් තිබුණා. එම හිඟය පියවා ගත්තෙ ණය ගැනීම් වලින් . ඉතින් හැම අවුරුද්දකම පසුගිය ණය වගේම පවතින අයවැය හිඟය ගෙවන්නත් ගිය අවුරුද්දට වඩා ණය ගන්න සිද්ධ වුණා.</p><p><br />රාජපක්ෂ යුගයේදී, යුද්ධය ජයග්රහණය කිරීමෙන් පසුව, 2010දී මේ උපාය වඩාත් සූක්ෂමව යොදා ගත්තා. මහින්ද රාජපක්ෂගේ මෙම මහා ණය ගැනීම් පිටුපස සිටි මහ මොලකරුවා වූයේ මුදල් අමාත්යාංශයේ ලේකම් පී බී ජයසුන්ද්ර ය.</p><p><br />ඔහු ශ්රී ලංකාවට ණය දීම ඉතා ලාභදායක බව කළේය.</p><p>ඒ සදහා ඔහු යොදා ගත් ටූල් එක වූයේ ඩොලරයට සාපෙක්ශව රුපියල අවප්රමාණය වීමට නොදී , මහ බැංකු ඩොලර් සංචිත භාවිතා කරමින්, රුපියල ආරක්ශා කර ගැනීමෙන් . </p><p>තවද ඔහු මාර්ග සංවර්ධන අධිකාරිය, ලංකා විදුලි බල මණ්ඩලය, ශ්රී ලංකා වරාය අධිකාරිය, ජල මණ්ඩලය වැනි ආයතන හරහා චීන වාණිජ ණය ලබාගත් අතර, එම ණය,රජයේ ණය ලෙස පිළිබිඹු නොවන පරිදි සගවා තැබුවා.</p><p><br />තවද, භාණ්ඩාගාර ඇපකර ලබා දීමෙන් දේශීය ණය ලබා ගැනීමේ ක්රමවේදයක් ඔහු විසින් සකස් කරන ලදී.</p><p><br />පසුව කබ්රාල් සහ පීබී යුගලය ජාත්යන්තර ස්වෛරීත්ව බැඳුම්කර වෙළෙඳපොළෙන් ණය ගැනීමට පටන් ගත්තා.</p><p><br />යහපාලන රජය බලයට පත් වූ පසු ඔවුන් ජාත්යන්තර ස්වෛරීත්ව බැඳුම්කරවලින් ඉහළ පොලියට ණය ගැනීමේ උච්චතම අවස්ථාවට පැමිණියා.</p><p><br />2. ණය ගැනීම තවදුරටත් කළ නොහැක.</p><p><br />දැන් මේ ආර්ථික ව්යසනයත් සමඟ අපි ණය පැහැර හැරියෙමු. අපගේ ජාත්යන්තර ණය අනුපාත ඉතා සෘණාත්මක ය. ශ්රී ලංකාව බංකොලොත් රටක් බව මුළු ලෝකයම දැන ගත්තා.<br />දැන් අපිට ණය දෙන්න කවුරුත් ඉදිරිපත් වෙන්නේ නැහැ. මොකද හැම බරපතල ණය දෙන්නෙක්ම දන්නවා ලංකාවට ආපහු ගෙවන්න බෑ කියලා.<br />සාමාජික රටවල ශේෂ ගෙවීමේ ගැටළු විසඳීම සඳහා පැහැදිලිවම පිහිටුවා ඇති ජාත්යන්තර මූල්ය අරමුදල හැර, අපට වෙනත් ණය ගැනීමේ මූලාශ්රයක් ඉතිරි වෙලා නෑ.<br />ජාත්යන්තර මූල්ය අරමුදල අප පිටුපස සිටින්නේ නම්, ලෝක බැංකුව, ආසියානු සංවර්ධන බැංකුව වැනි අනෙකුත් ණය දෙන ආයතන අප වෙත දෑත් දිගු කරනු ඇත. නමුත් නුදුරු අනාගතයේදී අනෙකුයිහ් මූල්ය ණය දෙන්නන්ගෙන් නම් ණයක් ගන්න බෑ .</p><p><br />3. අපට වේදනාකාරී ව්යුහාත්මක ප්රතිසංස්කරණ අවශ්යයි</p><p><br />ජාත්යන්තර මූල්ය අරමුදලට ඒත්තු ගැන්වීම සඳහා, ප්රධාන අවශ්යතාවලින් එකක් වන්නේ ණය තිරසාර බව ඔප්පු කිරීමයි. මේ සදහා අපගේ ණය කරුවන් සමඟ ඉතා දීර්ඝ සාකච්ඡා සිදු කිරීමට සිදු වනු ඇත. මේ වන විටත් චීනය ඉතා අමාරු කාරයන් වී ඇත . </p><p>ඊලගට ඔවුන් ඉල්ලා සිටින්නේ රජයේ අය වැය පරතරය අඩු කර ගැනීමයි. එනම් රජයේ බදු වැඩි කර , අනෙක් පසෙන් වියදම් අඩු කළ යුතුය.</p><p><br />රජයේ වියදම්වලින් වැඩි ප්රමාණයක් වැය වන්නේ රජයේ සේවකයන්ගේ වැටුප් ගෙවීමටයි. ඒ නිසා ඒව අඩු කරන්න ඕන.</p><p><br />එතකොට රජයේ ආදායම වැඩි කරන්න බදු වැඩි කරන්න ඕන. උද්ධමනය උච්චතම අවස්ථාවක දී තවත් බදු වැඩි කිරීම දරාගැනීමට ඉතා අපහසු වනු ඇත.</p><p><br />4. අපට පෞද්ගලීකරණය අවශ්යයි.</p><p><br />අපේ ඩොලර් ඉපැයීම්වලින් වැඩි ප්රමාණයක් වැය වන්නේ ඉන්ධන ආනයනය සඳහා ය. මෙම ඉන්ධන ආනයනය කරනු ලබන්නේ රාජ්ය ආයතනයක් වන සිපෙට්කෝ ආයතනය විසිනි.</p><p>එසේ ආනයනය කරන ඉන්ධනවලින් අඩක් ලංකා විදුලිබල මණ්ඩලය විසින් විදුලිය නිෂ්පාදනය සඳහා භාවිතා කරයි.<br />දැන් මේ ආයතන දෙකම අකාර්යක්ෂම, ලාභ නොලබන, නමුත් විශ්වයේ කළු කුහරයක් වගේ ඩොලර් ගිලින ආයතන.<br />පවතින ආර්ථික අර්බුදයට යම් ප්රකෘතියක් ලබා ගත හැකි නම් අනිවාර්යයෙන්ම මේ ආයතන දෙක පෞද්ගලීකරණය කළ යුතුයි. එමගින් මෙම අධික වියදම් සහිත ආයතන, රජය මත පැටවෙන බර අඩු වනු ඇත. කෙසේ වෙතත්, මෙමගින් ඉන්ධන සහ විදුලිය සඳහා ඉහළ මිලක් ඇති තත්වයක් නිර්මාණය වනු ඇත. මීට පෙර අප සතුව තිබූ අනවශ්ය සුඛෝපභෝගි දේ සඳහා අප ගෙවිය යුතු මිල එයයි.</p><p><br />5. පළමු දශකය තුළ ආර්ථිකය මන්දගාමී වී හැකිලෙනු ඇත.</p><p><br />මේ සියලු ක්රියාමාර්ග ගත් විට මුල් වසර කිහිපයේදී ආර්ථිකය හැකිලෙනු ඇත<br />පළමු වසර කිහිපයෙන් පසු, එය ක්රමයෙන් වර්ධනය වීමට පටන් ගනී. එය හොඳ පදනමක් සමඟ වර්ධනය වනු ඇත. එය, කඩාවැටීම , කාලය පිළිබඳ පමනක් ගැටලුවක් වූ කලින් මෙන් දුර්වල අත්තිවාරමක් මත ඉදිකරන ලද දිස්නෙ දෙන් මාලිගාවක් නොව පෙර මෙන් නොව සවිමත් අත්තිවාරමක් මත ගොඩනගන ස්තිර ගොඩනැගිල්ලක්.</p><p><br />කෙසේ වෙතත්, විශාල දේශපාලන ස්ථාවරත්වයක් සහ දේශපාලන කැපබීමට අවශ්ය වූ , මෙම ප්රතිසංස්කරණ කළ හැකිද යන්න මට විශ්වාස නැත. මේ ප්රතිසංස්කරණ ක්රියාත්මක කිරීමට පෙර බොහෝ ආණ්ඩු කඩාවැටීමේ විශාල අවදානමක් තිබෙනවා. අලුත් බලාපොරොත්තු ඇතිව අලුත් ආණ්ඩු පිහිටුවන නමුත් කාලයත් සමඟ ඔවුන්ටද මුහුණ දීමට සිදුවනු ඇතතේ කලින සිටි රජය මුහුණ දුන් අභියෝගවලටමය /<br /><br />දැන් මම මගේ ලිපියේ අවසානයට පැමිණෙමි.</p><p><br />මෙම සියලු ක්රියාවන් සඳහා කාලය අවශ්ය වේ. මේවා ඉතා අභියෝගාත්මක හා දැවැන්ත කාර්යයන් වේ. මේවාට දේශපාලන අධිෂ්ඨාන ශක්තිය සහ ආර්ථික පෙරමුණේ නිවැරදි තීරණ ගැනීම අවශ්යයි.</p><p><br />මෙම ප්රතිසංස්කරණ වසර දෙකකින් කළ නොහැකි බව ඔබ එකඟ වනු ඇතැයි මට විශ්වාසයි. අවසානයේ රෝමය ගොඩනැගුනේ දවසකින් නොවේ. ඒකට කාලය අවශ්යයි. අපි දශකයක් පමණ ඒ සඳහා ගත කල යුතුය . එම දශකය වේදනාවෙන් හා දුක්වලින් පිරී ඉතිරී යනු ඇත, නමුත් අපමණ බලාපොරොත්තු ඇත.</p><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-68193466648419630862022-07-16T23:02:00.001+05:302023-10-28T18:08:31.453+05:30ජනාධිපති විය යුත්තේ කවුද ??<p><br />වර්තමානයේ යථාර්ථවාදය සත්යයෙන් බොහෝ දුරස් ය.<br /><br />මේ අර්බුදයට අවශ්ය වන්නේ වෙළෙඳපොළ ආර්ථිකය විශ්වාස කරන පුද්ගලයෙක්. අප සතුව ඇති විසඳුම් පිළිබඳව ඔහු ජනතාවට ඒත්තු ගැන්විය යුතුය. මෙම විසඳුම් ඉතා වේදනාකාරී වේ. කෙසේ වෙතත්, වෙනත් මාර්ගයක් නොමැත.<br /><br />දැන් ජනාධිපතිවරණ අපේක්ෂකයන් ලෙස නම් 4ක් ප්රචාරය වී තිබේ. </p><p>ඒ අතරින් වෙළඳපොල ආර්ථිකය සැබෑ ලෙසම විශ්වාස කරන පුද්ගලයා රනිල්ය. ඒත් එයාට ප්රශ්න ගොඩයි. එතුමාට පාර්ලිමේන්තු බහුතරය නැහැ. පොහොට්ටු බයියන් මත යැපෙන්න ඕන. අනෙක් ගැටලුව නම් ඔහු නරක සන්නිවේදකයෙක් . සාමාන්ය ජනතාව ඒත්තු ගැන්වීම සම්බන්ධයෙන් ඔහුට හොඳ වාර්තාවක් නැත. ඒ නිසා මැරුණත් UNP කාරයෙක් උනත් එයා එක්ක එච්චර හොඳ නෑ. අනිත් අය ගැන කවරක් කථාද <br /><br />එවිට අපට ඩලස් ඇත. ඔහු අවස්ථාවාදී ය. කතාවෙන් මේ ප්රශ්න විසදන්න පුලුවන් නම් ඔහුට තරගයක් ඇත්තෙ අනුර පමනය. එසේම ඔහුට නිදහස් ආර්ථිකය පිළිබඳ දැඩි හැඟීමක් නැත. ඔහුට සමාජවාදී මූලයන් ඇත. මෙය සාමාන්ය දේශපාලනඥයාට මෙන්ම පුරවැසියාටද ඉතා පොදුය. එබැවින් ඔහු ඉතා සාමාන්ය නායකයෙකු වනු ඇත. මෙම දුෂ්කර කාලය සඳහා හොඳ නැත. කල් ගත වන විට, තවත් ආර්ථික දුෂ්කරතා පැමිණි විට, මිනිසුන් සිතන්නේ ඩලස් වගකිව යුතු බවත් ඔහුට හැකියාවක් නොමැති බවත්ය. එබැවින් එම කාලය පැමිණෙන විට DULLES Go Gama සඳහා ඉහළ සම්භාවිතාවක් ඇත.<br /><br />ඊළඟට අපිට ඉන්නේ සජිත්. හරි, ඔහුට සැලකිය යුතු පාර්ලිමේන්තු සහයෝගයක් මෙන්ම සාමාන්ය ජනතාවගේ සහයෝගයද ඇත. ඔහු නිදහස් වෙළෙඳපොළ ප්රතිපත්ති ගැන තරමක් විශ්වාස කරයි. නමුත් ඔහුට නිදහස් වෙළඳ ආර්ථික ප්රතිපත්ති විශ්වාස කරන හොඳ උපදේශකයින් සිටී. මෙම කරදර සහිත ජලයේ යාත්රා කරන මෙම ජනාධිපති නෞකාව ඔහුට හැසිරවීමට නොහැකි තරම් බරයි. කෙසේ වෙතත් ඔහු ඉහත කී දෙදෙනාට වඩා හොඳින් එය කරනු ඇත. ඒක හරිම පුංචි බලාපොරොත්තුවක්. ඔහු මේ වසර දෙකහමාර අසාර්ථක නායකයෙකු ලෙස අවසන් වීමට බොහෝ දුරට ඉඩ තිබේ.<br /><br />අන්තිමට අපිට අනුර කුමාර ඉන්නවා. හරි, මේ මනුස්සයා 2004 කාලෙ බොහොම කෙටි කාලයක් ඇමැති කෙනෙක් වුණා මිසක් රජයේ සැලකිය යුතු තනතුරක් දරා නැහැ. නමුත් ඔහුගේ ප්රශ්නය ඔහුගේ අත්දැකීම නෙවෙයි. නිදහස් ආර්ථික ප්රතිපත්ති ගැන විශ්වාසයක් ඔහුට නැත. ඔහු මාක්ස්වාදී සහ සමාජවාදී ය. අශුභවාදී මාක්ස්වාදී ප්රතිපත්ති සමඟ මෙම ගැටලුව සඳහා ඉදිරි ගමනක් නොමැත. මුලදී ඔහුට IMF හි උභතෝකෝටිකය විසඳා ගත යුතුය. මහ බැංකුවට IMF යන්න ඕන. එතකොට අනුරගේ ප්රතිචාරය මොකක්ද? එතකොට අපිට පෞද්ගලීකරණය කරන්න වෙනවා. අනුර සහ ඔහුගේ සගයන් ඔවුන්ගේම වචන අනුභව කරන්නේ කෙසේද? එබැවින් අසාර්ථක වීමට විශාල ඉඩක් ඇත. අනුර විතරක් නෙවෙයි දැනටමත් අපායේ ඉන්න රටත්.<br /><br />ඒ නිසා ප්රායෝගිකව මගේ තේරීම සජිත්. නෞකාව සැලකිය යුතු හානියක් සමඟ සෙමින් ගමන් කරනු ඇත.<br /><br />ඊළඟ තේරීම අනුර ය. ගෝඨාබය ශ්රී ලාංකේය සමාජයේ බොහෝ රෝග සුව කළේය. එනම් රණවිරු ගාය, වද කොත්තු ගාය, රාජපක්ෂ ගාය, සිංහල බෞද්ධ ගාය, ඉන් කිහිපයක්. අනුර මීළඟ ජනාධිපති වුවහොත් අනුර ජවිපෙ ගාය සදහටම සුව කරයි. එය අවම වශයෙන් දිගු කාලීනව හොඳ වනු ඇත.<br /><br />ඩලස් තුන්වන තේරීම , ඔහු පතෝල වගේ වනු ඇත. එය නාම පද ඇති නමුත් ක්රියා පද නොමැති උපකල්පිත වාක්යයකට සමාන වනු ඇත.<br /><br /> අවසාන තේරීම රනිල්. නිදහස් ආර්ථික ප්රතිපත්ති වෙනුවෙන් පෙනී සිටින අවංකම මිනිසා. නමුත් රට ලේ නෑමක් වේවි.</p><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-8757202791119815442022-07-14T21:37:00.002+05:302023-10-28T18:09:06.649+05:30සමෘද්ධිය සහ අරාජිකත්වයමෙය අපට සමෘද්ධිය සහ අරාජිකත්වය අතර මාවත තෝරාගත යුතු අරගලයේ ඉතා වැදගත් කාල පරිච්ඡේදයකි.<br /><br />මේ වන විට අප සිටින්නේ ආර්ථික අර්බුදයක පතුලේ ය. නිවැරැදි ආර්ථික තීරණ ගැනීම සහ දේශපාලනිකව එම තීරණවලට සහාය දීම මත ආර්ථික ප්රකෘතියේ මාවත තීරණය වේ.<br /><br />අප සිටින සැබෑ ආර්ථික අර්බුදය ජනතාව තේරුම් ගෙන ඇති බව මට විශ්වාස නැත. බොහෝ දෙනාගේ මතය වන්නේ රාජපක්ෂ පරපුරේ දූෂණය සහ හොරකම ප්රශ්නයට එකම හේතුව බවයි. ඔව්, එය එකක් වූ නමුත් සම්පූර්ණ නොවේ.<br /><br />දශක ගණනාවකට වැඩි කාලයක් අපට තිබුණේ විදේශ ණය මත පදනම් වූ ආර්ථිකයක්. ඩොලරයට සාපේක්ෂව රුපියල වැඩිකර තබා ගනිමින් මහින්ද ණය ගැනීම පහසු කළේය. ඔහු ඉහළ පොලී අනුපාතයක් සඳහා ජාත්යන්තර ස්වෛරී බැඳුම්කර (ISB) වෙතින් ණය ගැනීම ආරම්භ කළේය. යහපාලන රජය සමයේ ISB වෙතින් ණය ගැනීම උච්චතම අවස්ථාවට පත් විය.<br /><br />අපි ටිකෙන් ටික මිය යමින් සිටියෙමු.<br /><br />ඊට පස්සේ ගෝඨාභය ආවා. ඔහු මරණය වේගවත් කළේය.<br /><br />ගෝඨාභය වැරදි තීරණ රැසක් ගත්තා. ඔහු ඉතා අහංකාර විය. ආර්ථික සහ දේශපාලන පෙරමුණු දෙකෙහිම විශේෂඥයන්ගේ උපදෙස්වලට ඔහු සවන් දුන්නේ නැත. ඔහු ඒවා විශ්වාස කළේ නැත. ඔහුගේ මෝඩකම සහ උඩඟුකම ඔහුගේ අවසාන විනාශය ගෙන ආවේය. ඔහුට නින්දිත ලෙස රටින් පලා යාමට සිදු වූ අතර එසේ කළ එකම සහ එකම ජනාධිපතිවරයා ලෙස ඉතිහාසයට එක් විය.<br /><br />කවුරුන් හෝ බලයට ආවත් ඔහුට ගත යුතු තේරීම් ඉතා සීමිතය.<br /><br />ඔහුට රාජ්ය වියදම් කපා හැරිය යුතුය. ලංවිම, ලංකා පෙට්රෝලියම් වැනි රාජ්ය ව්යවසායන් පුද්ගලිකකරණය කිරීමට ඔහුට සිදුවේ. ඔහු බදු වැඩි කළ යුතුයි. ඔහුට රුපියල උච්චාවචනය කිරීමට සිදු වන්නේ සැබෑ වටිනාකම මත ය. මෙයින් අදහස් කරන්නේ ආනයනික භාණ්ඩවල මිල ඉහළ යනු ඇති බවයි. මේ සියල්ල සාමාන්ය ජනතාව අතර ඉතා ජනප්රිය නොවන තීරණ වනු ඇත.<br /><br />දැන් කවුද ඇවිත් මේ අභියෝග ගන්නේ.<br /><br />අනිවාර්යයෙන්ම JVP නෙවෙයි. ඔවුන් දන්නවා විවේචනය කරන්න. ගැටලුව නිර්වචනය කරන්නේ කෙසේදැයි ඔවුන් දනී. ඔවුන් නොදන්නා එකම දෙය පිළිතුරයි<br /><br />කෙසේ වෙතත් ඉහත ආර්ථික විසඳුම් ලබා ගත හැක්කේ පූර්ණ දේශපාලන කැපවීම් සහ එම නිවැරදි තීරණ ගැනීම පමණි.<br /><br />සජිත් මේක දන්නවා. නැතහොත් අවම වශයෙන් ඔහුගේ ආර්ථික උපදේශකයන් තත්ත්වයන් ගැන හොඳින් දනී. කෙසේ වෙතත් සජිත් ඔහුගේ කාලය මිලට ගනිමින් සිටී.<br /><br />දැන් අපගේ පළමු ප්රශ්නයට ආපසු යන්න. සමෘද්ධිය හෝ අරාජිකත්වය කරා යන මාර්ගය අප තෝරා ගත යුතුය. ඒ සියල්ල රඳා පවතින්නේ ආර්ථික පෙරමුණේ ව්යුහාත්මක වෙනස්කම් සම්බන්ධයෙන් අප විසින් ගත යුතු තීරණ මත ය.<br /><br />ඒ ආර්ථික වෙනස්කම් සඳහා අපට දේශපාලන සහයෝගය සහ කැපවීම අවශ්යයි.<br /><br />මෙම අභියෝගයට දැනට සිටින දේශපාලකයන් කෙතරම් දුරට විසඳුම් ලබා දෙනවාද යන්න මත සාර්ථකත්වය රඳා පවතී.<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-45195208849236168322022-07-08T19:23:00.001+05:302023-10-28T18:08:46.010+05:30ෂින් සෝ ඇබේ සහ මහත්මා ගාන්ධි<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4-uTOMgpsYswOa6Afio9OA3yXzAN3oH3tFleKnkr4lSica-o3QkhQxUZBu0itUzKDW1nMk7ksnPGzH0tYzn0VuRvHJeZCP5foTJ6lTGUzyupe_EnJ8lPeS7WiMaeP7zISn6FRZ3SAEVmZ85BmREVuNJfLHSyE6YDL2ta0LFQj2KqAeQEkX73rQK-Y/s286/shinzo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="176" data-original-width="286" height="176" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4-uTOMgpsYswOa6Afio9OA3yXzAN3oH3tFleKnkr4lSica-o3QkhQxUZBu0itUzKDW1nMk7ksnPGzH0tYzn0VuRvHJeZCP5foTJ6lTGUzyupe_EnJ8lPeS7WiMaeP7zISn6FRZ3SAEVmZ85BmREVuNJfLHSyE6YDL2ta0LFQj2KqAeQEkX73rQK-Y/s1600/shinzo.jpg" width="286" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ජපානයේ හිටපු අගමැති ෂින් සෝ ඇබේ මහතා, ඉතා ලඟ පිහිටි සීමාවක සිට ඝාතනය කර තිබෙනවා. මේ ඝාතනයේ සුලමුල, අහිප්රාය තවම හෙලි වී නෑ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ජපානයේ දීර්ඝතම අගමැති ධුරය දැරූ අබේ, සෞඛ්ය හේතූන් මත ඉල්ලා අස්වීමට පෙර, 2006 දී වසරක් සහ පසුව 2012 සිට 2020 දක්වා ධූරයේ කටයුතු කලා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මෙවැනි වෙඩි තැබීම වලින් මිය ගිය දේශපාලන ප්රධානීන් ලෝක ඉතිහාසය තුල සුලභයි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">රාජ්ය නායකයකු නොවුනත් මහත්මා ගාන්ධි ද මිය ගියේ මෙවැනි වෙඩි තැබීමකින්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimyME-yk-Dem1TVjVKSgcGFg0dFgW0M1Zjj3hd5AsyxM7snIPhfvx4CZrBNt5QvKo-jiAkiIVFVdf4Ok3dwnkZWy0kbj5_02jjqVUCmrqqFonAT_FAkrBeh3j6k4jtOmr4R-xJWYXP-85r03FAWZ31cU4Q-cifzA3fEu-2wNLbiIX5ChH07QTrh-0r/s318/ghandi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="159" data-original-width="318" height="159" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimyME-yk-Dem1TVjVKSgcGFg0dFgW0M1Zjj3hd5AsyxM7snIPhfvx4CZrBNt5QvKo-jiAkiIVFVdf4Ok3dwnkZWy0kbj5_02jjqVUCmrqqFonAT_FAkrBeh3j6k4jtOmr4R-xJWYXP-85r03FAWZ31cU4Q-cifzA3fEu-2wNLbiIX5ChH07QTrh-0r/s1600/ghandi.jpg" width="318" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මෙම ඝාතනයන් දෙකේදීම , වෙඩි තැබු පුද්ගලයන් වෙඩි තබා පලා යෑමට උත්සහ කර නෑ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ගාන්ධි ඝාතනය පිලිබදව මේම බ්ලෝගයේ මීට කලින් ලියැවී තිබෙනවා. එය ලියැවී ඇත්තේ මහත්මාව ඝාතනය කල නාතුරාම් ගොඩ්සේගේ පාපොච්චාරණය කේන්ද්ර කර ගෙනයි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><a href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/2012/11/" target="_blank">උසාවියක් නිහඩ කල ඝාතකයා :මේ ඔහුගේ කථාවයි -1</a></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><a href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/2012/12/2-story-of-mahatma-ganadhi-killer.html" target="_blank">උසාවියක් නිහඩ කල ඝාතකයා - මේ ඔහුගේ කථාවයි -2 : The story of Mahatma Gandhi Killer : Nathuram Godse</a><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මෙම ලිපි වලින් ගාන්ධි ඝාතක ගෝඩ්සේ ගේ සම්පූර්ණ ප්රකාශය ඉදිරිපත් කර නෑ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">නමුත් එම ප්රකාශයේ සම්පුර්ණ පරිවර්තනය ඉදිරිපත් කිරීමට මා අදහස් කලා..</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">නාතුරාම් ගොඩ්සේ 1948 ජනවාරි 30 වැනි දින ගාන්ධිජි ඝාතනය කළේය. නඩු විභාගය 1948 මැයි 27 ආරම්භ වූ අතර 1949 පෙබරවාරි 10 දින අවසන් විය. ඔහුට මරණ දඬුවම නියම විය.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">පන්ජාබ් මහාධිකරණය වෙත අභියාචනයක් කලද ,එයට අනුග්රහය නොලැබුණු අතර දඬුවම තහවුරු විය. මෙම ප්රකාශය ගොඩ්සේ විසින් 1949 මැයි 5 වන දින ඉන්දියාවේ පන්ජාබ් මහාධිකරණයේ පීටර්හෝෆ් හි සිමියා අධිකරණය හමුවේ කළ අවසන් ප්රකාශයයි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">//////මම ගාන්ධිව මැරුවේ ඇයි?</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">භක්තිමත් බ්රාහ්මණ පවුලක ඉපදුණු මම හින්දු ආගමට, හින්දු ඉතිහාසයට සහ හින්දු සංස්කෘතියට ගරු කිරීමට සහජයෙන්ම පැමිණියෙමි. එබැවින් සමස්තයක් වශයෙන් හින්දු ආගම ගැන මට දැඩි ආඩම්බරයක් ඇති විය. මම හැදී වැඩෙන විට, දේශපාලන හෝ ආගමික ඕනෑම මිථ්යා විශ්වාසයන්ට පක්ෂපාතීත්වයකින් තොරව නිදහස් චින්තනයේ ප්රවණතාවක් වර්ධනය විය. ඒ නිසයි මම උපත මතම පමණක් පදනම් වූ ස්පර්ශය සහ කුල ක්රමය තුරන් කිරීම සඳහා ක්රියාකාරීව කටයුතු කළේ. මම කුල විරෝධී ව්යාපාරවල RSS අංශයට විවෘතව සම්බන්ධ වූ අතර, සියලුම හින්දු ජාතිකයන් අයිතිවාසිකම්, සමාජීය සහ ආගමික වශයෙන් සමාන තත්වයක් ඇති බවත්, උසස් හෝ පහත් ලෙස සැලකිය යුත්තේ කුසලතාව මත පමණක් මිස යම් කුලයක හෝ වෘත්තියක හදිසි අනතුරකින් නොවන බවත් මම ප්රකාශ කළෙමි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">හින්දු, බ්රාහ්මණ, ක්ෂත්රිය, වෛශ්ය, චාමර සහ භංගි දහස් ගණනක් සහභාගි වූ සංවිධානාත්මක කුල විරෝධී රාත්රී භෝජන සංග්රහවලට මම ප්රසිද්ධියේ සහභාගි වුණා. අපි කුල නීති කඩලා ඔවුනොවුන් ඇසුරු කරගෙන කෑම කෑවා. මම රාවණා, චානකිය, දඩබායි නවරෝජි, විවේකානන්ද, ගෝඛලේ, තිලක් යන අයගේ කථා සහ ලේඛන සමඟ ඉන්දියාවේ පැරණි හා නූතන ඉතිහාස පොත් සමඟ එංගලන්තය, ප්රංශය, ඇමරිකාව සහ රුසියාව වැනි ප්රමුඛ රටවල් කියවා ඇත්තෙමි. ඊට අමතරව මම සමාජවාදයේ සහ මාක්ස්වාදයේ මූලධර්ම හැදෑරුවා. නමුත් මේ සියල්ලටම වඩා වීර් සවර්කාර් සහ ගාන්ධි ජී ලියූ සහ කතා කළ සියල්ල මම ඉතා සමීපව අධ්යයනය කළෙමි, මගේ මනසට අනුව මෙම මතවාද දෙක පසුගිය වසර තිහක පමණ කාලය තුළ ඉන්දියානු ජනතාවගේ චින්තනය සහ ක්රියාවන් හැඩගැස්වීමට අන් සියල්ලටම වඩා වැඩි දායකත්වයක් ලබා දී ඇත. තනි සාධකය කර ඇත.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මේ සියලු කියවීම් සහ සිතුවිලි දේශප්රේමියෙකු ලෙසත් ලෝක පුරවැසියෙකු ලෙසත් හින්දු ආගමට සහ හින්දු භක්තිකයන්ට සේවය කිරීම මගේ පළමු යුතුකම බව විශ්වාස කිරීමට මට හේතු විය. මිලියන තිහක (මිලියන 300) පමණ හින්දු භක්තිකයන්ගේ නිදහස සුරක්ෂිත කිරීම සහ සාධාරණ අවශ්යතා ආරක්ෂා කිරීම සඳහා ස්වයංක්රීයව මුළු ඉන්දියාවේම නිදහස සහ යහපැවැත්ම, මිනිස් වර්ගයාගෙන් පහෙන් එකකි. මගේ මාතෘභූමිය වන හින්දුස්තානයේ ජාතික නිදහස දිනාගැනීමටත්, එය ආරක්ෂා කිරීමටත්, මනුෂ්යත්වයට ද සැබෑ සේවයක් කිරීමට ඇයට හැකිවනු ඇති බවටත් මා විශ්වාස කළ හින්දු සංඝතානිවාදී මතවාදයට සහ වැඩසටහනට මා කැපවීමට මෙම විශ්වාසය නිරායාසයෙන්ම හේතු විය.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">1920 වසරේ සිට, එනම් ලෝකමාන්ය තිලක්ගේ අභාවයෙන් පසුව, කොන්ග්රසය තුළ ගාන්ධිගේ බලපෑම මුලින්ම වැඩි වී පසුව උත්තරීතර විය. මහජන පිබිදීම සඳහා ඔහු කළ ක්රියාකාරකම් ඒවායේ තීව්රතාවයෙන් අතිවිශිෂ්ට වූ අතර ඔහු රට ඉදිරියේ ප්රදර්ශනාත්මක ලෙස පෙළපාළි ගිය සත්යය සහ අවිහිංසාව පිළිබඳ සටන් පාඨයෙන් ශක්තිමත් විය. එම සටන් පාඨවලට කිසිදු සංවේදී හෝ ප්රබුද්ධ පුද්ගලයකුට විරුද්ධ විය නොහැක. ඇත්ත වශයෙන්ම ඒවායේ අලුත් හෝ මුල් කිසිවක් නැත.. සෑම ව්යවස්ථාපිත මහජන ව්යාපාරයකම ඒවා ව්යංග වේ. නමුත් මනුෂ්ය වර්ගයාගෙන් බහුතරයක් දිනෙන් දින තම සාමාන්ය ජීවිතයේදී මෙම උත්තරීතර ප්රතිපත්ති සූක්ෂම ලෙස පිළිපැදීමට සමත් යැයි ඔබ සිතන්නේ නම් එය හුදු සිහිනයක් මිස අන් කිසිවක් නොවේ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඇත්ත වශයෙන්ම, ගෞරවය, යුතුකම සහ තම ඥාතීන්ට සහ රටට ආදරය කිරීම බොහෝ විට අවිහිංසාව නොසලකා හැරීමට සහ බලය භාවිතා කිරීමට අපට බල කළ හැකිය. ආක්රමණයකට සන්නද්ධ ප්රතිරෝධයක් අසාධාරණ බව මට කිසිදා සිතාගත නොහැකි විය. එබඳු සතුරෙකුට විරුද්ධ වීම සහ හැකි නම්, බලය යොදාගෙන පරාජය කිරීම ආගමික හා සදාචාරාත්මක යුතුකමක් ලෙස මම සලකමි. [රාමායණයේ] රාම කලහකාරී සටනකදී රාවණා මරා සීතාට සහනයක් ලබා දුන්නේය.. [මහා භාරතයේ], ක්රිෂ්ණා ඔහුගේ දුෂ්ටකම අවසන් කිරීමට කන්සාව මරා දැමීය; සහ අර්ජුනට ගෞරවනීය භීෂ්ම ඇතුළු ඔහුගේ මිතුරන් සහ ඥාතීන් විශාල ප්රමාණයක් සටන් කර මරා දැමීමට සිදු වූයේ දෙවැන්නා ආක්රමණිකයාගේ පැත්තේ සිටි බැවිනි. රාම, ක්රිෂ්ණා සහ අර්ජුන ප්රචණ්ඩත්වයේ වරදකරුවන් ලෙස හැඳින්වීමේදී මහත්මා මානව ක්රියාවේ උල්පත් පිළිබඳ සම්පූර්ණ නොදැනුවත්කම පාවා දුන් බව මගේ ස්ථිර විශ්වාසයයි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මෑත ඉතිහාසයේ, ඉන්දියාවේ මුස්ලිම් කුරිරු පාලනය මුලින්ම පරීක්ෂා කර අවසානයේ විනාශ කළේ චත්රපති ශිවාජි විසින් දියත් කළ වීරෝදාර සටනයි. ආක්රමණශීලී අෆ්සාල් ඛාන් පරාජය කර මරා දැමීම ශිවාජිට අත්යවශ්යයෙන්ම අත්යවශ්ය විය, එය අසාර්ථක වුවහොත් ඔහුට ඔහුගේම ජීවිතය අහිමි වනු ඇත. ශිවාජි, රානා ප්රතාප් සහ ගුරු ගෝබින්ද් සිං වැනි ඉතිහාසගත රණශූරයන් නොමග ගිය දේශප්රේමීන් ලෙස හෙළා දැකීමේදී ගාන්ධිජි හුදෙක් ඔහුගේ ආත්ම අභිමානය හෙලිදරව් කර ඇත. ඔහු සත්යයේ සහ අවිහිංසාවේ නාමයෙන් රටට අප්රමාණ විපත් ගෙන දුන් ප්රචණ්ඩ සාමවාදියෙකු වූ අතර, රණ ප්රතාප්, ශිවාජි සහ ගුරු ඔවුන්ගේ රටවැසියන්ගේ හදවත් තුළ සදාකාලිකව තැන්පත් වනු ඇත. ඔවුන් ඔවුන්ට ගෙනා නිදහස.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඔහුගේ අවසන් මුස්ලිම් හිතවාදී උපවාසයේ කූටප්රාප්තියට පත් වූ වසර තිස් දෙකක සමුච්චිත ප්රකෝප කිරීම් අවසානයේ මා ගාන්ධිගේ පැවැත්ම වහා අවසන් කළ යුතුය යන නිගමනය කරා ගෙන ගියේය. ගාන්ධි දකුණු අප්රිකාවේ ඉන්දියානු ප්රජාවගේ අයිතිවාසිකම් සහ යහපැවැත්ම තහවුරු කිරීමට ඉතා හොඳින් කටයුතු කර ඇත. නමුත් අවසානයේ ඔහු නැවත ඉන්දියාවට පැමිණි විට හරි හෝ වැරදි දේ පිළිබඳ අවසාන විනිශ්චයකරු ඔහු පමණක් විය යුතු ආත්මීය මානසිකත්වයක් ගොඩනඟා ගත්තේය. ඔහුගේ නායකත්වය රටට අවශ්ය නම් ඔහුගේ නොවරදින බව පිළිගැනීමට සිදු විය. එසේ නොවුණහොත් ඔහු කොංග්රසයෙන් ඈත් වී තමාගේම මාර්ගයක ගමන් කරනු ඇත.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">එවැනි ආකල්පයකට එරෙහිව අර්ධ නිවසක් තිබිය නොහැක. එක්කෝ කොංග්රසයට තම අභිමතය ඔහුට යටත් කිරීමට සිදු වූ අතර ඔහුගේ සියලු විකේන්ද්රියත්වය, විකාරරූපී බව, පාරභෞතික විද්යාව සහ ප්රාථමික දෘෂ්ඨියට දෙවන වාදනය කිරීමෙන් සෑහීමට පත් වීමට සිදු විය, නැතහොත් එය ඔහු නොමැතිව ඉදිරියට ගෙන යාමට සිදු විය. ඔහු පමණක් සෑම කෙනෙකුගේම සහ සෑම දෙයකම විනිශ්චයකරු විය; සිවිල් අකීකරු ව්යාපාරය මෙහෙයවන ප්රධාන මොළය ඔහු විය; එම ව්යාපාරයේ තාක්ෂණය වෙනත් කිසිවකුට දැනගත නොහැකි විය. එය ආරම්භ කළ යුත්තේ කවදාද සහ එය ඉවත් කළ යුත්තේ කවදාද යන්න ඔහු පමණක් දැන සිටියේය. ව්යාපාරය සාර්ථක වීමට හෝ අසාර්ථක වීමට ඉඩ ඇත, එය කිව නොහැකි ව්යසනයක් සහ දේශපාලන ප්රතිවර්තන ගෙන එනු ඇත, නමුත් එය මහත්මාගේ වැරදි භාවයට කිසිදු වෙනසක් කළ නොහැක. ‘සත්යග්රාහියෙකුට කිසිදා අසාර්ථක විය නොහැක’ යනු තමාගේම නොවරදින බව ප්රකාශ කිරීමේ ඔහුගේ සූත්රය වූ අතර සත්යග්රහයෙකු යනු කුමක්දැයි ඔහු හැර අන් කිසිවෙක් දැන සිටියේ නැත. මේ අනුව, මහත්මා ඔහුගේම කාරණයේ විනිශ්චයකරු සහ ජූරි සභාව බවට පත් විය. මෙම බොළඳ උමතුකම් සහ මුරණ්ඩුකම, ජීවිතයේ දරුණුතම කප්පාදුව, නොනවතින වැඩ සහ උසස් චරිතය සමඟින් ගාන්ධි බලවත් හා අප්රතිහත විය.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඔහුගේ දේශපාලනය අතාර්කික යැයි බොහෝ අය සිතූ නමුත් ඔවුන්ට කොන්ග්රසයෙන් ඉවත් වීමට හෝ ඔහුගේ පාමුල තම බුද්ධිය තැබීමට ඔහුට අවශ්ය පරිදි කිරීමට සිදු විය. එවැනි පරම වගකීම් විරහිත තත්වයක් තුළ ගාන්ධි වරදට වරදකරු විය. ගාන්ධිගේ මුස්ලිම් ගැති ප්රතිපත්තිය පැහැදිලිවම ඉන්දියාවේ ජාතික භාෂාව පිළිබඳ ප්රශ්නය සම්බන්ධයෙන් ඔහුගේ විකෘති ආකල්පය තුළ තිබේ. හින්දි භාෂාව ප්රමුඛ භාෂාව ලෙස පිළිගැනීමට පෙර හිමිකම ඇති බව ඉතා පැහැදිලිය. ඉන්දියාවේ සිය වෘත්තීය ජීවිතය ආරම්භයේදී ගාන්ධි හින්දි භාෂාවට විශාල ප්රබෝධයක් ලබා දුන් නමුත් මුස්ලිම්වරුන් එයට අකමැති බව දැනගත් නිසා ඔහු හින්දුස්ථානි නමින් හැඳින්වෙන දෙයෙහි ශූරයෙකු විය..</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">හින්දුස්ථානි කියලා භාෂාවක් නැති බව ඉන්දියාවේ හැමෝම දන්නවා. එයට ව්යාකරණ නැත; එයට වචන මාලාවක් නැත. එය හුදු උපභාෂාවක්, එය කතා කරන නමුත් ලියා නැත. එය හින්දි සහ උර්දු අතර ඇති අවජාතක භාෂාවක් වන අතර මහත්මාගේ විචක්ෂණභාවයට පවා එය ජනප්රිය කළ නොහැකි විය. නමුත් මුස්ලිම්වරුන් සතුටු කිරීමේ ඔහුගේ ආශාව නිසා ඔහු හින්දුස්ථානි පමණක් ඉන්දියාවේ ජාතික භාෂාව විය යුතු බව අවධාරණය කළේය. ඔහුගේ අන්ධ අනුගාමිකයින්, ඇත්ත වශයෙන්ම, ඔහුට සහාය දුන් අතර, ඊනියා දෙමුහුන් භාෂාව භාවිතා කිරීමට පටන් ගත්තේය. හින්දි භාෂාවේ ආකර්ශනීය බව සහ පාරිශුද්ධත්වය මුස්ලිම්වරුන් සතුටු කිරීමට ගණිකා වෘත්තියේ යෙදෙන්නට විය. ඔහුගේ සියලු අත්හදා බැලීම් හින්දුන්ගේ වියදමින් විය.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">1946 අගෝස්තු මාසයේ සිට මුස්ලිම් ලීගයේ පෞද්ගලික හමුදාව හින්දු සමූල ඝාතනයක් ආරම්භ කළේය. එවකට වයිස්රෝයි, වේවල් සාමිවරයා, සිදුවෙමින් පවතින දෙය ගැන කනස්සල්ලට පත්ව සිටියද, 1935 ඉන්දීය රජයේ පනත යටතේ ස්ත්රී දූෂණ, මිනීමැරුම් සහ ගිනි තැබීම් වැළැක්වීම සඳහා ඔහුගේ බලතල භාවිතා කළේ නැත. හින්දුන්ගේ යම් ප්රතිප්රහාරවලින් හින්දු ලේ බෙංගාලයේ සිට කරච්චියට ගලා එන්නට විය. සැප්තැම්බරයේ පිහිටුවන ලද අන්තර්වාර රජය එහි ආරම්භයේ සිටම එහි මුස්ලිම් ලීගයේ සාමාජිකයන් විසින් කඩාකප්පල් කරන ලද නමුත්, ඔවුන් තමන් කොටසක් වූ රජයට ද්රෝහී හා ද්රෝහී වූ තරමට, ගාන්ධි ඔවුන් කෙරෙහි ඇති ඇල්ම වැඩි විය. බේරුමක් ඇති කර ගැනීමට නොහැකි වූ නිසා වේවල් සාමිවරයාට ඉල්ලා අස්වීමට සිදු වූ අතර ඔහුගෙන් පසුව මවුන්ට්බැටන් සාමිවරයා පත් විය. ලොග් රජුට පසුව ස්ටෝර්ක් රජු පැමිණියේය. තම ජාතිකවාදය සහ සමාජවාදය ගැන පුරසාරම් දොඩන කොංග්රසය බයිනෙත්තුවේ දී පකිස්තානය රහසිගතව පිළිගෙන ජින්නාට අන්ත ලෙස යටත් විය. ඉන්දියාව විචිත්රවත් වූ අතර 1947 අගෝස්තු 15 වන දින සිට ඉන්දියානු භූමියෙන් තුනෙන් එකක් අපට විදේශීය භූමියක් විය.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මවුන්ට්බැටන් සාමිවරයා කොංග්රස් කවයන් තුළ විස්තර කරනු ලැබුවේ මේ රටේ මෙතෙක් සිටි ශ්රේෂ්ඨතම වයිස්රෝයි සහ ආණ්ඩුකාරවරයා ලෙසය. බලය පැවරීමේ නිල දිනය 1948 ජූනි 30 දිනට නියම කර තිබුණත් මවුන්ට්බැටන් ඔහුගේ නිර්දය සැත්කමෙන් මාස දහයකට පෙර අපට විචිත්රවත් ඉන්දියාව තෑග්ගක් දුන්නේය. තිස් වසරක අවිවාදිත ඒකාධිපති පාලනයකින් පසු ගාන්ධි සාක්ෂාත් කර ගත්තේ මෙය වන අතර කොංග්රස් පක්ෂය 'නිදහස' සහ 'සාමකාමී බල හුවමාරුව' ලෙස හඳුන්වන්නේ මෙයයි. හින්දු-මුස්ලිම් එකමුතු බුබුල අවසානයේ පුපුරා ගොස් නේරු සහ ඔහුගේ පිරිසගේ කැමැත්ත ඇතිව දිව්යාණ්ඩු රාජ්යයක් ස්ථාපිත කරන ලද අතර ඔවුන් 'පරිත්යාගයෙන් ඔවුන් දිනාගත් නිදහස' ලෙස හැඳින්වූහ - කාගේ කැපකිරීමක්ද? කොන්ග්රසයේ ඉහළ නායකයන්, ගාන්ධිගේ අනුදැනුම ඇතිව, අපි වන්දනාමාන කරන දෙවියකු ලෙස සලකන රට දෙකඩ කර ඉරා දැමූ විට, මගේ මනස දරුණු කෝපයකින් පිරී ගියේය.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">හින්දු සරණාගතයින් විසින් අල්ලාගෙන සිටින දිල්ලියේ මුස්ලිම් පල්ලි සම්බන්ධ මාරාන්තික උපවාසය බිඳ දැමීම සඳහා ගාන්ධි විසින් පනවන ලද එක් කොන්දේසියකි. එහෙත් පකිස්ථානයේ හින්දු භක්තිකයින්ට ප්රචණ්ඩ ප්රහාර එල්ල වූ විට ඔහු පකිස්තාන රජයට හෝ අදාළ මුස්ලිම්වරුන්ට විරෝධය දැක්වීමට හා වාරණය කිරීමට එක වචනයක්වත් කීවේ නැත. මාරාන්තික උපවාසයක් කරන අතරවාරයේ එය බිඳ දැමීම සඳහා පකිස්තානයේ මුස්ලිම්වරුන්ට යම් කොන්දේසියක් පැනවූයේ නම්, එම උපවාසය මරණයෙන් අවසන් වූවා නම් ශෝකය ප්රකාශ කළ හැකි මුස්ලිම්වරුන් කිසිවකු සොයා නොගන්නා බව දැන ගැනීමට තරම් ගාන්ධි සූක්ෂ්ම විය. . මුස්ලිම්වරුන්ට කිසිදු කොන්දේසියක් පැනවීමෙන් ඔහු හිතාමතාම වැළකී සිටියේ මේ හේතුව නිසා ය. ඔහුගේ උපවාසයෙන් ජින්නා කිසිසේත්ම කැළඹීමට හෝ බලපෑමකට ලක් නොවූ බවත් මුස්ලිම් ලීගය ගාන්ධිගේ අභ්යන්තර හඬට කිසිදු වටිනාකමක් නොදුන් බවත් ඔහු අත්දැකීමෙන් හොඳින් දැන සිටියේය.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ගාන්ධි ජාතියේ පියා ලෙස හඳුන්වනු ලැබේ. නමුත් එය එසේ නම්, ජාතිය දෙකඩ කිරීමට කැමැත්ත පළ කරමින් ඉතා ද්රෝහී ලෙස ක්රියා කළ නිසා ඔහු තම පියාගේ යුතුකම පැහැර හැර ඇත. ගාන්ධි තම රාජකාරිය පැහැර හැර ඇති බව මම තරයේ කියා සිටිමි. ඔහු පාකිස්තානයේ පියා බව ඔප්පු කර ඇත. ඔහුගේ අභ්යන්තර කටහඬ, ඔහුගේ අධ්යාත්මික බලය සහ ඔහුගේ ප්රචණ්ඩත්වයේ මූලධර්මය බොහෝමයක් සෑදී ඇත, මේ සියල්ල ජින්නාගේ යකඩ කැමැත්ත ඉදිරියේ බිඳ වැටී බල රහිත බව ඔප්පු විය. කෙටියෙන් කිවහොත්, මම මටම සිතුවෙමි, මම සම්පූර්ණයෙන්ම විනාශ වී යනු ඇතැයි මම පුරෝකථනය කළෙමි, මිනිසුන්ගෙන් මට බලාපොරොත්තු විය හැකි එකම දෙය වෛරය මිස අන් කිසිවක් නොවන බවත්, මා එසේ කළහොත් මගේ ජීවිතයටත් වඩා වටිනා මගේ සියලු ගෞරවය නැති වී යනු ඇත. ගාන්ධිජිව මරන්න. ඒත් එක්කම මට හිතුණා ගාන්ධිජි නැති කාලයේ ඉන්දීය දේශපාලනය ප්රායෝගිකයි, ප්රතිප්රහාර එල්ල කරන්න පුළුවන්, සන්නද්ධ හමුදාවන්ගෙන් බලවත් වෙයි කියලා. මගේ අනාගතය මුළුමනින්ම විනාශ වන බවට සැකයක් නැත, නමුත් පාකිස්තානයේ ආක්රමණයෙන් ජාතිය බේරා ගනු ඇත.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මිනිසුන් මා අමතා කිසිදු හැඟීමක් නැති හෝ මෝඩයෙකු ලෙස හැඳින්වීමට පවා ඉඩ ඇත, නමුත් හොඳ ජාතියක් ගොඩනැගීමට අවශ්ය යැයි මා සලකන හේතුව මත පදනම් වූ මාවත අනුගමනය කිරීමට ජාතියට නිදහස තිබේ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ප්රශ්නය සම්පූර්ණයෙන් සලකා බැලීමෙන් පසු, මම කාරණය සම්බන්ධයෙන් අවසාන තීරණය ගත්තෙමි, නමුත් මම ඒ ගැන කිසිවෙකු සමඟ කතා නොකළෙමි. මම මගේ අත් දෙකෙන්ම ධෛර්යය ගෙන 1948 ජනවාරි 30 වන දින බිර්ලා හවුස් යාඥා භූමියේදී ගාන්ධිජිට වෙඩි තැබුවෙමි. මගේ ප්රතිපත්ති සහ ක්රියාව නිසා මිලියන සංඛ්යාත හින්දු භක්තිකයන් රැක් සහ විනාශය සහ විනාශය ගෙන දුන් පුද්ගලයාට මගේ වෙඩි තැබීම සිදු වූ බව මම කියමි. එවැනි වැරදිකරුවෙකු නීතියේ රැහැනට හසුකර ගැනීමට නීතිමය යාන්ත්රණයක් නොතිබූ අතර මේ හේතුව නිසා මම එම මාරක වෙඩි තැබුවෙමි. තනි තනිව කිසිවකු කෙරෙහි මා තුළ අමනාපයක් නොමැති නමුත් මුස්ලිම් ජනතාවට අසාධාරණ ලෙස හිතකර වූ ඔවුන්ගේ ප්රතිපත්තිය නිසා වත්මන් රජය කෙරෙහි මා තුළ කිසිදු ගෞරවයක් නොතිබූ බව මම ප්රකාශ කරමි. ඒත් එක්කම මට හොඳටම පෙනුණා ඒ ප්රතිපත්තිය සම්පූර්ණයෙන්ම ගාන්ධි ඉන්න නිසා කියලා.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">ඉන්දියාව අනාගමික රාජ්යයක් ලෙස කන්නයේ දී සහ අනාගාමික රාජ්යයක් ලෙස කතා කරන විට අගමැති නේරුට ඔහුගේ දේශනා සහ ක්රියාවන් විටින් විට එකිනෙකට වෙනස් බව අමතක වන බව මට කණගාටුවෙන් යුතුව පැවසීමට සිදුවේ. පකිස්තානයේ දිව්යාණ්ඩු රාජ්යය පිහිටුවීමෙහිලා ප්රමුඛ කාර්යභාරයක් ඉටු කර ඇති අතර, මුස්ලිම්වරුන් කෙරෙහි ගාන්ධිගේ නොනවතින ප්රතිපත්තිය නිසා ඔහුගේ කාර්යය පහසු විය. මා කළ දේ සඳහා මගේ වගකීමේ සම්පූර්ණ කොටස භාර ගැනීමට මම දැන් උසාවිය ඉදිරියේ පෙනී සිටින අතර විනිසුරුවරයා මට එරෙහිව සුදුසු යැයි සලකනු ලබන දඬුවම් නියෝග නිකුත් කරනු ඇත. නමුත් මා වෙනුවෙන් කිසිඳු අනුකම්පාවක් දැක්වීමට මා කැමති නැති බවත්, මා වෙනුවෙන් වෙනත් කිසිවකු අනුකම්පාව අයදිනවාට මා කැමති නැති බවත් එකතු කිරීමට කැමැත්තෙමි. මගේ ක්රියාවේ සදාචාරාත්මක පැත්ත ගැන මගේ විශ්වාසය සෑම පැත්තකින්ම එයට එරෙහිව එල්ල වන විවේචනවලින් පවා නොසැලී ඇත. ඉතිහාසයේ අවංක ලේඛකයන් මගේ ක්රියාව කිරා මැන බලා එහි සැබෑ වටිනාකම අනාගතයේ දවසක සොයා ගනු ඇති බවට මට සැකයක් නැත.//////</div></div></div></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-57956792704876589692022-07-03T08:06:00.002+05:302023-10-28T18:08:12.127+05:30IMF මාධ්ය නිවේදනය 30/06/2022<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBdgF6IUPJZ-SW2k7cDyzBd-rJFIgI2iGZ6DckzTCvytg1TEjH2RC1XdcrD9kLq5GEOmgI4HurmqmE1hfUSj07-bEOHr8koyqS2o1KOD9gvhE-wmmHgkVg9bIzuxUXNQW7AZkrBYFF4DItm-Jr3-Rts3nXsJ6qc5Qb_LBLGIbzs4G6yS-_Tn03HKpE/s259/11111111111.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="194" data-original-width="259" height="194" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBdgF6IUPJZ-SW2k7cDyzBd-rJFIgI2iGZ6DckzTCvytg1TEjH2RC1XdcrD9kLq5GEOmgI4HurmqmE1hfUSj07-bEOHr8koyqS2o1KOD9gvhE-wmmHgkVg9bIzuxUXNQW7AZkrBYFF4DItm-Jr3-Rts3nXsJ6qc5Qb_LBLGIbzs4G6yS-_Tn03HKpE/s1600/11111111111.jpg" width="259" /></a></div><br /><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">කාර්ය මණ්ඩල සංචාරයෙන් පසු IMF මාධ්ය නිවේදනය නිකුත් කර ඇත. ඔවුන්ගේ මාධ්ය නිවේදනයේ වඩාත්ම වැදගත් ලක්ෂණ පහත පරිදි වේ;</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">/// රාජ්ය ණය තිරසාර නොවන ලෙස තක්සේරු කර ඇති නිසා, විධායක මණ්ඩලයේ අනුමැතිය සඳහා ණය තිරසාර බව ප්රතිෂ්ඨාපනය කරන බවට ශ්රී ලංකාවේ ණය හිමියන්ගෙන් ප්රමාණවත් මූල්ය සහතිකයක් අවශ්ය වේ.///....</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මෙයින් අදහස් කරන්නේ ණය ලබා දීමේදී IMF සාමාන්ය ක්රියා පටිපාටිය ශ්රී ලංකාවට අදාළ නොවන බවයි. ඒකට විධායක මණ්ඩල අනුමැතියේ අනුමැතිය අවශ්යයි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">තවදුරටත් ණය තිරසාර බව සහතික කිරීම යනු බොහෝ නීතිමය ගැටළු පින්තූරයට පැමිණේ. මේ සඳහා රජය (ණයගැතියා) සහ ණයහිමියා අතර ගිවිසුමක් අවශ්ය වේ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">/// දිළිඳු සහ අවදානමට ලක්වූවන් සඳහා ප්රමාණවත් ආරක්ෂාවක් සහතික කරන අතරම ඉහළ ගිය රාජ්ය මූල්ය හිඟය අඩු කිරීමට අවශ්ය වේ///</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මෙයින් අදහස් කරන්නේ වියදම් අඩු කිරීමයි. රජයේ වැටුප් හා විශ්රාම වැටුප් අඩු කිරීම වැනි විවිධ ක්රියාමාර්ග මෙයට ඇතුළත් වේ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">///අඩු ආදායම් මට්ටම අනුව, මෙම අරමුණු සාක්ෂාත් කර ගැනීම සඳහා දුරදිග යන බදු ප්රතිසංස්කරණ වහා අවශ්ය වේ. ///</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මෙය සෘජු ඉදිරි ප්රකාශයකි. ආදායම වැඩි කිරීම සඳහා බදු වැඩි කිරීම අවශ්ය වේ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">///දැඩි ගෙවුම් ශේෂ පීඩනය ආමන්ත්රණය කිරීම, දූෂණ අවදානම් අවම කිරීම සහ වර්ධනය වැඩි දියුණු කරන ප්රතිසංස්කරණ ආරම්භ කිරීම.///</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මෙය ද ඉතා ස්ථාවර ඉදිරි ප්රකාශයකි. ජාත්යන්තර මූල්ය අරමුදල මුදල් දෙනවා නම්, ඒවා මංකොල්ල කන්න එපා. මෙය දේශපාලඥයින්ට තම ක්රියාවන් නිවැරැදි කර ගැනීමට සහ ජනතාව අවදියෙන් සිටින ලෙසට දෙන ලද පණිවිඩයකි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">විධායක මණ්ඩලයේ අනුමැතිය ලබා ගැනීම සහ ණය තිරසාර බව සහතික කිරීම යෝධ කාර්යයන් බව අවසාන වශයෙන් පෙනේ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-35749661842985883352021-10-25T07:10:00.003+05:302023-10-28T18:07:44.309+05:30ඒකත් ' ප්ලෑන් එකේ කෑල්ලක් '<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">කූඹියෝ ටෙලිනාට්යයේ ප්රියන්ත මහාඋල්පත සක්යා ආයතනයේ පොඩි සර්කිට් බ්රේකර් දෙකක් හොරකම් කරලා අහුවෙනවා. මේ හොරකමත් එක්ක, සක්යා ආයතනයේ හැම තැනම සිකියුරිටි කැමරා හයි කරනවා. ඕන වැඩක් නිදහසේ කරගෙන යන්න තිබ්බ තැන, සිකියුරිටි කැමරා දාන තත්වයට ගෙනාපු එකට ජේහාන් ට දැඩි විරෝධයක් සහොදරයන්ගෙන් එල්ල වෙනවා. එතකොට ජේහාන් ඒක ගැන කියන්නේ 'ඒකත් ප්ලෑන් එකේ කොටසක්' කියලා...</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">දැන් අපි ලංකාවේ ක්රිකට් දෙස බලමු. මහේලගේ ආගමනයත් එක්ක ලංකාවේ ටීම් එකේ ඇති වෙච්චි ධනාත්මක වෙනසත් එක්ක, ඇච්චයි බැච්චයි හැමෝම දැන් කියන්න පටන් අරං, මිකී ආතර් වැඩක් නෑ....මහේල තමයි හරි කෙනා කියලා...</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">නමුත් අපි මතක් කර ගන්න ඕනේ කාරණේ තමයි, ෆොරීන් කොච් කෙනෙක් ගේන එක ප්රමෝට් කරපු අය අතරින් ඉස්සහරෙන්ම ඉන්නේ මහේල සංගා ඇතුලු ක්රිකට් කමිටිය කියන එක. මහේලලා ෆොරීන් කොච් කෙනෙක් ගෙන්න ප්රධානම හේතුව උනේ ටීම් එකේ කොච්ටත් අයියා කියන මානසිකත්වය බිද දාන්නයි, fitness නැති උන් ටිකව එලියේ තියෙන ඔනේ කියන වගේ දැඩි තීරණ ගන්න පුලුවන් වතාවරණයක් හදා ගන්නයි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">කූඹියෝ නාට්යයෙන් ලංකාවේ ක්රිකට වලට බැහැපු අපි දැන් මහේල් දිශාවට හැරෙමු.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මහේල කියන්නේ ලංකාවේ ජාතික කණ්ඩායමේ කොච් නැමැති ෆුල් ටයිම් ජොබ් එකක හිර වෙන්න ඕනේ කෙනෙක්ද. පැහැදිලි උත්තරය නැත යන්නයි.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මහේලගේ තියෙන ක්රිකට් දැනුමත්, ටැක්ටිකල් සහ ස්ට්රැටජිකල් ප්ලැනීන් හැකියාවත් එක්ක මහේල කියන්න ලංකාවේ ජාතික පුහුණුකරු වෙනුවට ඊට වඩා ලොකු සපත්තුවක් දාගත යුතු කෙනෙක්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">හොව් හොව් දැන් මේ කියන්නෙ යන්නේ මහේල ක්රිකට් පාලක මණ්ඩලේ සභාපති වෙන්න ඕනී කියලා නම් නෙවේ....</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මහේලව මං දකින්නේ ලංකාවේ ජාතික කණ්ඩායම, A කණ්ඩායම සහ 19න් පහල කණ්ඩායම ආදී වශයෙන් ඉතා වැදගත් තැන් වල ඉන්න ඕනේ පුද්ගලයෙක් වශයෙන්. දැනටමත් 19න් පහල කණ්ඩායමේ හෙඩ් කෝච් විදිහට අවිශ්කව පත් කරලා තියෙනවා. මහේල සහ අවිශ්ක දෙන්නම සමකාලිනයන් වගේම එකිනෙකා ගැන හොද අවබෝධයක් තියෙන දෙන්නේක්. ඉතින් මහේලට ලංකාවේ ජාතික කණ්ඩායමට ලබා දුන් කන්සල්ටන්සි කොච් තත්වය වගේම තැනක් 19න් පහල කණ්ඩායමටත් දෙන්න පුලුවන්.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">මහේලව විවිධ ස්තර අතර යා හැකි කන්සල්ටන්සි කොච් කෙනෙක්, නැතිනම් ස්ට්රැටජිකල් සහ ටැක්ටිකල් ඇඩ්වයිසර් කියන කෙනෙක් කර ගන්න එක තමයි, මහේලගේන් ලංකාවේ ක්රිකට් වලට හොදටම ප්රයෝජනයක් ගන්න පුලුවන් විදිහ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">එතකොට මහේලගේ මුම්බායි ඉන්ඩියන්ස් කොච් කම?...ඒකත් එයා අනීවා කරගෙන යා යුතු එකක්. ශෝට් ටයිම් එසයිමන්ට් එකක් උනත්, අයිපීඑල් කියන්නේ ලෝක මට්ටමේ හොදම පුහුණුකරුවන්, ඇන්ලයිසර්ස්ලා, ක්රීඩකයන් එකතු වෙන තැන. මහේලගේ හැකියාවන් උර ගාන මුවහත් කරලා දෙන තැන එතන. එයා එතැන ඉන්නම ඕනේ.</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">දැන් ඔය මිකී ආතර් වෙනුවට මහේල...නෑ එහෙම එකක් නෑ....මිකී ආතර් එතැන ඉන්නා ඔනේ....ජෙහාන්ගේ බාසාවෙන් කියනව නම් ඒකත් ' ප්ලෑන් එකේ කෑල්ලක් '</div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"><br /></div><div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5"></div>මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-23828353622121377322020-02-07T10:01:00.002+05:302023-10-28T18:07:28.246+05:30ඩෝකින්ස්ගේ ජාන හා ආත්මවාදය.....<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
මේ දවස්වල මං ආසාවෙන් කියවන පොත-ඩෝකින්ස්ගේ සෙල්ෆිශ් ජීන් ( The Selfish Gene- Richard Dawkins).....ආත්මාර්ථකාමී ජාන කියලා සිංහලට පරිවර්තනය කරන්න පුළුවන්. මේ පොත පරිණාමවාදය, ස්භාවික වරණය වැනි ජීව විද්යාත්මක කරුණු වලට ටිකක් බරයි</div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
මීට අවුරුදු 25 කට ඉස්සෙල්ලා ආහාර දාම කියලා දෙයක් ඉගෙන ගත්තා කියාලා යංතං මතකයක් විතරක් ඇරුනු කොට ජීව විද්යාව, සත්ව විද්යාව ගැන මෙලෝ අලබෝලයක් නොදන්නා මං වගේ අයෙකුට මේ පොත කියවන එක ටිකක් වෙහෙසකර වැඩක්...ඒත් මේ පොත නොකියවා අහකින් තැබීමට හිත ඉඩ දෙන්නේ නෑ...</div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
ඉතින් මේ වගේ ටිකක් අමාරු පොතක් කියවන කොට පොඩි සපෝර්ට් එකක් ඕනා කරනවා.....ත්රිපිටකය තේරුම් ගන්න අටුවා,ටිකා , ටිප්පණි තියෙනෙවා වගේ, මේ පොත තේරුම් ගන්නත් මේ ගැන සරලව ලියපු ලිපි,යු ටියුබ් වීඩියෝ තියෙනවා..</div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
පල්ලෙහා තියෙන්නේ ඒ වගේ සෙල්ෆිශ් ජීන් ගැන කරපු හොද වීඩියෝ එකක්..... ලෝකයේ එක දිගට ගලා ගෙන යන දේ ජාන......මිනිස්සු, සත්තු , ගස් වැල් කියන්නේ, ජාන වල අඛණ්ඩ පැවැත්මට, ජාන එක දිගට ගලා ගෙන යන්න අවශ්ය බොඩිය විතරයි. ඕන නම් හින්දුආගමෙත් , බුද්ධාගමේ යන්තමිනුත් කියැවෙන ආත්මවාදයටත් ඩෝකින්ස්ගේ ජාන කථාව සම්බන්ධ කරන්න පුලුවන්...</div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe width="320" height="266" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/2mTVtToioLg/0.jpg" src="https://www.youtube.com/embed/2mTVtToioLg?feature=player_embedded" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
මේ යූ ටියුබ් චැනල් එකේ තියෙන අනෙක් වීඩියෝත් ඉතා හොදයි...ඒ වීඩියෝ ටිකත් බලන්න කියලා ආරාධනා කරනවා.</div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
<br /></div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
</div>
මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-55913611665026299902020-01-24T12:00:00.001+05:302020-01-24T12:00:37.880+05:30ලිබියාවට මොකද උනේ?මැද පෙරදිග , උතුරු හා මධ්යම අප්රිකානු ප්රදේශවල නූතනයේ පවතින විවිධ වාර්ගික හා ආගමික ගැටළු වල මූලය වන්නේ, ඉංග්රීසී, ප්රංශ අධිරාජ්යවාදීන්, ඒ ඒ කලාප හැර දමා යන විට ඇති කර ගිය තත්වයයි.<br />
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
යුරෝපීයන් පලමු ලෝක යුද්ධයෙන් පසුව ඔටෝමන් තුර්කීන් පරාජය කරමින් මැද පෙරදිග හා උතුරු අප්රිකානු ප්රදේශ තම යටතට ගන්නවා. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
යුරෝපීයන් මේ ප්රදේශ අල්ලා ගන්නා විට මේ ප්රදේශ වල නූතනයේ පවත්නා ජාතික රාජ්යන් හෝ දේශසීමා පැවතුනේ නෑ. ඒ වෙනුවට එහි පැවතියේ විවිධ ගෝත්ර කණ්ඩායම් හෝ භූ විශමතා කලාප අනුව හුදකලා උන ජනකොට්ඨාශයන්.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
නමුත් යුරොපීයන් මෙම ගෝත්ර අනන්යතාවයන් , ආගමික විශ්වාසයන් අනුව විවිධ ජන කොට්ඨාශ නොසලකා තමන්ට අවශ්ය පරිදි ( ඉංග්රීසී + ප්රංශ සේනාපතිවරුන්ගේ අභිමතය හා එකඟතාවයන් අනුව) තම තමන්ගේ පාලන කොට්ඨාස වෙන්ක ර ගන්නවා. මෙය හුදු, සිතියමක් මේසයක් මත තබා තම තමන්ට අවශ්ය කොටස් වෙන් කර ගැනීමක් පමනයි. එම කොට්ඨාශවල පවතින විවිධ ගෝත්ර එදිරිවාදිකම්, ආගමික විශ්වාස ඔවුන් සලකන්නේ නෑ.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
දෙවන ලෝක යුද්ධයෙන් පසුව අධිරාජ්යවාදීන් මේ භූමි කොටස් හැරදමා යන විට, මෙසේ කිසි විද්යානුකූල විමසීමකින් තොරව වෙන්කර ගත් භූමී කොටස් ජාතික රාජ්ය ලෙස ඉතිරි කර දමා යනවා. නමුත් විවිධ වෙනස් කම්, අනන්යතාවලින් යුත් ජනකොට්ඨාශ වලින් සැදි , කිසිදා එකම ජනකොටඨාශයක් ලෙස නොසිටි මේ ජනකොඨ්ඨාශ වලට මේ ජාතීක රාජ්ය ජීරණය කර ගන්න අපහසුයි... ඒ වෙනුවට අද දක්වාම, තම තමන්ගේ අනන්යතා රැක ගනු වස් සිවිල් යුද්ධ, වාර්ගික ගැටුම්, ආගමික ගැටුම් වලට යොමු වී සිටිනවා.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
ලිබියාව යනු මෙසේ කෘතිමව සකස් කරන ලද දශක කීපයක් පමන පැරණි රටක්. එය යුරෝපීය බලයට නතු වීමට පෙර පැහැදිලිව කලාප 3න් යුක්ත වූ , උතුරු අප්රිකාවේ පිහිටි භූමි ප්රදේශක්.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-Dv56VP2TD2M/Xil_j-4D5xI/AAAAAAAAEbw/TucCaRzKIZcWqZaOTQLU4BgDo7_EVTRjgCLcBGAsYHQ/s1600/libya-map-14306310.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1300" data-original-width="1314" height="316" src="https://1.bp.blogspot.com/-Dv56VP2TD2M/Xil_j-4D5xI/AAAAAAAAEbw/TucCaRzKIZcWqZaOTQLU4BgDo7_EVTRjgCLcBGAsYHQ/s320/libya-map-14306310.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ලිබියාවේ පිහිටීම</td></tr>
</tbody></table>
<div>
<br /></div>
<div>
ලිබියාව උතුරින් මධ්යධරණී මුහුදටත්, නැගෙනහිරින් ඊජිප්තුවටත්, බටහිරන් ඇල්ජිරීයාවටත්, දකුනින් සහාරා කාන්තාරය අයිති වන චැඩ්, නයිජර් රාජ්ය වලටත් මායිම් වෙනවා.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
ලිබියාවේ උතුරු හා වයඹ කොටස ට්රිපොලි නුවර කේන්ද්රගතව පවතිනවා. රෝම යුගයේ සිටම මේම භූමි කොටස දකුණු යුරෝපීයන් සමග සම්භන්ධකම් පෑ, වෙළහෙලදාම කල භූමි කලාපයක්.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
එහෙත් ඊජීප්තුවට මායිම් වි තිබෙන ලිබියාවේ නැගෙනහිර කොටස බෙන්ගාසී අගනුවර කේන්ද්රකරගෙන ඓතිහාසිකව දියුණු වූ ප්රදේශයක්. මෙම කොටස වැඩි පුර නැඹුරුවක් දක්වන්නේ අරාබියට හා ඊජිප්තුවට. යුරෝපීයන් සමග ගණුදෙනුවක් ඔවුනට ඇත්තේ නෑ.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
ට්රිපොලියත් , බෙන්ගාසීයත් අතර මැද රට කොටඩ්ස ෆේසාන් යනුවෙන් හැදින්වෙන අතර, පාරම්පරිකව නෝමැඩ් වරු මේ කොටසේ වාසය කලා. ඔවුන් යුරෝපයටවත්, අරාබියටවත් වැඩි සම්බන්ධයක් නැති පාරම්පරික ජන කොට්ඨාශ වලින් යුත් ප්රදේශයක්.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
අතීතයේ සිටම ග්රීක, රෝමන් හා තුර්කී ආක්රමනිකයන් මේ භූමී පාලනය කිරීමේදී මේ අනන්යතා හදූනාගෙන තම පාලනය ගෙන ගියා.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
නමුත් ඉංග්රීසීන් මෙම බෙදීම් තමන්ගේ පාලන ත්රන්ත්රය ගෙන යාමට දේශපාලනිකව යොදා ගත්තා. බෙදා වෙන් කර පාලනය ( Divide and Rule) කිරීම ලෙස මෙය භාවිතා උනා.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
ගඩාෆි වැනි දරුණු එකාධිපතියෙක් යටතේ රට එක්ව පැවතියත්, ගඩාෆි නැති තත්වයක් තුල නැගෙනහිර ඉස්ලාම්වාදීන් වෙනම පාලන කලාපයක් ප්රකාශයට පත් කර ඒ වෙනුවෙන් සටන් වදිනවා.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
යටත්විජිත වාදීන්ගේ මනෝකල්පිය ලිබියානු රාජ්යයේ දේශසීමා රැකගනු වස් විවිධ අනන්යතා යුත් ජනකොට්ඨාශ අද දවසෙත් විවිධ වාර්ගික , ආගමික ගැටළුවල එල්ලී යුද්ධ වල පැටලී සිටිනවා.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-ZrLQB-gdEk0/XimAOBzV6UI/AAAAAAAAEb4/2P0_4Dn4B_oWOL0xQfUfJLF9jhXIbBsFgCLcBGAsYHQ/s1600/2.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="543" data-original-width="547" height="317" src="https://1.bp.blogspot.com/-ZrLQB-gdEk0/XimAOBzV6UI/AAAAAAAAEb4/2P0_4Dn4B_oWOL0xQfUfJLF9jhXIbBsFgCLcBGAsYHQ/s320/2.PNG" width="320" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
වර්ථමානයේ ට්රිපොලි නුවර කෙන්ද්ර කර ගත් කොටස Libiya Shield Force පාලනය කරනවා ( රූපයේ කොල පෙදෙස). මෙය GNA ලෙස හදුන්වනවා. මෙය එක්සත් ජාතීන් පිලිගත් ආණ්ඩුවයි. ඔවුන් අතීතය පරිදිම යුරෝපය හා තුර්කීනට පක්ශපාතියි. තුර්කිය නේටෝ රටක්.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
බෙන්ගාසී නගරය කේන්ද්රකර ගත් කොටස Libian National Army (LNA) පාලනය කරනවා ( රූපයේ රතු පෙදෙස).මෙයට අතිවිශාල භූමිප්රදේශයක් සහ තෙල් ලිං අයිති වෙනවා.</div>
<div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
යටත්විජිතවාදීන්ගේ මනෝකල්පිය ලිබියානු රාජ්යයේ දේශසීමා රැකගනු වස් විවිධ අනන්යතා යුත් ජනකොට්ඨාශ අද දවසෙත් විවිධ වාර්ගික , ආගමික ගැටළුවල එල්ලී යුද්ධ වල පැටලී සිටිනවා.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe width="320" height="266" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/IObO5Hq6DiE/0.jpg" src="https://www.youtube.com/embed/IObO5Hq6DiE?feature=player_embedded" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></div>
<br />
<a name='more'></a><br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-19899859161909035272020-01-13T14:21:00.000+05:302020-01-14T09:05:38.829+05:30 භූගෝලයේ සිරකරුවෝ ( Prisoners of Geography) ...<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මා</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉතා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෑතකදීම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කියවූ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොත Prisoners of Geography</span>....... <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වසර</span> 2015 <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තරම්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෑතකදී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෙම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොත</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පලවී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇති</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නිසා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෙහි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිංහල</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පරිවර්තනයක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇතැයි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිතන්නේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නෑ</span>.... <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">එනමුත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොතේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉංග්</span><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රීසි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නම, ‘භූගෝලයේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිරකරුවන්’</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නැතිනම්</span> ‘<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">භූගෝලීය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිරකරුවන්’</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලෙස</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිංහලට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පරිවර්තනය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කල</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හැකි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">යි.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-ulMgNI7iM-c/XhwuE5u97HI/AAAAAAAAEa8/qLQba4dTrvsY1qvX62Lbp8eIslGcu_PqgCLcBGAsYHQ/s1600/1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1007" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-ulMgNI7iM-c/XhwuE5u97HI/AAAAAAAAEa8/qLQba4dTrvsY1qvX62Lbp8eIslGcu_PqgCLcBGAsYHQ/s320/1.jpg" width="201" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පොතේ පිටකවරය</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉංග්රීසී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ජාතිකයකු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විසින්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලියා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇති</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නමුත්</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෙම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොතේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">භාවිතා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇති</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉංග්රීසී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">භාෂාව</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉතා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සරල</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සුගමයි</span>. <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බැරෑරුම්</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දේශපාලනයක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ගැන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කථා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කරන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නමුත්, කතුවරයා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පාවිච්චි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇති</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">භාෂාව</span>
, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉංග්රීසී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පිලිබද</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉහල</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පරිචිතයක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නොමැති</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අයෙකුට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">උවත්,</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කියවිය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හැකි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආකාරයට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලියා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තිබෙනවා</span>.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මේ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොතේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කතුවරයා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වන්නේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ටිම්</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාෂල් ( Tim Marshall) </span>.
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඔහු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වෘතීය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාධ්යවේදීයෙක්.</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඔහුගේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තිස්වසරකට</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අධික</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාධ්ය </span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දිවිය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තුල</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බීබීසී</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ස්කයි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නිව්ස්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වැනි</span> ප්රකට <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාධ්ය </span><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආයතනයන්හී විදේශ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පුවත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පිලිබද</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විශේෂඥ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාධ්යවේදීයෙකු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වශයෙන්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කටයුතු</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තිබෙනවා</span>. <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඒ වගේම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇමේරිකාව</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">යුරෝපය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආසියානු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රටවල</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ස්ථානගත</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වෙමින්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඔහු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාධ්යවේදීයෙක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වශයෙන්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කටයුතු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තිබෙනවා</span>. <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මේ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කාලය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තුල</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඔහු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ජාත්යන්තර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මට්ට්මේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">යුධ</span> 12 <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පමණ, </span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාධ්යවේදීයෙකු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වශයෙන්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආවරණය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තිබෙනවා</span>. <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෙම</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොතේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අන්තර්ගතයට</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ටිම්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාෂල්ගේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වෘතීය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අත්දැකිම්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඒ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආශ්රිතව</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඈදූනු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දේශපාලන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කාරණා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉවහල් වී ඇති බව හොදින්ම පේනවා.</span>.
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඝාතනයට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">උන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පාකිස්ථාන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ජනාධිපතිනි</span>
, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බෙනාසිර්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බූ</span><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තෝ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මැතිණිය</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සමග</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අවසන්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාධ්ය </span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සාකච්චාව</span> ,
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පලමු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ගල්ෆ්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">යුද්ධයේදී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ස්කයි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නිවස්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සේවය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වෙනුවෙන්</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පැය</span> 6<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අඛණ්ඩව</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කෙරුණු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාධ්ය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආවරණය,</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඔහුගේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාධ්ය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ජීවීතයේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අමතක</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නොවන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දේවල්</span>.<br />
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-zvJXGIbROq4/XhwuHfPfNjI/AAAAAAAAEbA/taZ2_mSATFcVOyrZ5fM0i6gSJk9LKWQpACEwYBhgL/s1600/2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="180" src="https://1.bp.blogspot.com/-zvJXGIbROq4/XhwuHfPfNjI/AAAAAAAAEbA/taZ2_mSATFcVOyrZ5fM0i6gSJk9LKWQpACEwYBhgL/s320/2.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ටිම් මාෂල් - පොතේ කතුවරයා</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොතේ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අන්තර්ගතය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ගැන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කථා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කරන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විට</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෙහි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අඩංගු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වන්නේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලෝකයේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota", sans-serif;">ප්රධාන </span><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රටවල්</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">භූගෝලීය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පිහිටීම,</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තමන්ගේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අන්තර්ජාතීක</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දේශපාලන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තීරණ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ගැනීමට</span> , <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අන්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රටවල්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සමග</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">යුද්ධය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හෝ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සාමය</span> ප්රකාශ <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කිරීමට,</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බලපා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇතී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආකාරය පිලිබද</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉතා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විස්තරාත්මකව</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විශ්ලේෂණය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කිරීමක්.</span><br />
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">උදාහරණයක්</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලෙස</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇමේරිකාව</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අංක</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">එකේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලෝක</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බලවතා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලෙස</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිටීමේදී</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ප්රධාන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මුහුදු</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කලාපයන්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දෙකක</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නාවික</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අණසක</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පැතිරවීමට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හැකි</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පරිදි ඇමෙරිකාවේ ස්භාවික භූගෝලීය</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පිහිටිමත්</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඒ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අතින්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රැසියාව</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉතා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දරුණු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අධිශීත</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මුහුදු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කලාපයක</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිරවීමත්</span>, , <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඒ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නිසාම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලෝක</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බලවතුකු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලෙස</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පෙනී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හිටීමේදී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රුසියාවට
ඇතිවන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ගැටළුත්ඔහු</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මනාව</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විස්තර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කරනවා</span>.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඒ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වගේම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පරිසර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">උෂ්ණත්වය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉහල</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">යෑම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නිසා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආක්ටික්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මුහුදු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කලාපය,</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විසි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">එක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වෙනි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ශතවර්ෂයේදී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ප්රධාන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මුහුදු</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කලාපයක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හැකි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආකාරය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සහ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">එහිදී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රැසියාව</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අධිශීත</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මුහුදු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කලාපයන්ගේ, නාවික හමුදා ශක්යතාවයෙන්,</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අනෙක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රටවල්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අභිබවා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">යන විස්තරය</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෙම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොතේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිත්ගත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තවත්</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කාරණයක්</span>.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇමෙරිකාවේ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇලෙස්කා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ප්රාන්තයේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ගෙමිදුලක</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බැලූ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කල</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රැසියාවේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නැගෙනහිර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බෝඩරය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පෙනෙන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නමුත්</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රුසියාව</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉතිහාසයේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කෙදිනකවත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නැගෙනහිර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අර්ධයෙන්</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">එන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සතුරු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආක්</span><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රමණයක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ගැන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බැරෑරුම්ව</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නොසලකන්නේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇයිද</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">යන්නත්, </span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මේ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොතේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">එන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තවත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රසවත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විස්තරයක්</span>.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">චීන</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පාකිස්තානු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දේශ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සීමාවත්,</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">එය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හරහා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පාකිස්ථාන</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ග්වාඩර් </span><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නාවික</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වරායට </span><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">( Gwadar Port)</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">චීන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආයෝජන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලබා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දීමත්</span>, <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">එමගින්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">භූමි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාර්ග</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හරහාම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">චීනයට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉන්දියානු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සාගරයට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දොර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විවෘත</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වීමත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෙහි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හොදින්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විස්තර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කරනවා</span>. <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කටයුතු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කිරීමේදී</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">චීනයේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මුස්ලිම්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ප්රාන්තය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">උන</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ෂින්ජියෑන් (Xinjiang)</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සම්භන්ධයෙන්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">චීනයේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මධ්යම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආන්ඩුවේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සැලසුම්</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හොදින්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විස්තර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කෙරෙනවා</span>.<br />
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෙවන්</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අති</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">රසවත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අන්තර්ජාතීක</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දේශපාලන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කරුණු</span> , <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මුළු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලෝකයම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අන්තර්ගතවන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පරිදි, මෙම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොතෙන්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉතා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මැනවින්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විස්තර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කර</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දෙනවා</span>.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මේ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සියළු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පැහැදිලි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කිරීම්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සදහා,</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කතුවරයා,</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඒ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වෙනුවෙන්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පිලියෙල</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කරගත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිතියම්</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">භාවිතා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කරනවා</span>. <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සිතියම්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සමග</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කතුවරයා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉදිරිපත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කරන</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">විවිධ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කාරණා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඔහුගේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අදහස්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පාඨකයාට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඒත්තු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ගැන්වීමට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මනා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පිටිවහලක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තිබෙනවා</span>.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-Rn1Mzazb1fk/XhwvClaVm4I/AAAAAAAAEbQ/IOa_qKMINfYifnYIUZtxPA6QjwWN00yLwCEwYBhgL/s1600/3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="447" data-original-width="598" height="239" src="https://1.bp.blogspot.com/-Rn1Mzazb1fk/XhwvClaVm4I/AAAAAAAAEbQ/IOa_qKMINfYifnYIUZtxPA6QjwWN00yLwCEwYBhgL/s320/3.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">කතුවරයා යොදා ගෙන ඇති සිතියම්</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මා</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොත</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කියවනු</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලැබුවේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">බ්රිටිෂ්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කවුන්සිලයේ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කොලඹ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පුස්ථකාලය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මගින්</span>. <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දේශීය</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">වෙළද</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොලෙහි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොත</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මිලදී</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ගැනීමට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇතිදැයි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දන්නේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නෑ</span>.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කෙසේ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නමුත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">සමාන්ය </span><span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉංග්රීසී</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">දැනුමක්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇති</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">අයෙකුට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">උවත්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පහසුවෙන්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">තේරූම්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ගත</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">හැකි</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආකාරයට</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ලියා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඇති</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මේ</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොත,</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මෑතකාලයේ</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඉතා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ආශාවෙන්ම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කියවා</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">නිම</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">කල</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">පොතක්</span>. </div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ටිම්</span>
<span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">මාශල්</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ඔබට</span> <span style="font-family: "iskoola pota" , sans-serif;">ස්තූතියි</span>.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Many Thanks Tim Marshall.....</div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
</div>
මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-56373967478992558792019-12-04T10:50:00.001+05:302023-10-28T18:03:46.743+05:30බැදුම්කරේ පදම්කෙරේජනාධිපති ගෝඨාභය පාර්ලිමේන්තුව කල් දාලා. හැබැයි මූණූපොතේ ලොකු ගෝසාවක් යනවා ජවිපේ හදුන්නෙත්ති මන්ත්රීවරයා සභාපතීවය දරන කෝප් කමිටු වාර්තාව, විශේෂයෙන් මහ බැංකු හොරකම එලියට දාන්න නොදී , අවස්ථාවක් මග හැරියා කියලා..<br />
<br />
නමුත් ආණඩුව පැත්තෙන් කියන්නේ, මෙය සම්ප්රධානූකූලව අලුත් ජනාධිපතිවරයාට රාජාසන කථාව සිදුකර නව පාර්ලිමේන්තු සැසිවාරය ආරම්භ කිරීම උදෙසා කරන ලද සාම්ප්රධායික ක්රියාවක් බවයි.<br />
<br />
<br />
<div>
පලමුවෙන්ම කියන්න තියෙන්නේ මහ බැංකු හොරකම හා එයට ගැචිච්චි යූඑන්පී ලොක්කන්ගේ රෙදි දැනටම ගැලවිලා ඉවරයි. දැනටමත් ගමේ ගොඩේ ඉන්න ඕනෑම බයියෙක් උනත් රනිල් මහ බැංකුව සුද්ද කලැයි කියන්න දන්නවා.ඒක හින්දා මහ බැංකු හොරකම ගැන අමුතුවෙන් කාවවත් හෝදන්න දෙයක් නෑ..කරපු එවුන් ටික හත් පොලේ ගාගේන මුලු ලංකාවම ගද ගස්සලා ඉවරයි. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
රනිල් ප්රමුඛ නඩයේ මහ බැංකු හොරකම ඉතා සරලව ජනගත වීම සිද්ධ උනේ , ඒ දවස් වල විපක්ෂය ඒ ගැන කරපු දැනුවත් කිරීම, ජනපති සිරිසේනගේ නියෝග මත 2018 ජනවාරී මස ඉදිරිපත් කරනු ලැබු ජනපති කොමිසන් වාර්ථාව , සුනිල් හදුන්නෙත්ති සභාපතිත්වයෙන් යුත් කෝප් කමිටුව 2016 ඔක්තෝබර් මාසයේ පාලිමේන්තුවට ඉදිරිපත් කර වාර්ථාව ආදී කරන ලද උත්සහයන් වලින්..</div>
<div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-6EvioeRcG1w/XenQuIJWd1I/AAAAAAAAEZ4/_bnx85Te9o0GCPcq4SXNbt7AccgAd22lwCLcBGAsYHQ/s1600/2222222.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="426" data-original-width="639" height="213" src="https://1.bp.blogspot.com/-6EvioeRcG1w/XenQuIJWd1I/AAAAAAAAEZ4/_bnx85Te9o0GCPcq4SXNbt7AccgAd22lwCLcBGAsYHQ/s320/2222222.jpg" width="320" /></a></div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
අනෙත් කාරණේ වනුයේ, කෝප් කමිටුවේ වාර්ථා පදනම් කරගෙන උසාවියේ අපරාධ නඩු ගොණු කරන්න බෑ..කෝප් කමිටු වාර්ථා වලින් කරන්න පුලුවන් වෙන්නේ ඒ පිලිබද මහජන මතයක් ගොඩ නැගීම විතරයි. ඒ වැඩේ දැනටම කෙරිලා තියෙන හින්දා, සුනිල් හදුන්නෙත්තිගේ 2019 නව වෝහාරික වාර්ථා සාකාච්චා කල පමනින්, ඊට වඩා වැඩි දෙයක් කර ගන්න බෑ.. හැබැයි ජනපති කොමිෂන් සභාවට කැදවුනු ලැබූ සාක්ශී නීතිය ඉදිරියේ වලංගුයි. මේ සදහා කෙරෙන අපරාධ පරීක්ෂණයේදී ජනපති කමිෂන් වාර්ථාව දැනටමත් යොදා ගැනෙනවා. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
නමුත් ප්රස්තූතයට අදාලව කථා කරනවා නම්, වඩා වැදගත් වෙන්නේ...මේ පාර්ලිමේන්තු කැදවීමේදී හදුන්නෙත්තිගේ කෝප් කමිටුව මොකක්ද කරන්න හිටියේ කියන එකයි. ඇත්තටම කරන්න තිබිලා තියෙන්නේ, ජනපති කමිෂන් වාර්ථා නිර්දේශ අනුව , මහබැංකුව විසින් කරනු ලැබු , බැදුම්කර ගැන වෝහාරික වාර්ථාව ( Forensic Audit Report) , සාකාච්චාවට ගැනිම. මෙම වෝහාරික වාර්ථාව, නීතීපතිගේ උපදේස ලැබෙන තෙක් රහස්ය වාර්තාවක් විදිහට තිබ්බත්, කෝප් කමිටුවට එය මහ බැංකුව විසින් එය ඔවුන්ගේ පරිහරණය පිනිස ලබා දීලා තියෙනවා. එතකොට සිදුවෙන්න තිබිලා තියෙන්නේ මේ වාර්ථාව පිලිබද කටයුතු කිරීම මිසක් , අවසන් නිගමනයක් ගැනීම නොවෙයි. අනෙක් අතට පාර්ලිමේන්තූ සැසිවාරය අවසන් කර පමනින්, ඉතා තාක්ශණිකව පිලියෙල කරන ලද මහබැංකු වෝහාරික වාර්ථාව අවසන් වෙන්නේ නැතුවා සේම, එය ආශ්රිතව සිදු කිරීමට නියමිත, නීතීපතිගේ ක්රියාදාමයන්ටවත් බලපෑමක් සිදු වෙන්නේ නෑ.. ඒවගේම මේ පිලිබද කටයුතු කරන්න, ඊලග නව කෝප් කමිටුවට පුළුවන්..වාර්ථා අහෝසීවීමක් සිදු වන්නේ නෑ.. එය හදුන්නෙත්තිම කියන කථාවක්. ( refer : <a href="http://www.adaderana.lk/news_intensedebate.php?nid=59521">Parliament prorogation and forensic audit report not connected - Handunnetti</a> )</div>
<div>
<br /></div>
<div>
හැබැයි වඩා වැදගත් කාරණාව වෙන්න සුනිල් හදුන්නේත්ති මේ වාර්ථාව එලියට දාන්න , ජනාධිපතිවරණය ඉවර වෙනකන් හිටියේ මොකද කියන එක..ඕක ජනාධිපතිවරණයට කලින් එලියට දැම්මා නම් , ඇත්තටම මහමැතිවරණයේදී ජවිපෙට වැදුනු රතු අලි පැටි නම උනත් පොඩ්ඩක් අඩු කර ගන්න තිබ්බා.. ඒත් ඒ සදහා හදුන්නෙත්ති මන්ත්රීවරයාගේ පාර්ශවයෙන් කියැවෙන්නේ ,විවිධ තාක්ශණික හේතූ මේ සදහා හේතු උන බවයි...ඒක සමහර විට ඇත්ත වෙන්නත් පුළුවන්. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
මීට කලින් මුලින්ම මහබැංකු හොරකම පිලිබද එලියට ආවේ පහුගිය පාර්ලිමේන්තුවේ ඩීව් ගුණසේකරගේ සභාපතිත්වයේන් තිබ්බ කෝප් කමිටු වාර්ථාවෙන්...ඒත් ඒක පාර්ලිමේතු සභාගත කරන්න තිබ්බේ 2015 , ජූනි මාසේ. ඒත් ඒක් පාර්ලිමෙන්තුවට ඉදිරිපත් කරන්න ඔන්න මෙන්න තියෙද්දි සිරිසේන ජනපතිවරයා පාර්ලිමේන්තුව විසිරෙව්වා. දැන් වගේ කල් තැබීමක් නෙවෙයි කෙලින්ම මහ මැතිවරණයකට යෑමක්. එතකොට ජවිපේ බබාලා හිටිය විදිහත් හොදට මතක් කර ගන්න ඕනේ...මේ වාර්ථාව පාර්ලිමේන්තුවට ගේනවට විරුද්ධව සූජීව සේනසිංහ මන්ත්රීවරයා පොලොවෙ පස් කෑවා.. පසු කාලේ, 2018 ජූනී වෙනකොට , සුජීව සේනසිංහ ඇලෝශියස්ගෙන් රුපියල් මිලියන තුනක් ගත්ත බව ප්රසිද්ධියේ පිලිගත්තා.<br />
<!--/data/user/0/com.samsung.android.app.notes/files/share/clipdata_191204_104114_935.sdoc--><br />
ඊට පස්සෙ 2016 දී හදුනෙත්ති සභාපති යුත් කොප් කමිටු වාර්තාව එලියට දාන කොටත් මේ, සුජීව සේනසිංහ, අජිත් පී පෙරේරා, හර්ෂ ඩි සිල්වා දත කා ගෙන කකුලෙන් ඇද්දා. රජයේ විගණකාදිපතිවරයා , මෙතැන වංචාචක් සිදු වී ඇතැයි කියන කොට මේ කල්ලිය එයට අභියෝග කරමින් රිපෝර්ට් එකේ ‘ෆුට් නෝට්’ දැම්මා.<br />
<br />
තව දෙයක් කිව යුතුයි...හදුන්නෙත්තිගේ වාර්ථාවේ කොහේදිවත් රනිල් වික්රමසිංහගේ නම කියවෙන්නේ නෑ..ඒ වෙනුවට මහබැංකු අධිපතිවරයා උන අර්ජුන මහේන්ද්රන් පමනක් චූදිතයා කර ඔහුව බිලි බෝයි කෙනෙකු කර තිබෙනවා..වාතයක් ගියත් රාජපක්ශට චෝදනා කරන ජවිපෙට, මේ කාරණයෙදී රනිල් වික්රමසිංහ නොපෙනුනේ 'රතු අලි පැටියා' සංචරණය නිසාදැයි කෙනෙකුට නැගෙන තර්කය ඉතා සාධාරණයි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-ZBqEskkE5bk/XenQB8wH2sI/AAAAAAAAEZw/AQDXoBA2ZzA8DjkPafpz0DxwTQV76JYtQCLcBGAsYHQ/s1600/11111.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="182" data-original-width="277" src="https://1.bp.blogspot.com/-ZBqEskkE5bk/XenQB8wH2sI/AAAAAAAAEZw/AQDXoBA2ZzA8DjkPafpz0DxwTQV76JYtQCLcBGAsYHQ/s1600/11111.jpg" /></a></div>
<br />
<br />
කොහොම හරි සිරිසේන රනිල් පටලැවිල්ලට පින් සිද්ද වෙන මහ බැංකු හොරකම ගැන අපරාධ පරීක්ෂණයක් පැවැත්වෙනවා...මේකට වැඩියෙන්ම දායක වෙලා තියෙන්නේ මහබැංකු හොරකම පිලිබද ජනාධිපති කොමිශන් වාර්තාව.
ජනාධිපති කොමිෂන් සභාවක ඉදිරිපත් කෙරෙන සාක්ෂි මත නීතීපතිවරයාට අපරාධ නඩුවක් ගොණු කරන්න නීතියෙන් පුළුවන්.<br />
<br />
ඒක නිසා මහබැංකු හොරකමට ආදාල හොරු ටික අල්ල ගන්න නම් , මේ මොහොතේ වඩා වැදගත් කාරණාව වන්නේ, මේ අවධියේ නීතීපතිවරයා විසින් මෙහෙයවන බැදුම්කර වංචාව පිලිබද අපරාධ පරීක්ශන නඩු විභාගය වඩා වේගවත්ව, නිසි ක්රමවේදයේන් කරගෙන යෑමට අවස්ථාව ලබා දීමයි. එය මේ ආන්ඩුවේත් , ලංකාවේ අධිකරණ ක්ශේත්රයේත් ලබැදියාවන්, කාර්යකශමතාවයන්, ක්රමවේදයන් පරීක්ශා කරන ලිට්මස් පරීක්ශාවක් බදුයි. පාර්ලිමේන්තු සැසිවාර ඉවර කිරීම සමග මෙය පටළවා අච්චාරුවක් කර නොගත යුත්තේත් ඒකයි.</div>
<div>
<div>
<div>
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
</div>
</div>
</div>
</div>
මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1192540038110983215.post-89092866313931570952019-11-20T07:57:00.001+05:302023-11-24T15:33:34.423+05:30දෙමලව ටච් කරමු..සිංහල අය අතර තියෙන දැඩි මතයක් තමයි උතුරෙ දෙමලට මොනා දුන්නත් වැඩක් නෑ..කොටියා කොටියමයි කියන එක<br />
<br />
මටත් තේරේන විදිහට නම් උතුරට පාරවල් කාපට් නෙමෙයි රත්තරන් වලින් දැම්මත්, සහජීවන ටෝක්ස් ටොන් ගනන් ලිව්වත් එම ජනතාවට ඒවා වැඩක් නෑ...ඒක ඒගොල්ලො දකින්නේ මහ ජාතියේ ආක්රමණයක් ලෙස....නැත්තං සංස්කෘතික ආක්රමණයක් විදියට....<br />
<br />
නමුත් දෙමල ජනතාවට ලංවෙන්න පුලුවන් විදි තියෙනවා...<br />
<br />
එකක් තමයි නීතීය හැමෝටම සාධාරනව ඉශ්ඨ කිරීමෙන්...මේක මං මුලතිව්වල වැඩ කරලා මගේම අත්දැකීමකින් ඉගෙන ගත්ත එකක්...විශ්වාසය කියන එක මේකේදි ඉතා වැදගත්...නමුත් නීතිය හැමෝටම සමානව ක්රියාත්මක කරනු වෙනුවට රජයේ අධිපතිවාදය ඔවුන් මත පටවන්න ගියොත්, ඒ වැඩෙත් සාර්ථක වෙන්නෑ...<br />
<br />
අනෙක් එක දෙමල සමාජයේ කුල පීඩනය තදින්ම තියෙන එකක්....මේකට එක විසදුමක් තමයි දෑවැද්ද නොසලකන සිංහල දෙමල විවාහයන් ප්රමෝට් කිරීම... ආන්ඩුවේ සහජීවන අමාත්යාංශයක් හරහා අන්තර් දෙමල සිංහල විවාහ සදහා අළුත බැදපු මේ වගේ කපල්ස් වලට සහණ ණය හෝ දීමනාවක් වගේ එකක් තමයි යෝජනව.හැබැයි මේ වගෙ දේකට දෙමල හයි කාස්ට් පොරවල් තදින්ම විරුද්ද වෙන දෙයක්...හැබැයි බහුතර අඩු කුල , දැවැද්ද දෙන්න බැරි බහුතර දෙමල ජනතාවට සමීප වෙන්න පුලුවන් විදිහක්..<br />
<br />
අනෙක් එක කාර්මික අධ්යාපනය, තෘතියික අද්යාපන අවස්ථා ඒ පලාත් වල වැඩි කිරීම....මොකද දෙමල් බහුතර දෙමාපියන් අධ්යාපනය ඉතා බැරැරුම්ව සලකන හින්දා ඒ අවස්ථා වැඩියෙන් දෙන්න පුළුවන් රජයකට ඔවුන් සමග ලැබැදියාවක් ඇති කර ගන්න පුලුවන්...<br />
<br />
<br />
අනෙක් එක දෙමල දේශපාලන නායකත්වය, උසස් කුල ප්රභූවරුන්ගෙන් නිදහස් කර සාමාන්ය දෙමල තරුණයන් පාලන ත්රන්තයට සහභාගී කර ගන්න එක..මේ වැඩෙට හොදම හිටපු එල්ටිටියී කාඩර්ස්ලා. මොකද ඔවුන් හරි යැයි විශ්වාස කල එහෙත් වැරදි අදහස්ක් වෙනුවෙන් දිවි හිමියෙන් සටන් කරපු අය. ඒ ගොල්ලො ගාව තියෙන ජවය අපි නූතන දේශපාලනයට, ආර්ථිකයට සම්භන්ධ කර ගත යුතුයි.දෙමල තරුණයන්ට රජයේ දේශපාලන ව්යාපෘති වලට වැඩි යෙන් ලං කර ගැනීමෙන් යම් කිසි විකල්ප මතයක් ගොඩ නැගිය හැකියි...<br />
<br />
මේ වගේ සීමිත අවස්ථා කීපයක් ඇරෙන්න, දෙමල සමාජය ඔවුන් වැටී සිටින් ජාතිවාදි ලිංකටෙන් ගොඩ ගන්න හරිම අමාරු දෙයක්<!--/data/user/0/com.samsung.android.app.notes/files/share/clipdata_191120_075521_513.sdoc--><br />
<div class="fb-comments" data-href="http://maiyyagelokaya.blogspot.com/" data-numposts="5" data-width="5">
</div>
මයියාhttp://www.blogger.com/profile/15453091308734084962noreply@blogger.com10